Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1868
8 gyár reformált1) nép úgy a hajdúk- és császári katonaságtól, mint a töröktől sokat szenvedett. Itt lóvén a Körösön való átjárás, többnyire erre vonultak az ellenséges hadak. Midőn Erdélyben a nagyravágyó és nyugtafán lelkű II. Rákóczy György szerencsétlen lengyel hadjárata következtében uj zavarok táffradtak, s a török által pártolt Barcsay Ákos fejedelem elüzetett : akkor (1660) két nagy sereg ment Rákóczy ellen; egyiket a budai basa, másikat a nagyvezér vezette. A budai basa Szaidi Ámhád (Ahmet) april első felében huszonöt ezer emberrel indult ki Temesvárról, s Szarvas alá jött. Itt átkelvén a Körösön útját a Hajdú-kerület felé folytatta Rákóczy ellen. Hogy Szarvason megállapodott-e, s ellenségnek vagy barátnak tekintette-e a várat, arról semmi részletesebb adat nem tanúskodik. Az ország történelméből tudjuk, hogy ezen erdélyi zavarok adtak alkalmat Lipót királynak azon török háborúra, melynek vége a szerencsétlen vasvári béke volt. A Wesselényi összeesküvés, s ennek következtében az ország alkotmányának felfüggesztése, a protestánsok hallatlan üldöztetése nagy elégületlenséget, utóbb pedig felkelést idéztek elő Magyarországban. Szarvas protestáns lakossága is kénytelen volt a bekövetkezett háború viszontagságait tűrni. A törökkel szövetkezett Tököly Imre, ki a magyar elégületlenek élére állott, nem látván orvosolva az ország sérelmeit még a soproni országgyűlés (1681) által sem, szilárd kitartással folytatta a háborút, mely 17 évig tartott. Ezen háború alatt szálották meg Szarvast újra a törökök, és pedig — ha H. állításának hitelt adhatunk — 1677-ben. De ekkor, mint Tököly szövetségesei, nem viseltettek ellenséges indulattal a lakosság iránt; sőt inkább azon voltak, hogy a közös ellenség, t. i. a császári hadak ellenében közösen védjék magukat. Ekkor szólították fel a népet, hogy a várnak meggyengült falait és bástyáit újra kiépítse, a munkásokat, naponta két garasával, ők is díjazták. Az aga2) kinek nevét nem találjuk feljegyezve, valóságos földesúri jogot gyakorolt a nép felett. Ő osztotta a földeket kénye-kedve szerint s nagy ajándékért többet adott a hozzá folyamodóknak ; sőt még Szarvas határát is kiterjeszté Túr felé a Körösön túli részeken, s azt szarvasi lakosokkal miveltette. A töröknek ily uralma bár önkényes, de tűrhető volt mindaddig, mig Tökölynek s a vele szövetkezete török hadseregnek szerencse csillaga homályosulni nem kezdett. Nincs adatunk arra, hogy vájjon Kara Mustafa, midőn Bécs ellen nyomult nem szedte-e fel a szarvasi őrseregnek legalább egy részét. Annyi bizonyos, hogy még a bécsi, párkányi, visegrádi, váci, pesti, sőt még az érsekujvári veszteségek után is háboritlanul maradt a szarvasi őrsereg. Ezt bizonyítja azon okmány mely a túri levéltárban őriztetik3), s melyben a Békés- és Hevesvármegyék közti határvillongás alkalmából némely tanuk elbeszélik, mint bitorolta a szarvasi aga 1685-ben a Körös melletti túri földeket. p Különös, hogy oly értelmes férfiú, mint Markovics volt, elfogultságában a török pusztításokban isten büntetését látja azért, hogy a szarvasi lutheránusok kálvinistákká lettek. Ac toto illő tempore —mondja — Calvinistae Szarvasienses gemebant sub jugo Turcico, dantes Apostasiae a doctrina Lutheri et perfidiae suae meritas poenas. Et est sempiterna memoria dignum, quod praecipue omnes illáé partes Hungáriáé tantum, quae a Lutheri dogmate ad Zvinglianismum defecerunt, Divina Nemesi earum horribilem apos- tasiam kata poda insequente, Túr car um Tyrannidiin luguhfem dirreptionem, tristem vastationem, praedam et lamentabilem multorum annorum oppressionem devenerint, reliquis partibus Hungarie, superioribus prae- sertim, et Montanis, in quibus toto Regno, celeberrima Oppida et Urbes Regiae mordicus sincerae Lutheri Doctrinae adherentibus, Dei protectione, in salvo manentibus. 2) Aga, általában annyit jelent, mint parancsnok, szorosabb értelemben katonai várparancsnok. Különben Törökországban az öcs aghának címezi bátyját, s az eunuchokat is agáknak nevezik. 3) Határról való Inquisitio Nemes Békésvármegye és Túr között, 1722. Kézirat.
