Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864

19 szakcsoportozatok, s ezekben fokok szerint is megjelelv e, használható tájékozást nyújtanom ? E kérdésre felelem: ha jelen kisérletem nehány ügybarátot gondolkodásra készt az ügy fe­lett, azt oly sikernek veszem, melyen túl igényem nem terjed. B) Az elbre-bocsátottak lehetővé teszik, hogy a kérdés hátralevő részeivel rövideden bánjunk el. A leendő tanár miféle felsőbb tanpályákon s minő segédeszközök fölhasználásával készüljön tudományosan és gyakorlatilag? Midőn e kérdésre felelnék, igénytelen véleményemről még egyszer megjegyzem, hogy ez, miután nálunk még maguk a prot. felekezetek közt is hiányzik a tanodái állapotok egyformasága, csak a magyarhoni ágos­tai hitvallásnak iskolai viszonyait veszi tekintetbe. A föntebb általam kijelelt, s másoknak helyesebb kitervelésre ajánlott feladat sze­rint, képződésüket azon ifjak, kik az érettséginél magukat tanárságra készülőknek vallják, vé­gezhetnék: 1-szür honi lyceumaink valamelyikén töltendő 3, legalább 2 évfolyammal; 2-szor valamely némethoni egyetemen töltendő 2, legalább 1 év-folyammal. Az itthoni 3—2 akadémiai évben, hogy pályájuk tekintetéből is célszerű legyen a közrendszer szerinti tanulásuk, ezt a következőkkel kellene részint maguknak kiegészítniük, részint a tanhatóságoknak gyámolítniuk : Miután lyceumainkon a bölcsészeti tanok sorában a tanítás-neveléstan rendszeresen előádatik: az illető paedagogikatanár, külön jutalmazás mellett, oda lenne utasítandó, hogy a tanárságra készülők tekintetéből az intézeti könyvtárnak teljesb elláttatását oly munkákkal is, melyek a nevelést és módszert tárgyazzák, tervezze; ily munkák tanulmányzására, s a tanul- mányzottaknak ő hozzá havonkint benyújtandó írásbeli ismertetésére, — némely részletesb methodikai és paedagogikai tárgyak kidolgozására, s havi találkozásbani felolvasására, úgy azok felett élőszóval is tartandó eszmecserékre szorítsa; utóbb a nyert módszertani ismeretek­nek bizonyos, szakjukba vágó, tananyagra alkalmazásában velük kísérletet tétessen; a hely­beli gymnasiumi tanórák időnk inti hospitálására buzdítsa, végre gymnasiumi nevendékekkel vállalt magántanitások lelkismeretes és módszeres vitelére utasítsa. E közben az illető tanulók figyelmesekké válván a szakcsoportozat szerinti tíizetesb tanulmányok szükségére, mindenik azon tanárhoz forduland ez érdekben, ki az illető szaknak képviselője a főiskolában, hogy ettől tá­jékozást nyerjen némely főbb szak-munkák s a szak irodalmát tárgyazó könyvek iránt, melye­ket tanulmányozzon, róluk ismertetéseket téve Írásba, a majdani Írásbeli vizsgán előmutatan- dókat. Ily szaktanárok különösen a nyelveknél irás- és beszéllésbeli gyakorlásra s e végett velük legalább havonkint tartandó egy-egy találkozásra, átalában pedig az ő szives gyámolí- tásukra lennének felsőbbségileg is megnyerendők. Minden ágról részletesben szólni nem akar­ván, a szaktanári gyámolításnak csak a leendő- philologiai tanárokra tartozó módját vázolnám itt rövideden. Ezeket a készületi programm (pl. a föntebbi)*) szerint a philolog-tanár jelesebb régiségtani s irodalomtörténeti munkáknak, továbbá a klassikusok s ezekhez való hiresebb kommentárok, úgyszintén tudományosabb grammatikák tanulmányzására, — a latin beszéd- és irálybeli haladhatás némely irodalmi segédeszközeinek felhasználására utasítni, — latin írás-, illetőleg beszéllésbeli gyakorlatokban őket vezetni lenne fölkérendő. Mindezen előkészületet, mind a tanároknál mind a tanulónál lényegesen módosítja a rá szánható idő tekintetéből azon körülmény, hogy ők a közrendszerszabta tanóráknak szin­tén eleget tenni tartoznak. Mindamellett a pályái készülődésnek ilyszerü melléklése a lyceum- lioz — a leendő tanárok érdekében három lényeges tekintetért kívánatos: 1-ször mert hisz az *) Lásd A. II. 1. 3*

Next

/
Thumbnails
Contents