Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864

18 A régiségi ismeretekhez járuljon topographiára alapuló tüzetesb ismerete a görögök és rómaiak történelmének, fökéut állami, vallási s magán életüknek. 2) Túlnyomói ag történelmi, egyszersmind philologiai szak, olya­noknál, kik túlnyomólag történelem tanárai leendnek. Az erre irányzott készület tárgyai: a) Közönséges fok. Kortani biztos átnézet a világtörténet felett és belátás a fó'bb események pragmatikai menetébe, a görög és római életteli közelebbi ismeretség; átalános és hazai földrajz mind ter­mészeti, mind politikai, —jártassággal térképek rajzolásában s tábláni vázlásában; egyetemes és hazai statistika; — egy-két korszak tüzetesebb tanulmánya; a történettanítás módszerei­nek ismerete; egyes oly földrajzi munkák tanulmányzása, melyek különösen a methodus te­kintetéből megfelelnek a tudomány igényeinek. Éhez a philologiából annyi járul, mennyit a philologiai szak a) fokánál mint mini­mumot jelelénk meg. b) Magasabb fok. Itt az a) fok alattiakon kivül: történészed forrástanulmány, ki­váltkép az ó korhoz s a magyar történelemhez; egyes történelmi anyagoknak önálló belátás- sáli feldolgozása, terjedtebb olvasottság nagyobb történészek és földrajzirók munkáiban. Jár­tasság a taníthatásig legalább egy műveltebb európai uj nyelvben, melynek aztán történészed irodalmában akadálytalanul lehessen az illetó'nek búvárkodnia. Valamely műveltebb európai uj nyelvben a tudományos és gyakorlati avatottságot egészen a taníthatásig azért gondoljuk e szak embereitől igénylendőnek, mivel a) legalább egy nagyobb tudományos irodalom kell hogy nyitva álljon kutatá­saiknak. ß) jó nyelvezetű könyveket írni, továbbá a nevendékeknél a szó- és Írásbeli helyes előadást előmozdítni tudniuk — rájuk nézve is lényeges érdek; mihezképest kizárólagos szak­embereket, játszaniuk, következményeiben, annyi volna, mint a tanszervezetnek az egy hutna- nistikus főcélra irányzott működésében zavarni az öszhangot; sőt, szakjuk- s tanszéküknek az egészliezi viszonyát tekintve, maguk tartoznak kívánni, hogy a nyelv s irálytanításban s iro­dalmi müvek fejtegetésében próbálkozniuk arányos tér s alkalom jusson. Különben azélő nyelvek mindannyi külön szakemberekre bizatása lehetlenné is tenné azt, mi gymnasiumban az összevágóbb képezhetés, különösen nevelhetés érdekéből mellőzhetlennek van felismerve, s ez: a szakrendszernek osztályrendszer általi módosíttatása. Éhez járul, hogy nyelvmesterek­től nem is telnék a gymuasiumi célnak tudatos előmozdítása. 3) Mathematikai és természettudományi szak. A leendő szaktanár készülni fog tudományosan a gymnasiumi tanterv szerinti taní­tási célok és szükségek szempontjából e kettes szakbeli tanokra; ismerkedni fog ezeknek iro­dalmával, s az ebben korszakolt jelesek fömunkáival, s rendszereivel; elsajátítui a módszeres és szemléletes előadás képességét, melyhez nem kevés gépi mivelotek és ügyességek is kelle­nek, mint: rajzolás, krystallographiai és tértani idomok, nemkülönben physikai gépek szét­bontása s összerakása; chemiai és természettani kisérletelés; füvészkedés; ásvány-, növény- s álattani gyűjtemények tudományos rendezése stb. A tudományok egészébe miután behatott : tüzetesben a kettes szak azon tanainak anyagát s alkalmazási módjait sajátítsa el, melyek a gymnasiumban egyetemes tanrendszerünk nyomán rendes tái’gyakul adandók elő. Mit ha egé­szen a legfelsőbb osztályok igényeit megütő avatottságig vitt: a magasabb képesség fokra teve szert.*) Váljon sikerült-e a leendő tanár pályái előkészülésének mezejét átalános kellékek, *) Az e körbeli számos tárgyakat és ügyességeket részletesen felsorolni kimerítőbb tervbe való lenne, mint minő egy iskolai program m szükebb keretében elfér.

Next

/
Thumbnails
Contents