Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1858
talmaz, legfőbb 8 pct. nyers-cúkor nyeretik, míg a cukorrépa 10 pctnyi tartalom mellett 7‘/2 percentet ád. Innét egyszersmind az világlik ki, miszerint a répacukorgyártás alkalmasint már elérte tetőpontját, mialatt a gyarmatcukor gyártása még — vegyészet és technika haladása mellett — nagy előmenetelre képes. De a répacukorgyártás eddig évről évre haladott, dacára a rávetett adónak, mely szinte fölebb emeltetett. Föszékhelye ez iparágnak Frankhon, mely 1829-ben 100 gyárban 5 millió kilogramm cukrot termelt. 1851-ben már 305 gyár dolgozott, ’s eredvényük 74 millió kilogr. cukor lön. 1858-ban a gyárak száma 341-re szökkent 150 millió kilogr. cukoreredvénnyel. Ezen iparág az osztrák birodalomban is nagy kiterjedést nyert: fő helyei Cseh- és Morvaország, Szilézia és Magyarország. Mig 1841-ben még csak 105 ezer mázsa nyers-cúkor nyeretett, 1858- ban már 119 gyár működött (52 Csehországban, 36 Morvában és Sziléziában, 22 Magyarországban,) mel- lyek 10,150,000 mázsa répát dolgozván föl, 507,700 mázsa cukrot eredvényeztek. Az eredvény e’szerint nem a legkedvezőbb, mert a fölhasznált répamennyiségböl 7,5. percentjével számítva, 761,200 mázsát kell vala termelni. Cukorgyárasink jelenleg a legnagyobb zavarban vannak, úgy hogy állításuk szerint nem dolgozhatnak, ha a gyarmatcukorra vetett adó föl nem emeltetik. Eddig a belföldi gyárak az összes belföldi cukorfogyasztásnak mintegy felét födözték. Nagyon érdekes eredvényt mutat a cukorfogyasztás összehasonlítása Európa különféle tartományaiban. Reden számítása szerint *) az egyes személyekre eső fogyasztás középmennyisége — 8 — Angolhonban mintegy . . 16 font, Hollandban több mint . . . 13 99 Frankhonban közel .... 7 59 Belgiumban ............................. 5 5 5 Némethonhan............................. 5 59 az osztrák birodalomban . . 1,5 59 mely utóbbi szám minden esetre csekély. Az osztrák statistikusok a birodalomban egy éven át fogyasztott tiszta cukrot közel 800,000 mázsára teszik. Ha e mennyiséget a birodalom lakosaira, kiknek száma legújabb hivatalos kimutatás szerint 37 millióra rúg, fölosztjuk, akkor egy személyre 2,1 font cúkor esik. Eddig a cűkornádból és a céklából nyert cukorról beszéltünk, mellyet a vegyészek nádcukor névvel (Sío^rjttcfct) jelelnek. De a cúkor a nádon és répán kívül más növényekben is előfordul, jelesül a kukoricaszárban és némely fák (jávor, nyírfa, pálmák) nedvében. Chemiai szerkezeténél fogva a növényekre nézve annyira nevezetes szénvizegyekhez (Mojjlenfypbrate) tartozik, melyek t. i. bizonyos számú (rendesen 12) vegyrész szénenyre vizenyt és élenyt tartalmaznak, ép’ azon arányban, melyben a két légnemű elem vizet (HO) képez. A nádcukor chemiai szerkezetének vegyképe = C12 Hu On. — Az érintett cukron kivül a növényekben még más cúkorfajok is fordulnak elő. Ilyenek jelesül a szölőcúkor (C,j H„ 0„ + 2HO.) **) az édes gyümölcsök (szőlő, ribiszke, málna, szilva, fige st.) nedvében,’s a gyümölcs-cukor (Glucose, ^rticíytjltcfer = C12 H12 Ol2) a savanyú gyümölcsökben. A szőlők az elébb érintett cukrot oly mennyiségben tartalmazzák, hogy azt jegecedett állapotban nagyban kiválaszthatni. Ez a nádcukortól csak nagyobb víztartalma állal különbözik, főjellegét pedig abban bírja, hogy a lég befolyása alatt erjedésbe megyen át, minek folytán 4 vegyrész szénsavra = 4C 02 és 2 vegyrész langra (Alcohol) =’2 C4 H6 02 válik szét. A szőlő tetemes cúkortartalma a szárazföldi zár korában vonta magára a figyelmet, de később is próbálták a belőle nyert cukoranyagot a háztartásba behozni, különösen Frankhonban, hol a szegényebb nép a befözött szölőszörpöt cukor helyett használja. Alkalmazása azonban nem átalánosult, mivel a nádcukornál kevésbé édes és sokkal nehezben olvadó. A virágok mézedényeiben (ták, nectarium) kiváló cú*)2llíg. oergíeidjenbe tpattbeís* unb ®e>t>erí)8=®cograpf)te unb ©tatiftif bon ®r. greitjerrn griebr. SBiíí). bon Sieben, Seríin, 1844. **) A 2 vegyrész cukor külön jeleltetik, minthogy azt a jegeces szölöcukor 100° C-ra hevitetten kiadja.
