Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1853
— 6 — olvashatja mindenki ki elég józansággal s elfogulatlansággal közeledik hozzá. Mennyi csodákat fedezett s derített fel a táv-és a górcső (Mikroscop). A távcsövei hoditottuk meg az eget, lettünk két világ polgáraivá s csak az égbül ismerkedtünk mega mi földünkkel. A csillagos égen gyűjtöttük az adatokat, mikből az idő menetét meghatározzuk s a mi óráinkat regulázzuk. Meghatároztuk a föld pályáját sőt a föld nagyságát is ugyan ezen adatok után mértük megs készítjük a földabroszokat. Mi lett volna a hajózásból, mi a népek közlekedéséből, ha az égi testek elérhetlenek maradtak volna. A táv- és a górcső feltalálása két nagykövetkezésü esemény, mellyel egy uj kutatási mód kezdődik s egy egészen uj szellemvilág tűnik fel. A tartalomdús eseménnyel kezdődik a legszebb s legtermékenyebb felfedezések hosszú sora, melyek egymást áthatva s kiegészítve a legkülönbözőbb tünetek csodás összefüggését lassankint felderítek, uj meg uj igazságok ismeretére vezetvén. Alig találta fel Galilaei Jupiter holdjait, azonnal átlátta, mikép ezen holdak fogyatkozásai a legbiztosabb adatokat nyújtják a geographiai hosszaság meghatározására. Az eszme azonnali foganatosítását csak az akkori órák tökéletlensége gátolá. Kevés évvel utánna Römer ugyan azon tünetbűl meghatárzá a fénysugarak sebességét, mire azonnal feltűnt, mikép a föld mozgása a fénysugarak s az állócsillagok egybe hasonlított mozgásában legszebben slegszembetünöleg van ábrázolva. G alilaei távcsövével megmérte a holdhegyek magosságát s jó eredményeket nyert egy időben, midőn a földön semmiféle magosság mérések még nem tétettek. Galiláéival kezdődnek az alapos vizsgálatok a föld s az égi testek menetéről, a testek nehézségéről, a levegő természetéről, a fény, a melegség, a villany osság, delejesség és más számtalan tünetek viszonyairól. Egy egészen uj lélek öntetett az emberiségbe s bátran mondhatá Humboldt, miszerint két évezred kutatásai, Aristotelestöl számítva Gáli la e- ig, tökéletesen eltűnnek azon eredmények irányában, mellyck egy fél század rövid korszakában, Gali- la ei-töl Newton-ig hozattak napfényre. Egy elismert igazság sok más igazság elismerését vonta maga után. A természettudomány folytonos'gazdagításából nem csak a szellemi ember merített magasztos és gazdag élvezetet, az emberiség anyagi érdekei is leghathatósabban mozdítanak elé. Aliglehet egy találmányt megnevezni, melly olly rendkívüli befolyással dicsekedhetnék mint a gőzgép feltalálása. Behozatalával az emberiség történelmében egy uj korszak kezdődik. A gőz ereje tehetségünket ezeresítelte, felszárnyalta az eszmecserét, a közlekedést, az ipart, szóval felszárnyalt mindent. A gőzerő az, mely mai nap az államok hatalmát és tekintélyét, mely a népek boldogságát meghatározza. Sept. 15-én 1830-ban nyitatótt meg az első személyszállítási vasút Manchester és Liverpool közt. Tíz évvel később a sines utak már 1742 mérföldnyi hosszú térséget foglaltak. Jelenleg a Ganges vidékein is süvölt már a mozdony. A Hinduk bámulattal nézték a szél sebességével rohanó gépet. Egy angol lap bevallá, miszerint az angolok által a Hinduföldön eddig kivívott nyeremények hitványak és jelentéktelenek (commonplace) azon diadalhoz képest, melyet nem rég (1853 elején) a vaspálya megnyitásánál arattak. Midőn 1781-ben még egyszerű fonógépekkel dolgoztak, Angolhon akkor 5 millió font pamutot vitt be. Ugyan azon időben foglalkozott a hires James Watt az akkoriban még tökéletlen gőzgép javításával. Tizenegy évvel később, midőn Watt gépei imitt amott működni kezdtek, a pamut szükséglet már 35 millió fontra rúgott volt. 1822-ben már 10,000 gőzgépek dolgoztak 200 ezernyi lóerővel. A pamut bevitele 130 millió fontra emelkedett. A 200 ezer ló tartása legalább is 400,000 hold földet igényel, mely térség 1,500,000 embert táplálhat. Ha csak 5 embert számítunk 1 ló erőre a nevezett 10 ezer gép 1 millió ember erőt pótol. Az erők ezen rendkívüli szaporításánál az iparos Angolhon produc- tiója bámulatosan megszaporodott. Mesésen hangzik, midőn olvassuk, mikép a britt pamutgyárosok jelenleg minden nap 2 millió font nyers anyagot dolgoznak fel, mi már is azon aggasztó kérdést szülte,
