Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1942
8 fajszeretet vezette. Az eseményeket is a fajszeretetének szemüvegén keresztül vizsgálgatta, gyakran észre se vette a hibát és úgy tette közzé művét. Munkáinak tévedései mellett is úttörő, mert megmutatta az utat, mely a magyarországi örménységre vonatkozó adatok és ismeretek eredeti kútfőihez vezet. Nyugalomba vonulása után csak az örménységet igen közelről érintő kérdésekben hallatta szavát a város képviselőtestületének gyűlésein. Ekkor, az »Armenia« szerkesztésén kívül, egész leikével az »Örmény Múzeum« létesítésén dolgozott. Fáradozásának végre örömét látta, mert megvalósult szabad magyar földön egy keleti ábránd: a világ egyetlen örmény múzeuma. A múzeum érdekében 1904. október 23.-án volt az első nagyobb nyilvános értekezlet, a szamosújvári főgimnázium tornatermében, ahol dr. Hermán Antal, az európai hírű etnográfus fejtette ki a múzeum eszméjét, amelyet követett Tódorfi Lukács polgármester, Bárány Lukács örmény plébános, Szongott szerkesztő és Merza Gyula hozzászólása. Létrejött a múzeum szervező-bizottsága, melym k hírére dr. Mály István orvos Kolozsvárról elküldötte az első tárgyat az »Örmény Múzeum« számára, egy örmény keresztelő kelengyét. Szongott elnöklete alatt, a lakásán, naponként gyűléseztek. Folyton hírlapi támadások ellen kellett védekezniük. Közben az adományok állandóan gyűltek. Bárány Lukács plébános az örmény egyháznak a kolozsvári EKE. múzeumban kiállított 40 drb. varrottasát, a történeti nevezetességű palástgallérokat (vágász), a Verzár püspök jelvényeit a múzeumba letéteményezi, ezt követi egy örmény zsoltáros könyv (a XIV. század elejéről való), kódexek, festmények, rajzok, ruhaneműek. Szongott Kristóf pedig egész házi gyűjteményét, kéziratait és gazdag könyvtárát szekrényestől az Örmény Múzeum részére adományozta. Több helyről érkezett pénz a Múzeum céljaira. Végre 1905. február 19.-én, a városháza nagytermében, élénk részvétel mellett, egyangú- lag mondották ki az Örmény Múzeum Egyesület megalakulását, Szongott korelnöklete alatt. Szongott a múzeum igazgatója lett és adományaiért az alapítók sorába iktatták. Ezek után országszerte megindult a gyűjtés, sőt Európa legkülönbözőbb helyeiről is érkeztek adományok a Múzeum számára. 1907. január 24-én, reggel 6 órakor elterjedt a gyászhír, hogy Szongott Kristóf, múzeumi igazgató, a lánglelkű örmény, a legnagyobb armenista, hirtelen meghalt, anélkül, hogy szíve legforróbb vágyát, az Örmény Múzeum küszöbön álló megnyitását megérhette volna. Ravatalánál legmeghittebb barátja, dr. Hermán Antal montott magasztos gyászbeszédet, mely a szamosújvári közhangulatot az Örmény Múzeum javára billentette. Az »Armenia« folyóiratnak hivatalos lapként való fenntartását az Ö. M. E. kimondotta. Szerkesztését dr. Hermán Antal és dr. Papp Gusztáv vállalta. 1907. március
