Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1942

9

15-én (a legszebb magyar nemzeti ünnepen) megjelent az »Armenia« úgynevezett »Szongott-füzete«.

Szongott Kristóf nagy lelkesedéssel és rajongással karolta fel a múzeum létesítésének gondolatát, melyből látnoki bizalommal remélte saját eszméinek megtestesülését. Utolsó éveinek szinte rögeszméje az Örmény Múzeum. Ennek szentelte életének hátralévő éveit, munkáját és szerény anyagi javait. Gyermeke nem volt, hozzátartozóiról már életében gondoskodott, éppen ezért erkölcsi kötelességből vagyonát a Múzeumnak szánta. Ez intézményt élete föművének tekintette. A hajléktalan Múzeumnak ideiglenes otthont saját telkén épített. Még életében felajánlotta saját örmény vonatkozású tárgyait, könyveit és kiadványait, a szekrényekkel együtt. Bizalmas barátainak többször kijelentette, hogy összes ingó és ingatlan vagyonát az Örmény Múzeumnak szánta. Ennek nyilvános bejelentését a Múzeum ünnepélyes megnyitása alkalmára tűzte ki. Hirtelen bekövetkezett halálos óráján, világos öntudattal, szóbeli végrendeletet hagyott négy tanú előtt. Világosan és határozottan a Múzeumnak hagyományozta összes vagyonát, bizonyos konkrét hagyományok leszámításával. Megkérdezte a jelenlevőket, hogy meg vannak-e elégedve a rendelkezésével, és az igenlés után erős átok alatt meghagyta az illetőknek, hogy tiszteletben tartsák utolsó akaratát. Ilyen értelemben intette Majláth Gusztáv erdélyi püspök is az özvegyet vigasztaló levelében : »Imádkoztam nemes lelke nyugalmáért s egyúttal a gyászoló család számára a jó Isten akaratán, valamint a boldogult végső intézkedéseiben való megnyugvást és vigasztalást kértem...«

Végigtekintve Szongott Kristóf pályáján, egy igaz ember képe áll előttünk, telve lelkesedéssel, szorgalommal és nem csekély sikerekkel. Összekötő kapocsként szerepelt Szamosújvár és a művelt Nyugat és Kelet között. A magyarországi örménység főképviselőjét ismerte és kereste benne mindenki, aki szívvel-lélekkel küzdött eszméiért.

Szongott Kristóf nagyobb irodalmi műveiből, melyeket a saját költségén adott ki Szamosújvárt, a következőket soroljuk fel:

1. Chorenei Mózes, Nagy-Örményország története. Fordítás örményről magyarra, Szamosújvár, 1892.

2. Szamosújvár, a magyar örmény metropolis írásban és képekben, Szamosújvár, 1893.

3. Szamosújvár szab. kir. város monográphiája 1700—1900. A város teljes levéltárának és más kútforrások felhasználásával. A három első kötet megjelent Szamosújvárt, Todorán Endre »Aurora« könyvnyomdájában, 1901-ben, 8°, 1278 1. A negyedik kötet megjelent ugyanott, 1903-ban, 8°, 395 1, A magyarországi örmények ethno- gráphiája cím alatt.

A három első kötetből megismerjük Szamosújvár kétszázéves