Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1942
6 szokásaiban, erkölcseiben, háztartásában egyaránt, örökölve és követve őseinek erényeit, gyarlóságait. Márki Sándor, a kiváló magyar történész írta Szongott Kristófról, 1907-ben, az »Armenia egyik számában...« és vájjon miért ünnepük most..., még haló porában is? Folyóiratot alapított az örmény tudományos törekvések képviselésére magyar nyelven. Megírta a magyar- országi örmények fővárosának (Szamosújvár) történetét, a magyar- országi örmények ethnográphiáját, lángoló magyar szellemben; örmény múzeumot alapított magyar föliratokkal; örmény gyermekeket, ifjakat nevelt tüzes magyar hazafiaknak“. Szongott Kristóf szabad idejét a történelmi és nyelvészeti munkák kutatására és tanulmányozására fordította. Tudott beszélni és írni a magyar anyanyelvén kívül örményül, németül és románul. Sokat olvasott, de olvasmányaiban az örménység múltja, ősi történelme vonzotta leginkább. Életcélja volt az örménység történelmi múltjának föltárása és ismertetése magyar nyelven. Ezért indította meg az »Armenia« című folyóiratot 1887-ben. (A lapot haláláig ő szerkesztette). Szongott egyéniségében összeforrott magyar és örmény. Elképzelésében odáig jutott el, hogy feltételezte és leírta a magyar és örmény nép közötti ősi rokonságot, melynek szálai a honfoglalás előtti korba nyúlnak vissza. Az »Armenia« első számait a Magyar- országon szétszórtan élő örménység és a magyar sajtó egy része is aggodalommal fogadta kezdetben, mert két évszázad alatt a letelepedett örménység szellemben és szokásaiban egészen magyarrá vált, s azt hitték, hogy Szongott a lapjában széthúzó törekvéseket támaszt. A következmények azonban húsz éven keresztül megmutatták, hogy ezek az aggodalmak alapnélküliek voltak, mert Szongott bebizonyította életművével, hogy miként tehet valaki fajának megbecsülhetetlen szolgálatokat és hogyan lehet e mellett kifogástalan magyar. Fajának eléggé meg nem becsült szolgálatot tett irodalmi működésével, különösen az »Armenia« szerkesztésével, mert lehetővé tette, hogy az egykor világtörténelmi szerepet játszott, ősi kultúrájú örmény nemzet múltját az egész müveit magyar társadalom szélesebb rétegei is megismerhessék és sok ferde ítélet eloszoljon. Magyarországon Szongott Kristóf előtt az örményekről tudományos szempontból értékes írást Lukácsi Kristóf, szamosújvári örmény szertartású fő- esperes-plébános hagyott, ezenkívül az erdélyi örményekről Kővári László és Orbán Balázs »Erdély történelme«, illetőleg »A Székelyföld leírása« című művében találunk leírásokat és utalásokat. Magyar- országon armenista Szongott előtt nem volt, s utódja olyan szellemben, mint amilyent Szongott képviselt, még nem tűnt föl, ámbár Hovhannézián Eghia dr., gödöllői ügyvéd az utóbbi évtizedek folyamán igen értékes műveket írt a magyarországi örmények életszintjéről. Viszont Franciaországban és Németországban ma is igen meg