Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1913
34 abból is, hogy már pályája kezdetén lelkének egész erejével s fárad- hatlan buzgalommal fogott nagy és nehéz munkájához. Mokcsay, mint fölszentelt pap, Jászóra visszatérvén, Jakusics György egri püspök a jeles képzettségű újmisés papot egy ideig maga mellett tartotta, utóbb pedig az egyházmegye legkiválóbb hitközségében, Kassán alkalmazta. Hazánk e nevezetes helyén is derekasan megállotta helyét a lelkes és képzett ifjú pap. Rövid idő alatt buzgósága, műveltsége és egyéb személyes tulajdonai folytán a legnépszerűbb pappá lett. A sokoldalú tevékenység azonban, melyet már működése első éveiben minden téren, a hová csak állították, kifejtett, nemcsak a kassai hívek előtt tette őt közkedveltté, hanem nem sokára Kisdi Benedek, az új főpásztor figyelmét is oly mérvben vonta magára, hogy az elismerés nem sokáig késhetett. Így történt, hogy már 1649-ben, fölszenteltetésének alig tizedik évében, az egri székeskáptalan egyik kanonoki stallumába ülhetett.,J S ezzel megnyílt előtte az a fényes egyházi pálya, melyen azután a még aránylag fiatal, alig 33 éves Mokcsay rohamosan emelkedett. Ám az így kanonokká előlépett Mokcsaynál is valónak bizonyult az a mondás, hogy nincsen öröm üröm nélkül. Az 1649-ik év nemcsak örömet hozott számára, hanem mély gyásznak is volt az okozója. Ugyanennek az évnek tavaszán ugyanis elvesztette forrón szeretett atyját s könnytelt szemekkel kellett a drága halott hűlt tetemeit a kiskaposi templom sírboltjába kisérnie.9 10 Nem csókolhatta tehát többé időközönként azokat az áldó kezeket, melyek vezették; nem hallhatta azokat az ajkakat, melyek tanították s a jóra buzdították; nem pihenhetett meg azon a hőn dobogó szülői édes szíven, mely oly bensőleg szerette. A kanonoki stallumban a munkásságnak fényesebb és szélesebb terére lépvén, Mokcsay nemes becsvágya s kipróbált tehetségei annyival is inkább érvényesülhettek, mivel az ugyancsak ebben az évben hozott és törvényerőre emelkedett országgyűlési határozat 9 Egri egyháztörténelmi adatok IV. k. 204. 1. 10 A már említett pálóczí Horváth-család naplója erről: „Anno Domini 1649. die 3. mensis maji temettük el nemzetes Mokcsay Jánost is a kis-kaposi templomban.“ Monumenta Hungáriáé Historica. írók. XXXI. k. 209. 1. — Úgy látszik ennek a templomnak sírboltja volt a nemes Mokcsay család rendes temetkezési helye. Legalább a már ismételten érintett Horváth-féle családi napló több adatából erre kell következtetnünk. V. ö. id. m. 193. 1.
