Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1913

Szenttamásy Máté

(1667—1676)

Szenttamásy Máté Erdély legkeletibb részében Csíkszéknek, a mai Csíkvármegyének Csíkszenttamás nevű községében született1 nemes, de szegény sorsú székely szülőktől,2 a kik szűkös anyagi körülményeik mellett és az élet küzdelmei között is csak gyermekükben kerestek vigasztalást. Szerették a kis Mátét az egyszerű nemes lélek józanságával és gyöngédségével. Jól eső örömmel nézték magzatuk jó tulajdonságait, de nem kényeztették s ballépése fölött soha sem siklottak el egykedvűen. A kis, csendes nádfedelű ház a gyermek gyönge lelkének templom volt, a hol csak jót látott és hallott. A vallásos anyát, ha rokonai s barátnői tízszer jöttek hozzá, nyolczszor bizonyára imakönyv mellett vagy kezében rózsa- füzérrel találták. Az otthon — hiába — a jellemképzésnek mindig iskolája volt s az is marad. Itt szívta magába a kis Szenttamásy azokat a harmatcsöppeket, melyek jellemét a jövőre nézve az erények virágaival termékenyítették meg.

Miután a gondos szülők a polgáriasán családias, de mély nyomásban haladó, vallásos nevelést befejezték, a már iskolás korban levő gyermekükkel a lakóhelyükhöz közel fekvő Csiksomlyóra

1 Szenttamásy erdélyi származása kitűnik végrendeletének szövegéből.

2 Atyjának keresztneve meg nem állapítható. Anyja, ha Szenttamásy unokaöcscsének, a végrendeletben ismételten szereplő Sajgó Ferencznek nevéből vont következtetésünk helyes, a Sajgó család sarja volt. Voltak-e főpapunknak testvérei, kellő adatok hiányában el nem dönthető. A végrendeletben előforduló Szenttamásy Ferenczet főpapunkhoz ilyen közeli vérségi kötelék aligha fűzte. Ebben az. -esetben ugyanis püspök-fivérének hagyatékából 16 forintnál bizonyára nagyobb örökségben részesült volna. Balázs deákot végül, a kit maga a végrendelkező is egyszerűen „cognatus“-nak nevez, főpapunk csak távolabbi oldalági rokonának kell tekintenünk.

2