Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909

26

átszállításával foglalkoznak. Bármit vámmentesen kapnak, s azért olcsón adhatják a látogatóknak, akik azután a megvásárolt holmik vámját visszajövet megfizetik. Vámmentesen csak egy skatulya cukorkát (rahátot vagy törökpuliszkát) és egy kis csomag dohányt (35 gr.) hozhatni át. A dohány helyett lehet 25 drb szivarkát vagy 10 drb szivart hozni. Természetesen a társaság minden tagja megszerezte a maga porcióját; egyesek talán még többet is!

A szigetről visszatérve szállásunkra mentünk, ahol vacsora után nyomban le is feküdtünk. Nagy szükségünk is volt erre, mert meglehetősen kifáradtunk a mai nap folyamán.

Másnap, junius 25 én reggel a „Korona-kápolná“-hoz rándultunk ki, amelynek felügyelete a pénzügyőrségre van bízva. Ez a csinos kis imaház azon a helyen áll, ahol a szabadságharc szomorú vége után a Kossuth Lajos társaságában menekülő Szemere Bertalan belügyminiszter a magyar szt. koronát elásta 1849. aug. 18-ának éjjelén. Az osztrák kormány mindent elkövetett, hogy a magyar nemzet végtelen értékű kincsét kézrekeritse. A nyilvános és titkos kutatók egész seregét mozgósította, Orsovától Herkulesfürdöig mindent felkutattak, ártatlan embereket fogtak el. hogy csak a szent titok nyomára jöjjenek. Majd Karger Titusz hadbíró-századost bízta meg a kormány a kutatások vezetésével, de ez sem boldogult. Végre azonban Vargha Istvánnak, Kossuth Lajos hűtlen szolgájának árulása Karger kezébe juttatta a szt. koronát 1853. szept 8-án. Nagy ünnepségek közt vitték a koronát Pestre, majd Bécsbe.

A ,.Korona-kápolnát“ Ferenc József királyunk emeltette 1856-ban. A kápolna közepén egy márványkorláttal bekerített hatszögletű mélység van, amelynek fenekén egy szürke márványlapon a korona másolata nyugszik ezen felírással:

„Franciscus Josephus imperator Locum in quo corona cum caeteris Insignibus snti Stephani Inter seditionis turbas rapta per