Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909
16 Itt Taupert Alfréd fögimn. tanár úr fogadott és kalauzolt bennünket. Szabadka a Nagy-Alföld legnagyobb vasúti csomópontja s mint ilyen rohamosan emelkedik Rendkívül nagy terjedelmű; meglehetősen szabályosan épült. Utcái szélesek és mindenütt aszfalt és beton burkolja. Igen sok szép középülete van, amelyek közül meglepett hatalmas arányaival és tiszta magyar stílusával a zsinagóga. A magán épületei is igen csinosak, amelyek leginkább a vagyonos szabadkai parasztoké. Némelyiknek 5—6 szobás lakása van, de csak egy szobában lakik, a többit parádéra használja. Lakóinak száma mintegy 90 ezer (magyar, szerb [bunyevác] és kevés sváb). A magyarosodás rohamosan terjed. A nép és a város egyaránt gazdag. Van olyan cívis, akinek 1 — 2 ezer hold földje van. Hogy milyen vagyon ez Bácskában, a magyar Kánoánban, azt mindenki elképzelheti. Gőgösek is ezért a bácskaiak! A város megtekintése után villanyoson kirándultunk Palicsra, e kedves kis fürdőhelyre; *) amely a hasonló nevű kis tó partján fekszik. A 700 hectár terjedelmű tó vize sziksós. Szép sétányai és villái vannak. A fürdőt köröskörül pompás gyümölcsösök és szöllöskertek szegélyezik. Visszatérve Palicsról, a vasúti vendéglőben elköltöttük pompás ebédünket**) sad. u. lóra 22'-kor induló személy- vonattal utaztunk tovább a Bácskavidéken keresztül. Gyönyörűen kultivált terület mindenütt: hatalmas gabona és kukorica táblák, szöllökkel és gyümölcsösökkel váltakoznak; itt-ott rizs és komlóföldek is föltűnnek. Kishegyes állomás környékén apró halmok és dombsorok szakítják meg e végtelen rónaság egyhangúságát: ezek a Telecskai-dotnbok. Ezeket elhagyva, Ujverbász előtt robogtunk át a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc- csatornán. Jóval délebbre, Újvidék előtt a Ferenc József- csatornán, amely az előbbit a Dunával kapcsolja egybe Sztapár és Újvidék közt. *) Személyenként oda s vissza 40 fill. **) Személyenként egy ebéd (leves, sült, tészta) 1 kor. 70 fill.
