Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1899

7 az antverpeni, párizsi Louvrc, és müncheni képtárakban függ. „A napkeleti bölcsek imádása“ czím alatt ugyancsak Rubens kezétől három festmény ismeretes, melyek a mad­ridi s antverpeni képtárak és a mechelni Szent János templom tulajdonait képezik. Híres és fölötte érdekes ^Venus kertje“ czimű festményének végül két példányát ismerjük, egyiket a drezdai, másikat a madridi képtárból. Ugyan már e futólagosán felhozott adatok is Rubenst, a nagy mestert, ki a flamand iskolának már akkoriban is olympusi magaslatát a legmagasabbra fokozta, mint saját műveinek ismételt utánzóját kétségtelen világításba helyezik, de még meglepőbb eredményre jutunk, ha épen a szamosújvári oltárképen is megörökített s igy bennün­ket legközelebbről érintő tárgynál, Krisztus holttestének a keresztről való levételénél maradunk és vizsgálódunk. Rubens e drámai jelenetet, melyet még Rómában Daniele da Volterrának a S. Trinita de’ monti-nevű templomban elhelyezett festményének hatása alatt kedvelt meg, valamennyi más tárgynál több ízben ismételte. De beszéljenek az adatok! Rubens Krisztusnak a keresztről való levételét ábrázoló eredeti festményével találkozunk: 1. az antverpeni székesegyház kereszthajójában függő festményben; 2. a szentpétervári Eremitage nevű czári képtárban látható műben ; 3. a francziaországi Lille város képtárában függő képen ; 4. a francziaországi Arras városi Kér. Szent János templomában függő oltárképen ; 6. az antverpeni képtárban ; 7. a francziaországi Valenciennes város múzeumában levő képen és végül 8. ha az alábbiak alapján elfogadjuk, a szamosújvári kérdéses oltárképben. Mindezen festmények, melyek közül eredetiben hatot a helyszínén, fényképek- és metszetekben pedig valameny- nyit az antverpeni múzeum földszinti termeiben elhelyezett

Next

/
Thumbnails
Contents