Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1899

— 41 jegyek. Hangrovatok. A hangközök találása. Skálák és kétszólamú dalok. Heti 1 óra.

II. Csoport. II—V. o. Különböző egyházi és világi, hazafias és alkalmi énekek, dalok begyakorlása vegyes négyes karban. Heti 2 óra.

C) Házi írásbeli dolgozatok.

A magyar nyelvből.

V. o. 1. A Lunka. 2. Ki mint vet, úgy arat. 3. Az erdők fontossága. 4. A karácson örömei. 5. A falu télen. 6. „A haza minden előtt“. 7. A népköltészet és Vörösmarty „Szilágyi és Hajmási“-jának összehasonlítása. 8. Budavár bevétele Arany János „Török Bálint“ czirnű balladája után elbeszélve. 9. Egy, a természet szépségét dicsőítő levél.

VI. o. Párhuzam Toldi M. és Coriolanus között.

2. „História est magistra vitae“. 3. Női jellemek a „Co- riolanusban“. 4. Szilveszteresti gondolatok. 5. Római erkölcsök a Jugurtha-féle háborúk idejében. 6. Miben áll a történetírás tárgyilagossága? 7. Miért tartjuk minta drámának a „Coriolánust ?“ 8. Micsoda szempontok vezéreljenek bennünket valamely költemény bírálatában ? (Arany „Szász G. költeményei“ ez. bírálata alapján). 9. A megindítás eszközei.

VII. o. 1. Miben áll az eszményítés ? 2. Az „Alföldi legény“ czirnű dalnak méltatása. 3. A költői művek hatása lelki műveltségünkre. 4. A „Dorottya“ komikuma.

5. Milyenek az epopoeia hősei? 6. A balladaiság mibenléte. (Példákkal). 7. A tavasz hatása kedélyünkre. (Széppróza). 8. A színmű jellemei. 9. A közönség műizlése s a színdarabok milyensége közötti összefüggés.

VIII. o. 1. Milyen a művelt ember? 2. A nyugati kereszténység befogadásának következményei. 3. A gra- vitatio törvényének népszerű előadása. 4. A különböző irodalmi iskolák hatásának méltatása. 5. Mit vehet át az iró eredetiségének kára nélkül más Íróktól? 6. Milyen az

V