Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1892

Wass Samu gróf czegei birtokos, midőn szép múltú társaságunk 1844-ik évi kolozsvári vándorgyűlésén a me­zőségről értekezik, nem vonja ugyan körül éles határok­kal a területet; de annak tartja Kolozs-, Doboka-, Torda- megye és Marosszék azon részét, mely mezőség néven ismeretes ‘) s ez már kétszer akkora terület, mint a mekkorát térképeink a legújabb időig feltüntetnek. Hauer és Stäche Erdély geológiai viszonyait tár­gyaló munkájukban már kitolják a mezőség határát észa­kon Bethlen és Deésig, nyugaton Samosujvárig; sőt még tovább mennek, midőn keresztül lépik a Kis-Szamost — a mezőségnek ezen általánosan nyugodnak tartott határát — és kérdéses területünkhöz igen helyesen oda csatolják a Kolozsvártól északra elterülő u. n. szénafűveket. * 2 * 4) Hunfalvy János szerint a mezőség »déli határát Torda, az Aranyos és Maros jelöli K. felöl szintén a Ma­ros, különösen Maros-Vásárhely, Szász-Régen és Teke; ny. felöl Kolozsvár és Szamosujvár; észak felöl Deés, Bethlen és Besztercze határolják. Területe majdnem 100Q mfld. Erdélynek csaknem a közepét foglalja el. stb« :i) Hunfalvy adatai után készültek tankönyveink is. Hermán Ottónak a mezőségről Írott értekezései első sorban alapvető faunisticai munkák ugyan, de meg­találjuk bennük a bejárt területeknek igen hű tájrajzait is. Hermán sem vállalkozik a terület szabatos körvonalozásá­ra, sorai közül azonban kiérezhetjük hogy mezőségi excur- sioin nem engedte magát az 1863-iki Genaral-Karte által korlátoztatni. *) ') Gróf Wass Samu. »A mezőség gazdasági s ásvány­földtani szempontból vázolva.« A magy. orv. és természetvizsgálók munkálatai. Kolozsvárit 1845. 85. 1. 2) Hauer u. Stäche. »Geologie Siebenbürgens « Wien 1863 467. és 597 1 s) Hunfalvy János. »A magyar bir. term. viszonyainak leírása.« II. köt. 1865, 106 1 4) Hermán Ottó. »A mezőség I. A hódos-vagy Szarvas­tó és környéke.« Érd. muz. egyl. évkönyvei V. köt. 8 1. — II. »A mezözáh-tóháti tó-sorozat,« u. ott VI. k. 42 1.

Next

/
Thumbnails
Contents