Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1892

6

G. von Rath 1880-iki útleírásából inkább a geolog beszél hozzánk. Mindenesetre jellemző, hogy a mezőséget e néven nem is emliti s csak általában szól az erdélyi medencze belsejéről, mint a melyet tertiär rétegek töltenek ki. ])

E. A. Bielz 1881-ben ismét összébb húzza a határvonalakat, mert a Szamosujvár és Szász Régen közötti egyenes vonalban látja mezőségünk északi szélét. * 2 3)

Bielz úgy látszik a gróf Wass Samu nyomán halad s mindkettőjüket követi Ornstein József őrnagy, ki a mezőséget katonai szempontból tárgyaló értekezésében 3) a Bonczhida, Szék, Devecser, Szászujős, Szt.-György, Pász- mos és Bátos közé húzott tört vonalban — tehát azoktól kevéssé eltérőleg — állapitja meg a terület határait. Ornstein egyszersmind az első, kinek kritikus szeme észre veszi a mezőség fogalmának, leírásának és ábrázolásának ingatag voltát. Erre vonatkoznak — egyebek után — következő szavai: »Die Special-Karte legt dieselbe nur dem kleineren Theile des eigentlich damit bezeichnenden Gebietes bei. Ja selbst unter Kinheimischen herrschen über ihre Ausdehnung und physische Beschaffenheit die verschiedensten Ansichten, oder es werden von ihnen falsche Vorstellungen erweckende Aufschlüsse gegeben. So z. B. bezeichnet sie der Eine (im Drucki als 14 Quadratmeilen gross, der andere (auf einer Schulwandkarte) als Ebene, wieder Andere — und zwar solche, die als Fachmänner auf Gompetenz Anspruch machen — erstrecken ihre Nordgrenze, über welche ein Zweifel am meisten obwalten kann, bis zur Linie Dees- Bethlen-Bistritz, und viele wieder, welche selbst darauf leben, definiren sie, nach ihrem Horizonte urtheilend: wo kein Wald, kein Fluss und keine Quelle ist.« Hiernach müsste die mezőség ungefähr wie die Wüste Sahara aussehen. Dem

x) G. von Rath. »Siebenbürgen, Reisebeobachtungen und Studien.« Heidelberg. 1880. 7. 1.

ä) E, A. Bielz »Reisehandbuch für Siebenbürgen.« Hermannstadt Í882. 262. 1.

3) Ornstein major. »Die Mezőség.« Streffleur’s öster. mil. Zeitschrift. 1882. I. 106. 1.