Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1890

95

megfelel az emberszámnak. Ez volt a sokaság emléke. Nyugatra megy és Krösust, a lydiaiak királyát elfogatja.

Ázsiában megtalálja Artemis, Hercules és Apollo aranyozott brónz szobrait és azokat országunkba hozatja, hogy azok Ármávir-ben állíttassanak fel. Ezt meg is tették a Váhuniak családjából való pogány főpapok1) és Artemist és Apollót Ármávirben fel is állították; de Hercules embernagyságú szobrát, melyet Scillides és a cretai Dipenus* 2) készített, az örmények, mivel azt Váhákén ősük képének tartották, Ártásesz halála után a Dáron tartományban fekvő Asdisád városukba vitték.

Miután Ártásesz a két tenger közti szárazföldet hatalmába ejtette, betölti az Óceánt hajóinak sokaságával; mert egész nyugatot megakarja hóditani. És mivel Rómában nagy volt a zavar,3) erőhatalommal senki sem állott neki ellen. — De nem tudom megnevezni a befolyást, melynek következtében — egy hirtelen kitört lázadás után — a számtalan katona egymást ölte meg. Ártásesz futás közben halt el; mint mondják, katonái fosztották meg életéről. 25 évig uralkodott.

Hellasban elfoglalja Zeus, Artemis, Athene, Hephestos, Aphrodite szobrait és azokat is Örményországba viteti; de mielőtt azok az országba beérkeztek volna, hallják Ártásesz halálának gyászhírét.4) Erre elfutnak és e szobrokat Áni várába viszik; itt maradnak azon papok is, kik a bálványokat kisérték.

13Más történelemirókból merített bizonyítékok, melyek Artá- sesz hódítása- és a Krösus elíbgatására vonatkoznak.

Ezen tényekről értesítenek a görög történetírók közül nem egy-ketten, hanem sokan. Ezekben magam is két*) Khérmábéd.

*) Plinius is szól e szoborról és az említett képművészekről (1. XXXVI, c. IV). Cedrenus (265 lap.) is tesz erről említést (edit. di Xilandro.)

3) Érti a marsiai harczot és a Marius és Sulla közti pártoskodást.

4) Az örményben egyszerű szó: both.