Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1890
90 Pákárád Szémpádot, a királykoronázó és lovassági vezért, ki habár sürgető szavakkal kéretett meg, hogy hagyja el a zsidó töi'vényt és imádja a bálványokat — miután rá nem állott, kényére hagyja a király Válársák. ’) Parancsot ad, hogy Semirám városát újítsák meg és több más helyen sok lakású városokat, kiváló és térés épületeket építsenek. Különböző szokásokat hoz be királyi palotájába, meghatározza a kihallgatás, a tanácskozások, vendégségek és mulatságok idejét. A katonaságot első, második harmadik és a t. osztályokra különíti. Még két javalló titoknokot nevezett ki, kiknek egyike arra emlékeztette Írásban a királyt, hogy tegyen jót; másik a bosszúról verte le. A jóra emlékeztető titkárnak azt a parancsot adta, hogy a királynak, ha haragos és igazságtalan parancsot osztogatna, jutassa emlékezetébe az igazságtételt és emberszeretetet.2) A királyi ház számára bírákat tesz ; a városok- és tartományokba is behozza a birákat és parancsot ad, hogy a városi lakosság több figyelem- és tiszteletben részesüljön, mint a falusi és hogy a falusiak úgy tiszteljék a városiakat, mint feljebbvalóikat és hogy a városiak a falusiakkal szemben ne legyenek kevélyek, de sőt testvériesen éljenek, hogy a jó rend és irigységnélküli egyesség, mely a békének és csendes életnek alapja, fentartassék. Még sok más ezekhez hasonló intézkedéseket tett. Mivel sok fia volt, jónak látta, hogy azok mind ne legyenek vele Médzbin-ben; miért is elküldi őket, hogy Hásdeánk vidékén és Dáron-on kivűl fekvő, de ezzel határos völgyben telepedjenek le, és általengedi nekik a falvakat mind, mit még megszaporit más különös, a királyi kincstárból kiszolgáltatandó jövedelmekkel és járadékokkal. Csak l l) Valarsace lagnandosi al fratello (1. az I. k. 9 fejezetét) ehe non sia in Armenia culto di templi, lascia supporre ehe sino a quel tempó non éra colá il culto formale degli astri, detto sabeismo, anteriore all’ idolatria. Ma poiché Strabone (XI532), attesta ehe gli Armeni adoravano tutti gli dei adorati dai Persiani e da’ Medi, diremo ehe Valarsace avrá riordinato il culto loro. Mon. Arm. Storia p. 117. a) Emberség, humanitás.