Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1888

is, hogy a nőstényeknél a hímek általában kisebbek. A S i e b o 1 d módjára, az állat pánczéljának középvonalán e czélból megejtett mérések szerint:

a nőstények pánczéljának hossza 10—24.5 mm. a hímek „ „ 8—17 mm.1)

2. Lepidurus productus, Bose. (Brauer.)

Idáig sokkal ritkább, tehát érdekesebb is az apusidák ezen másik faja, melyet az erdélyi részek területéről máig nem ismertünk. Általában magyarországi lelőhelyéül — a mennyiben módomban volt utána nézni — csupán Budapestet találtam följegyezve, honnét Margó említi.2)*) Daday J., az erdélyi crustaceumok érdemes ismertetője, valószínűnek tartja e fajnak hazarészünkbeni előfordulását3) s én csak az ő feltevését erősítem ténynyé, midőn Szamosujvár vidékéről ezennel van szerencsém constatálni a Lepidurus productust.

A szamosujvári előfordulásnak még a múlt 1887-ik év augustusában biztos nyomára akadtam, midőn a téglavetők melletti beszáradt pocsolyák közepén a Lepidurus productus pánczél-törmelékeinek egész halmazát pillantám meg. E nyomok adtak aztán tulajdonképpen biztos irányt s erősebb impulsust idei fürkésző kirándulásaimhoz.

A Lepidurus productus mindenütt az Apus cancriformis társaságában fordult elő. Összesen mintegy 300 drbot gyűjtöttem össze belőlük. Legtöbbet a város északi oldalán, a homokos, iszapos vasúti anyagárokból és a város déli oldalán,

>) Az Apusok a f. Iü89-ik évben is megjelentek azonbau korántsem oly tömegesen, alig néhány egyén által képviselve. Elterjedési körök is szükebb helyre szorítkozott. Az árva intézeti telek lábánál és a téglavetők melletti pocsolyákból mindössze 15 drbot fogtam össze.

2) „Budapest és környéke térni, rajzi, stb. leírása.“ Budapest 1870. I. k. 4 11 1.

8) Id. m. 310 1.

*) Az érd. muz.-egylet, gyűjteményében vaunak példányok Biharmegyéből, hol lb86-ban Kiír J á no s gyűjtötte a Sárrét területén a bucsai pusztán. E. G,