Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 15 —

Cshébáháin, örmény szó; ehe nem. tálán, télén; báli (Audi. 675 1.) félelem, rettegés; csliébáian rettenthetlen, bátor.

Cshicshdgián. Csicsek. (török) virág, örményül dzághig;

1. Flora, Flórián.

Cshustápán; csbuszd, síid, pliutbánági, örmény szavak, jelent, hamar, gyorsan, sebesen; pán örm. szó, beszéd; csliusz- dápán vagy sudápán: hamar beszélő, — a közbetett á kapcsoló betű. Gyergyó-Szent-Miklóson Hamari (I. ezt.)

Csutá. Csuta, csutka magyar szavak. Mondatik olyan állatról, melynek farka, vagy serénye nincsen.

Czánlá, 1. Ázbej. Ászvádur, Czánki Ázbeián, III. 18. 1. 79 t. A Czánki tehát Ázbej.

Czárán, 1 Ergérczhi és Moldován. Ergir. (örm.) ország, föld; a liazai örmény ergir alatt Moldovát érti; a czárán (tiéra, románul, ország, föld) az ergérczhi román fordítása.

Czetz, örmény szó, jelentése moly. Vártán mágánuámp Czetz — Vártán vezeték-névvel Czetz, 1715 év. I. k. 10 1. A Czetzek Vártáitok voltak.

Czévádzjégh (helyesebben Csuázjégh) örmény szó jelentése rátotta. Csuázjégh Torosz I. k. 73 1. 761. t.; erről neveztettek a Csuázjéghok — Thoroszián, Theodorovics, To- dorovicsoknak. Ávákjérecz der Minász, vor mágánuámp gocshi Thorosz Czévádzérénc, 1721-ben a házasultak k. 1. lapján — Minász főesperes úr, ki vezetéknévvel Rátotta Thorosz - nak (Theodorovics Mihálynak is hívták) neveztetik.

Czifra, (magyar szó) túlságosan ékesített, különféle tarka színekkel vegyített, a török zárik magyar fordítása, 1. Zárif, Sirin, Csinás, Méndrul (mandru.)

Cziriák — Czirjék, Cyriacus.

Czitron — Czitrom, latinul citromalum, hellénül kitrion.

Czopolyá (előrményesedett család,) czompolyodikból ? sompolyodikból ?

Iiájbukát. Dáj, az örmény tá e (átirással dá e = ez a) összevont alakja (táj — dáj) és buglulág, örm. szó, jelentése: boldog árábiai virág, flos felicis Arabiae; 1. Gábrus Zachar örmény-latin-magyar szótár 1. k. 224. 1. Ta e buglulág = Dáebughdág — ez a virág! A Uaebughdág-ból lett a: Dáj- bukát: a román „dai bucate“ adj gabonát jelent. Dájbukát