Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882
a Hideg-Szamos forrásaitól tracliytot stl>. Mindezek rend nélkül össze vannak keveredve, s liabár évezredek is kellenek, mig a víz eltépi őket édes anyjuk a sziklák kebeléről, gömbölyűre súrolja és idáig hozza, mégis világosan tanúskodnak a folyó viznek kitartó erejéről és nagy hatásairól. Az utak készítésére használt, s e czélra igen kitűnő szolgálatokat tevő kavics és porond, ugyanazok minőségűek és eredetűek, mint a görkövek, nemkülönben az iszap is, melyet a Szamos vize esőzések alkalmával magával ragud. Mindezeket már évezredek óta szállítja a Szamos s partjai mentében majd lerakja, majd újra felkapva lejebb és lejebb viszi. Ily módon fogynak, rövid létünknek észrevétlenül bár, de kétségbevonliatlanul a hegységek. “ Megvizsgálva bármely folyó vizet, forrásától egész addig a pontig a hol az a tengerbe szakad; látni fogjuk, hogy fenn a forrás vidék patakjaiban heverő szikla tömböket,’ alább kisebb darabok helyettisitik s minél alább jövünk a folyón, annál kissebbek a görgeteg kövek, annál kopottabb, simább a szikla zúzadék. Előbb kavics, aztán durva később finomabb és finomabb szemű homokot hajt alá a folyó s közel a torkolathoz a szikláknak jobbára csak a legfinomabban iszapolt zúzadékát fogjuk találni. A tenger partjához közel természetesen a legkisebb esése, a legcsendesebb folyása van a viznek s igy a finom szemű iszap lerakódik a mederbe, önmaga előtt torlaszolja el a pályáját a folyó s igy aztán medrét elhagyni kényszerül s kissebb ágakra szakadva keres nyílást, uj medret, a melyen vissza adja vizét a vén óceánnak. így keletkeznek a nagy folyamok torkolatánál az úgynevezett delták a nagyában háromszög alakú iszap-szigetek, íme mi lett a homokszemből! Századokkal ezelőtt fellegekbe nyúló bérezek ormán még az ég villámaival társalgóit s most — az elnyúló sík föld szélén a tenger mulékony habjaival enyeleg. „Oh Isten szép, szabad világa, Igazsággal, fénnyel megáldva Kútfejeid mily kiesek! —“ Dr. Márton fi Lajos-.
