Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882

17

A víznek köztudomás szerint megvan az a sajátságos, más folyadékoktól eltérő tulajdonsága, hogy ha megszilárdul, az az megfagy, erőssen kitágul s ha a terjeszkedésre nincs elég helye, szétrepeszti az edény falait. Mi következik ebből ? Az, hogy az eső és hó alakjában földre jutott viz, beszivárog a szikla ormok repedéseibe, kitöltvén annak minden zege-zugát, jő a hideg, a beszivárgott viz megfagy s nagy erővel repeszt meg jókora sziklatömeget, mely csak a közelgő tavaszi olvadásokra, vagy egy nagyobb nyári zápor esőre vár, hogy aztán robogva, zuhanjon alá a mély szikla torokba.

Ez ismétlődik az évek hosszú során át szakadatlanul, s az a büszke havas, mely ezredévek forradalmát élte keresztül rendületlenül, évenként hullatja fejéről darabokra törött szikla koronáját.

. Szivtad-e hő nyári napon a havasok hideg leheletét? Erezted-e a sűdar fényűk balzsamos illatát ? — Jártál-e csörtető bérezi patak hazájában, ott a hol ember nem jár talán soha? — A lombokon átderengő nap sugárinál, megfigyelted-e a kis piros pettyes pisztrángok vidám életét; gyönyörköd- tél-e a parányi vizi cziczkánybau a mint figyelve ki-ki dugja kis fejét a leomlott fatörzs mohos romjai alul? És a dicső természet e szent csarnokában láttad-e a leomlott oltárköveket, láttad-e hogy a bérezi patak árnyas medrét mint töltik ki a magas ormokról alázuhanó szikla tömegek?

A dűs tenyészet és vidám állati élet közepette nyugodtan feküsznek ott a régi nagyság ezen mohos emlékei ; — nyugodtan, csendesen. . . S a mint távol az emberek, a világ zajától elmélázol e néma csendben, merengve nézve a csevegő csermely múló habjait, egyszerre, . . . melled elszorul, nyomasztó lesz a lég, — rekkenő a hőség s látod, hogy a magasba nyúló bérezek kormos tetejét, ólom szinü párák, nehéz borongó felhők tömege szállja meg. Elnémul a legkis- sebbke zaj, . . . egy pillanatra meginog a vadszeder csipkés levele: „mi lesz?“ . . . feleletül hirtelen neki zudul a rengeteg: „Eltépte lánczát a vad fergeteg s most üvöltve nyargal szerte szét.“

2