Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882
— IG — melyeknek egyik leggazdagabbika, —a deés-aknai — alig egy órányira fekszik városunktól. Nézzétek meg a deés-aknai só tömzsbe vájt ivezetes csarnokokat! A csillogó kősó falak, Oszlopok oldalain megtaláljátok a só rétegei között a vékony, szürke csikókat. Eí szürke vékony csikók nem egyebek mint amaz agyag iszap rétegek, melyek annak idején befödték a kivált só tömeg rétegeit. — Az egész sótelepet befedő törmelékes agyag rétegben pedig, ott találjuk a harmadkon beltengerben élt némely állatok maradványait is; különösen az apró foramini- ferák elmeszesedott liéjjait, az orbulinákkal, globigerinákkal, melyeknek ivadékai ma is nagy számmal népesitik bé a mély tenger fenekét. A beltengerrel végeztünk volna, láttuk hogy nagy sós tavakká váltak, e tavak is lassan kiédesiilnek, kisseb és kis- sebb térre szorulva. A viznek utolsó részlete pedig lefolyást keres magának a magyar medencze felé s ezzel megkezdődik Erdély mostani folyó rendszerének képződése. — Egy kis lépés még s elértük a negyedkort, azt az időt, melyben a mai gömbölyded kavicsok születése veszi kezdetét. Már volt alkalmunk látni a föntebbiekből., hogy a föld fejlődési történetében különösen két tényezőnek jutott a nagy szerep a viznek és tűznek. Az egyik építőmester a másik romboló hatalmasság. A viz és tűz fáradharatlan munkásai vén bolygónknak. „Dolgoznak hol nesztelenül, hol szembe szökőleg, hol ijesztő, romboló hatalommal, de dolgoznak szakadatlanul: amaz a kiegyenlités, elsmiitás elveinek munkása, a magasson levőt lehordja a mélybe, hegyeket koptat, váj és odvaszt, s a sziklák és partok elmosott megörlött, morzsalékát, lerakja, egyenletes rétegekbe helyezi; emez a heves kitörések, a forradalmak inditója, a mélyben levőt feltolja a magasba, domborít, szigeteket és szírieket támaszt, a föld kérgét meg-meg repeszti s összerázogatja és áttöri, felforgatja a megülepedet rétegzetek rendjét.“ Különösen nevezetesek a folyóvizek mint simító, egyengető tényezők.
