Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1880

rákat Schafhitutl előbb Diploporáknak nevezte el, ujjabb nevüket G ü m b e l-töl nyertek. Roppant nagy mennyiségben fordulnak elő a trias felső emeletében. Egyik legjobban elterjedt alak a Diplopo- ra annulata. Schafht, melynek csöves, eylindricus alakjai sziklákat alkotnak déli Tyrolban, hol a st. cassiani rétegeken nyugvó meszes, dolomitos réteg csoportban, mint vezér kövületek szerepelnek. Bajorországban, Sziléziában és a keleti alpokban szintén elő fordulnak ezen néha 30 — 40 m. m. bosszú foraminiferák. — Ide csatolva a rháti emeletet, itt is találunk bizonyos mészköveket, melyek Peters számításai szerént több mint 80°/o foraminifera héjjat tartalmaznak. E héjjak között uralkodó alakok a Globújcrina, Textularia, Orbulina, és Quinqueloculina genusok. Déli Bajorország kösseni rétegeiből Sch vager emlit föl foraminiferákat.

A Jura korszak foraminifera faunája jólehot elég gazdag, uj jellemző alakokat nőni igen mutat föl. E korszakot általában inkább negatív adatok által jollogezhetjiik. Alagenidák ugyan itt is ep oly nagy mennyiségben fordulnak elöl mint a megelőző Triasban ; de mindkét korszakban különösen föltűnő némely alakoknak teljes távolléte. A nummulinideák pl. a következő krétában már meglehetős gyakoriak, s a trias és jurában mondhatni teljesen hiányoznak. Igen ritkák továbbá a miliolideák és globigerinidák, a melyek pedig később jókora számmal lépnek föl. — Mint egyedüli vezér kövület ez állatcsoportból mcgomlitendö alak az Iiivoliilina liasiana, Jones, moly a Jura alsó emeletében fordulelő csupán. A Goniólina előfordulása a felső jurában még kétséget szenved.

A mesozoi képlet csoport utolsó tagját a k r é t a vagy Procän képiét alkotja. A krétabeli tenger elborította közép és észak Europa legnagyobb részét s igy mindenütt hatalmas réteg csoportok marad- tak fönn e korból, melyek helyenként egészen sajátságos vidéket alkotnak. Európa ejszaknyugotti része s különösen Angliáról kell itt megemlékeznem, mely régi „Albion“ nevét fehér kréta szikláitól nyerte. Az alpok délkeleti részében, Istria és Dalmatiában messze kiterjedő kopár szirtes hegyek emelkednek az u. n. Karszt alpok, melyeknek jó részét kréta mészkövek alkotják. Ha most megemlítem, hogy a kréta mészkövük hatalmas rétegének nagyobb részét foraminiferák alkotják úgy bebizonyulnak a bölcselő geolog Quinet Edgar szavai: „das Grosse wind durch das Kleiuo erklärt.“ ')

') Edgar Quinet. die Schöpfung. 1871. 1. ß. 9. §.