Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1880
A foraminiferák kezet fogva más apró szervezetekkel — Dia- tomeák, Coccolithek — rendkivüt vastag és terjedelmes lerakódásokat —, valódi krétát alkottak e korban. 100000-re megy azon apró szervezetek szárna, melyeket egy nagyobb számtani művelet után szivacsunkkal letörölünk az iskola táblájáról. — Ehrenberg a hires mikrogeolog kiszámította, hogy ha átlag —'/„gg vonal nagyságunknak vesszük a foraminiferákat úgy egy köbhüvelyknyi téren több mint egy millió egyén férhet el. Legnagyobb elterjedésnek örvendenek e korban a f/lobiflerindk és textulariák subgenussaikkal; a fehér krétában különösen a rotnlindk. A nummulinák is e korban kezdenek föllépni képviselőik a polystomella, nonionina, operculina, és orbitoides genusok. A miiiolideák közül a quinqueloculina. — Characteristicus és köny- nyen fölismerhető alakok az orbitulitesek vagy orbitulinák. Kicsiny tányér alakú foraminiferák, melyek a nummulitekhez hasonlítanak; egyik oldaluk homorú a másik dombom. Az Orbitulites lenticularis tömegesen fordul elő az alpok kréta képletébe s az Inoceramus márga fölött a róla nevezett. Orbitulit mészkő rétegeit alkotja. — A nyngotti alpok területén Gümbel mutat ki igen sok a Gyro- porellákboz hasonló foraminiferákat tartalmazó mészköveket. S most lépjünk a kainozoos vagy uj állati képletek csoportjába, a melynek legrégibb, harmadkorboli képződéseiben egyszerre egy igen gazdagon kifejlődött és roppant számú individuumot magában foglaló fauna maradékai találhatók. A harmadkorban nagy változáson ment keresztül Europa con- figuratiója; a legmagassabb hegységek kiemelkedése, számos beltengerek és tengerágak képződése stb. lényeges befolyással lehetett a flóra és fauna átváltozására. E mellett mégis föl kell vennünk a kréta korszak legfiatalabb tagja és a harmadkor eocaen rétegei között, egy még kitöltendő idő hézagot, mely a kréta faunájának phi--' logineticus kifejlődését az eocaenbe kimagyarázza. Cotta szerént, alig lehet ugyanis föltenni a harmadkor faunájáról lévén szó — hogy mindezen, élet föltéleikkel egymással szorosan összefüggő fajok, nemcsak egyidejűleg és rögtön, de egyszersmind azonnal töméntelen számban é3 roppant mérvben elterjedve keletkeztek volna. *) Lássuk most ez átváltozotott és gazdag fauna foraminiferáit, a melyek szintén tömérdek mennyiségben éltek az eocaen tengerei*) Cotta B. „A jelen geológiája.“ 103 1.