Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879

16

dott remek beszédét, pásztorlevelét és „Hittel gyónom“ kezdetű gyönyörű imáját. Edessai Máté megirá a Pákráduni királyok történetét 952—1132-ig. Ánii Samú, világtörténelmet és kortant irt kezdve a‘ teremtéstől 1179-ig. Mé- chitár orvosnak van „Vigasztalás a lázban“ cimü irata arab, perzsa és görög forrásból gyűjtve (1184-ben.) Az egyházi irodalom terén nagy munkásságot fejtett ki a fejedelmiágból származott „csinos nyelv- és jó szivéről“ nevezetes Lám- prónai Niérszesz, a tárzusi érsek; ennek legjelentékenyebb műve azon remek beszéd, melyet 1179-ben a héromglái (helység Örményországban) zsinaton tartott; különböző beszédein és költői munkáin kívül van „Mise egyeztetése“ is. A XII. század irodalmát bezárja Khos (Köss) Méchitár, az örmény Aesopus, az ő 190 meséivel, meg polgári- és egyházi törvény- könyvével. A XIII. század végén Vérpiélián István a szjuni érsek, a szjuni tartomány történetét irta meg — az ő koráig.

A Rupienisták (liubiéniéánkh.)

(108—1393.)

Az örmények ezen negyedik uralkodó-házának műköre már nem Örményország, hanem ennek nyugoti oldalán fekvő kicsiny és hegyes Cilicia.— Rubien Kákig-nak rokona, ki látta ezt a kőfalon függni, elhatározta, hogy a nemzetet a görögök rabló uralma alól felszabadítja. Miután az örmények állapotát jól fontolóra vette, szándéka véghezvitelére igen alkalmas helynek találta a Taurus hegyeit, hol neki a hely fekvése fölöttébb nagy előnyöket ígért, És valóban el is űzé a görögöket ezen hegyekről . . és ottan egy új királyságnak (Rubiénok uralkodó-háza, 1080 —1393) vetette meg alapját.

I. Konstántin (1095—1100) az ország határait kiterjeszti a „kereszteseket“ hadsereg- és élelmi szerekkel se-