Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879

15

Mamigoni János püspöknek „Dároh“-, Szebeosznak „Hercules“- és Gágliángáduai Mózes „Ághuánox története“ s Sirágai Ananiának csillagászata. A IX. században az irodalom, a Pák- ráduni házból származott királyok segédkezése mellett kissé éledni kezdett. Katholikus János (f 925) irt világ történelmet; Árdzruni Tamás az Árdzrunok- és Jérec Leo, Má- homed és utódainak történetét irta meg. A X. század jeles férfia Nárégi Szent Gergely, ki ha nyelvezet tekintetéből nem is, de észtehetségre méltán nevezhető az örmények Dántéjá- nak, — vallási siralmaiban magasztos ihlelettel irta meg azt, - a mit a költői szellem alkothat az Isten tulajdonságairól. Aszoghig István az örmények történelmét irta meg kezdettől fogva 1000-ig.

A Xl-ik és a következő században keleten, különösen a zárdákban nyugoti tudományt találunk. A zárdák tanítványai közül való Báhláuni Gergely, kit a görögök mély tudományosságáért „magistros“ melléknévvel tisztelték meg és a ki Monomachos Constantán idejében Mesopotamia kormányzója volt. Irt fia számára leveleket, nyelvtant és az ó-, meg új szövetségből egyes szakaszokat versben. Fia , Yégájászer Gergelynek vannak Beszédei és Egyeztetései és a t. Lás- triverti Áristák, mint szemtanú, részletesen irta meg Örményország történelmét 989—1071-ig, különösen Áninak siralmas sorsát. Glájai (Ghelai) Szent Niérszesz (1102—1172) a XII. század irodalmának elsőrendű csillaga, mint istenész (tbeologus), történetiró és költő egyszersmind, méltán viseli a „tisztelt“ melléknevet. „ Edessa siralmaiban“ könnyeket hullat ezen város szorongatásai felett; „Jézus, az Isten fia“; az fiús új szövetség története versben, szintén versben irta meg az örmények történelmét is. A prosaiak közül csak a következőket említjük; A Katolikus megválasztása alkalmával mou-