Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)

1919-03-16 / 65. szám

ötvenegyünk évfolyam. 65-Ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon S© fillér. SLÖFULETÉS MELYBBN ts VIDÉKEN: érre 48K—t „ 24 K—{. Mfcgyedévrt 12 K — f. Egy bér« 4 K — 1. üí*d«té#i dijak íldr* fizetendők. Függetlenségi Károlyi-párti napilap *v^xs?w&^^-w^mariwzz^nswss^BS9!2Z^arz9ZZPlVG!VSs:. SZERKESZTŐSLG Kaxinczy u 4 KIADÓHIVATAL: Eötvös-uíee' 4. Telefon-számok; Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal . . 4M Fel. szerkesztő Likasa .... *ss 8ZfiTMAR-NÉMETI, i919. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. 8s«rke*ztő: Dr. Burger Dezső. VASÁRNAP, MARC. 16. Suzs Barna miniszter nyilat­kozata & gazdasági termelés folytonosságának Dizfosítésárót és egyes nagyfontosságu rendeletek részleteiről Budapest, má^c. 15 Búza Barna földmivelésügyi miniszter a mai napon a legutóbb megjeleni nagy- loniosságu földmivelésügyi rendeletről a kö- aetkező kijelentéseket letse: íjen fontosnak tktom, hogy mir den íöldmiveléssel foglalkozó ember ismerje s kormánynak február hó 11 én keli azon rendeletét, amely szerint minden olyan föl­det, amelyet eddig is müveitek, a jövőben is leghasznosabban műveljék meg. Minden gazdasági est léd, részes, szak- mányos vagy napszámos, ha csak nem beteg és valami más komoly ok rém gé tolja, köteles rendes munkáját elvegezni. A munkabér ekei, amennyiben eddig még nem történt volna megegyezés, sz illetékes merő- gazdasági békéltető es bérmegrUlapitó bi­zottság szabja meg. A községi elöljáróság köteles arra ügyelni, *hogy minden (öldmi- velő dolgozzék és köteles, í mennyiben vetö- .~>ag-nlány m t ikozník, ezt a kormány biztossághoz azonnal jelenteni. A kormány sajnosán tapasztalj ?, hogy a nép még mindig nem ismeri a rendelé­seket. Jó lenne, ha maguk a gazdák köve­telnék a községi elöljáróságoktól, hogy a iöldmiveíósügyt miniszierium rendeletét ala­posan hirdessék ki és ismertessék. Az elsőfokú közigazgatási hatóságok fel vannak hatalmazva, hogy a műveletle­nül hagyott földek megmunkálására közerőt is kirendelhessenek. A rendelet bárme’y rendelkezésének megszegése has hónapig terjedhető elzárás sál és 2000 koronáig t ijedhető pénzbünte­téssel büntethető. A cél azonban semmi esetre sem az, hogy sok ember legyen meg­büntetve, hanem azt szerelném inkább, ha büntetés egyetlen embert sem érne. A kormányt súlyos gond (erhell a tér ír.elés folytonosságának fenntartása tekinte­tében, ezért a legszigorúbb é$ a legerélye­sebb intézkedéseket kell foganatosítania. Elvárom, hogy a rendeletek végrehaj fásában a lakosság is segédkezni fog és mindenki kötelességének fogja tartani, ha gazdálkodó vagy földmives, hogy. felvegye a munkát, másrészt, hogy hs v.d*hol mulasz ■.as történik, azt azonnal jelentse. Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a nép megismerje a kormánynak március 1 én kiadott rendehíéf, amely szerint az 1917. évi december 31. és 1918. évi november I. közti időben eszközölt tuldréga földvá sárlásokat a törvényszék utján olcsóbbá lehet tenni, ha a vételár az ingatlan jelen­legi értékénél sokkal magasabc» és ha annak teljes megfizetése a vevőt any?gi romlásnak fenné ki. A vételár mérséklése iránti pert április 30-ig, kell beadni az illetékes tör­vényszék elnökéhez. A perindítás lényeges kelléke azonban az is, hogy a tulajdonjog a vevő javára még ne legyen bekebelezve, vagy ha be van kebelezre, a vételár utolsó részlete ne legyen még befizetve. Ha a vevő földmives és az ingatlan 60 kataszteri holdnál nem nagyobb, akkor tuldtága vételár esetén a vevő a törvényszék előtt egyszerűen eláll­hat a vásárlástól. A pert, ha az ingatlant már birtokba vette, egy év alatt, ha még nem vette volna birtokba, április hó 30 ásg kel! rn^gind tani Hasonlóképpen fontos a rendeletnek a haszonbérleti szerződésese vonatkozó része is. Az 1918. november 1-e előtt kötött haszonbérleti szerződéseknél a bérlő per ú ján kérheti a haszonbér mérséklését. fja Sz íul drága és a bérlőre nagy kárral, a bérbe;dóra pedig jogotulatlan nagy haszon na! járna. Az albérlő szintén kérheti az al-. bérlet mérséklését, ha ?z 10%-kal nagyobb a haszonbérnél Emi siemben az 1917, évi december 31 -e előtt bérbeadóit iogal íanokra nézve a bérbeadó jogosult a biró- ság-e'öft a bérösszeg felemelését kérni, ha a bér a mostani viszonyokhoz képest arány talanul kávés. Nem mehetek bele a nagy 'fontosságú rendeltei összes részleteinek ismertetésébe, elég, ha arra mutatok rá, hogy már a perlési terminus tejárási ide­jének a megismer r: milyen fontos és elég, hi arr» utalót, Progy a i ende: etek minden községi elöljáróságnál több pél­dányban megtalálhatók. Az érdekeltek kö­telessége az előljá óságokat felszólítani arra, hogy a rendelteket megismertessék, viszont a községi elfljáró'ágoknak e na­pokban az lesz egyik legsürgősebb fel­adata, hogy a rendeletek tartalmát az ösz- szes érdekeltek tudomására hoz rák. A csehek és románok mknmmunkél®. ellenünk­Budapest, márc. 15 A cseh-szlovákok és románok Páris ban egyre nagyobb propagandát üinek és céljuk az, hogy Magyarországot legfeketébb színben tüntessék fel a szövetséges hatal­mak előtti Erre önként az indította őket, hogy az utóbbi időbei a konferencia körei­ben a hangulat erősen a románok és cse­hek ellen fordult. Helytelenítették mérték­telen követeié eiket s maguk a franciák is kérdezik már, hogy miként szabadulhatná­nak meg e telhetetlen emberektől. A sEerlsek parancsot kap­tak, hogy Temesvárt és Temesmegye észak; résiét ürítsék ki. A Bánátban népszavazás dönti el a szerb román viszályt. Zürich, mürcz. 15. A Schweirerische Telegraphen Jnfor» maiion párisi távirata szerint a sierfcejk parancsot kaptak arra, hogy Temesvár városát, úgyszintén Temesvármegye északi részét nyolc nap alatt ürítsék ki. Ugyan­csak a Schweizerische Telegraphen Infor­mation jelentése szerint a román-szerb viszály megvisgálására kiküldött külön­bizottság a pá-isi békeértekezléten elhatá­rozta, hogy a Bánáfbau népszavazást ren­del el. A népszavazás elrendelésébe úgy a szerbek, mint a románok beleegyeztek. Ezt a határozatot jóváhsgyás végett a békeértekezlet teljes ülése elé terjesztik. Népszavaié* lesz a Bánát- ban. Bpett, márc. 15. A Bánátból néhány nap múlva a szerbek kivonulnak és helyüket franciák fog­lalják e>. Ennek nem az a magyarázata, mint néhány héttel ezelőtt a román lapok hirdettek, hogy Pámbsn a szerbek és ro­mánok úgy állapodik meg, hogy a Bánátot kapj:k a románok és Bácska a szerbeké lesz, hanem, hogy néhány nappal ezelőtt a párisi konferencia elhatározz, hogy nép­szavazást rendel el a Bánfáiban. A románok erre kijelentették, hogy a népszavazás ered­ményét csax úgy ismerhetik el, ha a sza­vazás idejére kivonják onnan a szerb had­sereget és a lakosság szabad akaratára lesz bízva a népszavazás. Ez még ebben & hónapban meg is történik és április hónapban a freacia hadsereg jelenlétében megtartják a népszavazást. Egy Itiuatalimli rejtélyes útja a megszállott területen. A románok letartóztatták a város kiküldöttjét. — A Szamos eredeti tudósitása. — Siatmár, márc. 15. Annak idején részletesen beszámoltunk róla, hogy a szatmári román Nemzeti Ta­nács egy küldöttsége és Markó Kálmán, a városi villamosúm igargatója eljártak Nagy­szebenben a román kormányzótanácsnál, ahol egyes olyan közszükségleti cikkeket, de különösen srenet kértek a város részére, amelyek az ország belsejéből, a nagyará­nyú megszállásokra való tekintettel nem szerezhetők be. A küldöttség a legszivélyesebb fogad­tatásra talált Nagyszebenben é* a kormány­zótanács kiutalt Szafmár részére 40 waggon szt net, 5 waggon sót, marószódát stb. A kormányzótanácsnak a kiutalásról szóló határozat í Boila Romulusz, keres­kedelmi miniszter magyar nyelvű írásban is átadta a küldöttségnek azzal, hogy a fenti cikkeket egyéb rekompenzáció nélkül csak pénzért adják Szatmárnak, de ugyan­akkor kijelentette a kereskedelmi miniszter i»pi*nk mai tcávna 6 9l«äal. -

Next

/
Thumbnails
Contents