Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-16 / 41. szám
41-Ik szám ötvenegyadik évfolyam. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon M fillér. üOPIZETÉS mv> wtémii t £14 Odriéi *l«ir isiére IntMáS. SZERKESZTŐSÉ K&zinczyu 4« KIADÓHÍV ATAJLi Eötvös-utca i Telefon-számok irkesztöség 'óhivatti . szerkesztő lakása .... 8ZRTMAB-MÉMETL 1919. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Surketztdi Dr. Barator Dezső. VASARNflP, FEBR. 16. A forradalmi Magyarország férfias, bálor hangja at alkotó, teremtő munka-kedve és a jövőbe veteti hivő reménység csendül ki abból a szózatból, a melyet a Károlyi-párt intézett most a nemzethez. Negyedik hónapja, hegy a szörnyű háború botfblmaiba kényszerűéit ország halálos kimerültsége utolsó perceiben, megmaradt erejének egyetlen hatalmas fellob- bánásával lerázta magáról a kegyetlen bilincseket. Negyedtél hónap eseményeinek tükré ben ma már tisztábban látjuk a tennivaló kát, a jövő kikerülhetetlen feladatait. Ezt a tükörképet tartja a Károly-párt most a nemzet elé, amikor ébresztő, hivó szóval serkent a munkára. Az októberi forradalom, amely egyik napról a másikra véget vetett a frontok esztelen és céltalan vérpazarlásá nak, a könnyelmű és bűnös öldöklésnek, az októberi forradalom egyúttal feloldotta a nemzet kezeit is, amelyeket eddig dinasztikus zsarnokság és oligarchikus elnyomás tartotiak lekötve. Kettős jellege volt az októberi forradalomnak és kettős iránya volt a forradalom által felszabadított erőknek: az egyik a nemzeti, a másik a szociális irány. A teljesen önálló, független Magyarország kivívása volt az egyik cél, a másik pedig az igazi demokráfia megvalósítása, a kiszipolyozó, tunya rendi uralom romjain. Magyarország ma független ország, az ifjú köztársaság sorsát a jövőben nem idegen országok,’ vagy dinasztiák érdeke fogja megszabni, hanem a saját népei és fájdalom, még a megpróbáltatások keserű napjait éljük, abban az órában, amikor a felszabadult magyarság a nemzetiségekkel szemben jóvá akarta tenni mindazt a bűnt, amit az eddigi közös elnyomóik okoztak, mikor testvéri jobbját nyújtotta a közös munkára: a vérevesztett, kimerült magyarság magára maradt. Idegenek tartják megszállva az ország testének nagy részét, de nem szabad elcsüggedni nekünk, akik Wilson eszméi alapján őszintén hirdetjük a nemzetiségek teljes felszabadítását. Bíznunk kell abban, hogy ezek az eszmék igazságot fognak szolgáltatni a mi számunkra is. Magyarország a jövőben, mint önjogu ország fog részt venni a népek nagy szövetségében. A forradalmi munkának még nincs vége, sőt a szociális része éppen most kezdődik igazán. Az októberi forradalom csak a kezdet volt, most, amikor szabad az ut, a forradalomban kivivőit erővel a forradalom tovább élő, lüktető, fejlődő erejével végre kell hajtani mindazokat a mély átalakulásokat, amelyek a grófok, püspökök, ; bankok országából végre a nép számára csinálnak itt hazát! Ezer a teendő! Károlyi vállalkozott I rá, hogy a szociáldemokratákkal és a ra- j díkátisokkai együtt hármas egységben elvégzi a rája eső feladatokat. Dolgozó munkásság, dolgozó polgárság, ez a hitvallása s ez a hitvallás széles, messzi utakat, termékeny mély csapásokat vág, még a mai sűrű, nehéz bizonytalanságban is. A legekő és a legfontosabb próbaköve mindannak, ami ma történik, a földreform. Készen áll már a néptörvény, amely hivatva van arra, hogy az eddigi henyélők, haszon- élvezők kezéből a dolgozók kezébe jutas- sák azt a főidet, amelyet eddig az ő verejtékük müveit s amelyből mindannyian élünk Magyarországon, ahol nem volt ritka a százezer holdas hitbizomány, mig száz és százezrek éltek egyetlen hold birtpk nélkül, honnan faluszáura vándoroljak ki az emberek a tengerentúlra, mert itthon minden természeti gazdaságunk ellenére sem tudhattak megélni, Magyarországot csak a leggyökeresebb földreform mentheti meg a teljes felfordulástól és biztosíthatja a jövő termelésének rendjét. A Károlyi-párt nem bántja a magántulajdon elvét, de igazságo sabbá akarja tenni a vagyon és jövedelem Meg akarjuk menteni Magyarország épségét. Ébresztő és hivó szózattal fordulunk Magyarország népéhez. Hivjuk a zás?ló alá, amelyet Károlyi Mihály bontott ki és arne- > lyet dicsőséges forradalmunk vitt fényes di * ndalra. Meg akarjuk menteni Magyarország épségét, rendjét és jövendőjét Úgy érezzük, hogy csak ez alatt a zászló alatt menthetjük meg. Ez a zászló babéros, küzdött és győzött! Amiről hőseink és vértanúink álmodozni sem mertek, azt vivtuk ki, Magyar- ország teljes önállóságát és eszményi függetlenségét. A feltörött r'gi sebek véf re behegedhetnek ! Rákóczi és Kossuth nemzete ma független és szabad, sorsával saját maga rendelkezik. Amit önkény és erőszak gyengeségeinkben elrabolt tőlünk, azt váltvetve, egységben e nem?etnek visszaszereztük, nem nyöszörgésekkel és meddő sérelmi panaszokkal, hanem a forradatom szent jogával. A forradalom vívmányai. Mit hozott nekünk a forradalom? A zsarnokság helyébe népuralom lépett, s föleloszlását és a konkolyhintőkkel, a rosszhiszemű megtévesztőkkel szemben itt hangsúlyozni kel!, hogy a Károlyi-párt és egyszersmind a kormány álláspontja is a | vagyonadónál és általában az egész adórendszerünknél : kímélni akarja a rendes pol- \ gári vagyont és a jövedelmet. A nagytőke 1 és a nagybirtok az, amelyre fokozatosan ; emelkedő arányban ráháritja az állam terheit. Részletes programmot nem ad a párt mai szózata. Részletes programmot ki is adhatna ma, amikor nem tudja senki, mit hoz a holnap, de az újabb és újabb problémák mindegyikére nézve jelzi a követendő irányt. „Uj korszakot törünk a munkában az egyesült polgárság és munkások öklével a régi bástyákon“ — mondják a lelkes, gyönyörű szavak s hirdetik bizalommal és reménységgel a bajnalpirkadást. Ugyanoly bizó szívvel és ugyanoly kemény akarettal fogadjuk a párt szózatát mi is, mint amelyből ez a szózat fakadt. A Károlyi-párt, amely elszakította magát a hozzászegődött megbízhatatlan elemektől, szilárdan követi vezérét. A Károlyi-párt nem hagyja cserben Károlyi Mihátyt. Károlyi Mihály ma is a párt vezére s csak nagyobb dicsősége a pártnak, hogy a vezér ma már nem csupán az övé, hanem az egész nemzeté. Bpest. febr. 15. szabadította az elnyomottakat, összetörte a trónt és a kiváltságos osztályok előjogait. Ez a nemzet cem fogja többé népmilliók jólétét és szabadságát családi tanácsokra és közpénzen kitartott udvaroncokra bizni. Nem is lesz többé idegen államok cselédje. Néptörvényben mondottuk ki a magyar köztársaságot. Győzelmek és sikerek ezek, amelyeket a néperő kovácsolt össze a Károlyi-párt, szociáldemokrácia és a radikálisok szövetkezésében. Ezt az egységet bűn volna megbontani. A Károlyi-párt a köztársasági államformát a magyar nemzet végleges államformájának tekinti, népköztársaságunkat minden erőnkkel fenntartani, népünk javára megőrizni és kifejleszteni kívánja. A régi világ romjai között viperák fészkelnek. Máris látjuk minő rendszerességgel kezdik lekicsinyelni az ország politikai újjászületéséi. Akik tegnap még meglapulva nyöszörögtek, ma már fejüket emelgetik. A forradalomban nem a szabadság újjászületését látják meg többé, csak a rendbontást és a fejetlenséget. Gjnyosan mutogatnak reá: Hol a rend ? a munka ? a jogbiztonság ? Lapunk mai száma 8 oldal. A Károlyi-párt szózata az országhoz
