Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-16 / 41. szám
2. oldal, (1919. február lő., 41. szám.) Ti öltetek meg a ti öt éves háborútokkal ! Rabolni, gyilkolni küldöttetek milliókat, határainkat elzártátok, termelésünket lefokoztátok, idegen hadtápterüleíeken beraktároztátok. Ha győztetek, elpocsékoltátok, ha futottatok, föigyujtottátok értékeinket, anyagkészleteinket tönkretettéíek és ezzel szegénységbe, nyomorba döntöttétek az egész országot, százezreket legyilkoltatok, akik ott feküsznek jeltelen sírokban a litván mocsarakban, a doberdói sziklaüregekben, a szerb agyagban és az albán hegyek között. Tömegsírokba dobáltátok őket, mint kifújt tojáshéjakat, a szemétdombra az ifjú j életet, mely valakinek otthon mindene volt, nektek csak elhasznált emberanyag, mihelyt a hulla nem érték többé. Mit törődtetek vele, mennyi lesz közülünk munkaképtelenné, koldussá és nyomorékká! Egy negyedmillió rokkant, négyszázezer özvegy, hét-nyolcszázer árva siratja összetört életét! Nemzetünk virágát és legértékesebb munkaerejét pusztítottátok el kegyetlenül! A pártok szövetsége. A népjogban újjászületett Magyarországot meg fogjuk védeni minden erővel, az erőszakkal szemben, amely titokban szervezkedik és fenyeget, szemben a csábítással, amely vesztegetni kész. • Ezért akarjuk fenntartani a forradalom füzében összekovácsolt néperőt: a pártok szövetségét. Megbízható szakemberek álljanak a vezetés élére, hadd érvényesüljön szabadon a tehetségek versenyében a demokrácia tiszta rostája. Nem programmok — emberek kellenek! A pártválságnak is az volt az oka, hogy nem tűrhettük, hogy a Károlyi-párt legyen a vizözönben fuldokló régi világnak mentő bárkája. Nem tűrhettük, hogy konjunkturális politikusok lejárassák a Károlyipárt tekintélyét. Egységes homogén alakulására törekedtünk, amelyben nem leszntk többé úgynevezett „árnyalatok.“ Nem igaz, hogy a régi függetlenségi pártot kívántuk szétrobbanlani, csak a Mária Valéria-ut- cai pártkör választmányát, a bukott rendszer hajótöröttjeinek és a növendék politikusoknak társalgóját, amelyben felelősség nélküli kültagok többsége szavazta le a Károlyi-pártot. A kiválás folytán tehát nem a Károlyi-párt szakadt ketté. Ma is együtt vannak progresszivisták és radikáüsták mindnyájan, csak a grófjait vesztette el a párt, de a demokráciát nem. Polgár és munkás között ne építsünk újabb válaszfalakat. A polgári társadalomnak jobban kell szociálízálódnia, a munkásosztálynak pedig polgáriasodnia. Nyelvünkben, közművelődésünkben, irodalmunkban és művészetünkben ápolni és művelni kívánja a Károlyi-párt a nemzeti jelleget. A közoktatás terén jelszava ne az iskolának, hanem az életnek tanítsunk, ne a vérmezők dicsőségével lelkesítsük őket, ~ hanem az értelmi és erkölcsi haladás fenséges diadalaival. A történelmi anyag beosztását ne hülye királyok kerül csoporto- * sitsák, akik milliókat gyilkoltak halomra egy-egy arany abroncsért, hanem a lángelméknek, feltalálóknak, nagyszivü emberbarátoknak kuíturhatásaihoz kössük. Békés megegyezés a munkásokkal. A Károlyi-párt becsületes osztályos egyezségét akar kötni a munkástestvérekkel- Óva int tehát minden polgári pártot, hogy békés magé gyezés helyett ne provokáljon arcot és erőszakot, ne üljön föl a reakSZAMOS ciós nagy uiakoak és a pénzért reszkető plutokratáknak, akik ha pecsenyéjükre kifacsarták őket, félrelökik, mint a citromhéját a szemétdombra. Elinalnak a pénzük után és kiszöknek a külföldre, de a lépcsők, amelyeken újra föl akartak mászni a hatalomhoz, itt maradtak besározva. Észre sem veszik, hogyan csúsznak bele a reakcióba- A lejtőn nincs megállás. Mihelyt alkudoznak és paktálnak a királyság zsoldosaival! már elárulták a köztársaságot. A régi magyar társadalom két osztályra. bomlott: a dolgozókra és ingyenélőkre. Unott bőség egyfelől, a másiknak meg betegségében is alig jutott egy kis meleg leves. A magántulajdon. A magántulajdonnak hive a Károlyipárt, de nem tartja szentségnek, amelyhez nyúlni átok és szentségtörés. A magántulajdonnak is vannak korlátái: a közérdek, amelynél fogva nem a tömegnek kell egyesekhez alkalmazkodniok. Hol volt a tulajdon szentsége, mikor lovát, kocsiját, terményeit elrekvhálták a né1 > tői és a harctéren küzdő katonák csa-- ládjainak szájából kivették a falatot ? Hát csak akkor szabadpréda a magántulajdon, mikor vele embermilliókat pusztítunk? És rögtön mindjárt szentséggé lesz, mihelyt a magántulajdon érintésével népmilliókat akarunk boldogítani? Nem. bántjuk a tulajdon elvét, amely a vagyon szerzésének és a termelő munkának sarkantyúja, de igazságosabbá arányosabbá akarjuk tenni a vagyon és jövedelem eloszlását. A nagy vagyoni ellentétek és jövedelmek kiegyenlítését épen a magánvagyon elvének érdekében tartják szükségesnek. Úgy hisszük, hogy minél több embernek lesz saját magánvagyona, annál szilárdabb alapokon fog nyugodni a magánvagyon rendszer is. Jogunk van kutatni a nagy vagyonok származását és eredetét. Jogos' örö- kös-e vagy csak törvénytelen gyermek, amely rögtön elpirul, mihelyt a származását feszegetik. Lehetetlenné akarjuk tenni, hogy munkabíró emberek munkanélkül ezután is jólétben élhessenek. Éppen ezért a vagyonadónál és általában egész adórendszerünknél a lehetőségig kímélni akarjuk a rendes polgári vagyont és jövedelmet. Fentartjuk és ha kell, emeljük a létminimumot, de fokozatos kulcsot kívánunk érvényesíteni a nagytőke és a nagybiriok megterhelésénél. A vagyonadóban és főleg a hadinyereségadóban megvalósítjuk a valódi progresszivüás adóformáit. Kívánjuk az örökségi adók fokozatos megteremtését és a legszegényebb osztályra nehezedő igazságtalan fogyasztási adók megszüntetését. A falu és a város népe értse meg egymást. Ne engedjék magukat kizsákmányolni, hanem minden dolgozó népe az országnak együtt munkálkodjék az uj népköztársaság megszilárdításában. Ezért a kisgazdák jogos érdekeinek képviseletére külön minisz teriumot állítottunk föl a földmivelésügyi ■ tárca körében. Étére helyezték Szabó 1st- i vánt, az egyszerű robotos munkást, aki nehéz munkájával néhány hold földet szerzett magának és ma Magyarországnak egyik j minisztere. j Az ipari munkások és kereskedők érdekeit pedig Garami Ernő képviseli, aki j vérükből való vér, csőn jukból való csont. Böhm Vilmos, az egyszerű villanyszerelő munkás, ma Magyarország hadügyminisztere. Peidl Gyula, a nyomdász-segéd ma nem ólombetűket, hanem béna, nyomorék rokkantakat sorakoztat, mint népjóléti miniszter, hogy könnyeiket letörölje. Íme, ez a köztársaság! Ez a munka megbecsülésének szelleme! Károlyi Mihály látta be a legelőször a szoros kapcsolódás szükségességét, a dolgozó Magyarország egyesítését. Ezeken akart segíteni és mindenki elhitte neki, hogy őszintén akar. Miért ? Mert birlokrejormunk tervezete gazdasági rendszerünket gyökereiben fogja átalakítani. Elsősorban is a nagybirtokosoktól követel áldozatot és Károlyi, aki negyvenezer hold ura Hevesben, a magyar felföld Kánaánjában, ezt szívesen felajánlotta. Ezzel beleírta nevét a történelembe. Ő az első magyar főur, aki nemcsak nagybirtokos, hanem igazi szociális politikus volt. A kisbirtokok felállításával legelőszer is a maga zsebébe nyúlt: parádi uradalmában kezdték meg a birtokoizíást. Ő csak adott és nem kapott. .Lemondások és áldoz tok árán küzdött önzetlenül eszméinek győzelméért. A szocialisták. Ezt méltányolták a szocialisták is. Nem küzdöttek-e velünk együtt Erdélyben az általános munkaszünet nyomásával a román kegyetlenségekkel szemben ? Ugyanezt teszik most a cseh uralommal Szervezik ott fönn a gazdasági ellenállást s mig a hatalmas főurak és püspökök a cseh-szlovák zászló előtt hajlonga- nak és behódolnak hüségesküvel, addig a munkásosztály, akiket ők hazátlan bitangoknak neveztek, összeszorított ajakkal és ökölbe szorult kézzel sztrájkol. A diadalittas nagyhatalmak a legyőzött Magyarországnak még a panaszait sem hallgatták meg. Nem egyezkedni, rendelkezni akartak velünk. Határainkat eltorlaszolták, erkölcsi ‘vesztegzárral a polgári társadalom minden kopogtatása előtt csak a szociálisták nemzetközi szervezete osonhatott be a mellékkapun, hogy a munkások világgyülésén, Bernben a magyarnemzet területi épségét a humanizmus védőpajzsa alá helyezze. Hazánk integritását ma egyedül a szocialista világszövetség védelmezi ott hatályosan a belga Huysmans, a holland Troelstra, a francia Longuet együtt tiltakoznak a magyar Bucbiogerrel és Bíróval a legyőzöttek elnyomása és országuk megcsonkitása ellen. A magyar kormány nevében pedig a. szocialista A«/»// harcol érettünk. A szocializmus lett a néma magyar gyásznak érces világharsonája. A területi integritás nálunk nem csupán cégér újabb pártalakuláshoz, de bátor hitvallás az igazi nemzeti érzés mellett. A Károlyi-párt nyíltan bevallja, hogy hazánk épsége és történelmi határainknak biztosifása nem tőlünk függ egyedül. Sorsunk a győző hatalmak kezében van. Egy ország területi épségét kétfélekép mentheti meg: vagy a saját erejével, vagy nemzetközi megegyezéssel. Fegyverrel vagy békekötéssel. A Károlyi-párt ez utóbbit választotta, mert az előbbihez nincs elég erőnk. A hadsereg szétbomlása.-Támadják a kormányt, miért engedte szétzülleni a hadsereget, miért nem verte ki fegyvefes erővel a zsebrákokat? . .
