Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)
1918-11-26 / 281. szám
2814k szám. JTBEN EKEM: &3$k Molyma, E1ÉS í 4SK —t, 24 K—I T# 12 K —?. i 4 K - -f; •4 dijak •setesdftk. PafluRI mpnap. zesss&sssüi Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 90 fillér. SZERKESZTŐSÖD KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. T eleíon-számokt Szerkesztőséf . 331 Kiadóhivatal .. 4M FeL szerkesztő lakása ___ Mi ss sssBssssm tcWot'^5*“amAR'MÉMETI’ 19ia 1 Feldös 5zerkeszrö: Dé"es Sandor KEDD, MOV. 26. Az erdélyi románok proklamálni fogják Romániához való csatlakozásukat Németország tiltakozik az j ántánt erőszakoskodása ellen ♦ f 26 megyét megszállnak a román csapatok Arad, nov. 25. .Napok óta izgalmat kelt Aradon, hogy a roman csapatok megszállni készülnek a románlakta területeket, aminek következtében 26 vármegye feletti, imperiumot a román Nemzeti Tanács fogja átvenni. Ezen hireket ma „Az Est“ tudósítója előtt Goldis László megerősítette, aki a következőket mondotta: „Nemzetgyűlésünkön december 1-én el fogjuk határozni a magyarországi román nemzetnek Romániához való csatlakozását. Erre nézve már teljesen megegyeztünk Romániával, aki teljes autonómiát ad nekünk. A csatlakozó otszágrészben a Nagyszebenben letelepülő kormány fogja az igazgatást gyakorolni épugy, mint Csernovitzban a megalakult bukovinai kormány. A jövendő magyarországi román államot az általános választójog, a nemzetek szabad nyelvhasználata, a demokratikus földbirtokreform és a vallásszabadság alapján kívánjuk berendezni. A magyarlakta vármegyék élére magyar prefektus kerül. A megválasztandó Képviselők a nagyszebeni tartománygyüiés- netc lesznek tag ai, amelyben minden kép viselő saját nyelvén beszélhet. Bukarestben az úgynevezett birodalmi gyűlés jog mü ködni, amelyben a volt magyarországi ro mán területek szintén küldenek képviselőt. A román hadsereg 2 héten belül megszállja az erdélyi 26 vármegyét az ántánt beleegyezésével. A hadsereg már útban van, ! azonban Mackensen nyolcvanezer főnyi se j rege a románokat feltartóztatni igyekszik s | I mar harcok is folynak." Nagyszombatot körülzárták a csehek Nagyszombat, nov. 25. A várost tegnap 1600 főnyi cseh reguláris katonaság zárta körül s sortüzzel és gépfegyvertüzzel fogadott mindenkit, aki ellenállni merészelt. Sok balod és sebesült van. A pályaudvari őrséget lefegyverezfék és elfogták. A csehek érkezésének a hírére a íengerészkülönitmény ott lévő csapata | elmenekült. A város parancsnokság parlameníaire- ket küldött át a csehekhez, hogy a város átadásáról tárgyaljanak. Budapest, nov. 25. A hadügyminisztérium közli, hogy Stomfát, Besztercét, Miavát, lllavát és Pu- hót a csehek megszállották, ellenben Nyi'ra- zsámbokrét és Nagyszombat felől védőseregeink elő! visszavonultak. . A ruthének hűségnyilatkozata Magyarország jövő képe J Bpest, nov. 25. ' i A Politikai Hiradó jelenti: A keleti tót tanács november 24-én Eperjesen tartott nagygyűlése nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy megillető jogainak követelése mellett tiltaKOzik az ország határainak a megbontása ellen s kijelenti, hogy testvéri szeretetben akar összeforni az egész magyar nemzettel. Munkában-a &zerb és délszláv agitátorok ! — A „Temps“ nem bízik a magyar nép- köztársaságban Genf, nov. 25. A francia sajtó kevés figyelemmel kiséri a magyar forradalom eseményeit s Károlyinak Francét tábornokkal való tanácskozásáról egyedül a „Temps“ emlékszik meg, még pedig ilyenképpen : „Ha a ta- nácskozásokról a Budapestről kiadott jelentéseket olvassuk, azt kell hinnünk, hogy Magyarország nem tartja magát legyőződnek. Ha ellenségeink nincsenek tudatában katasztrófájuknak, úgy be kell bizonyítani azt nekik s Bulgáriának nincs joga, hogy kedvező elbánást követeljen. Minden gondosságunk most a szerbekké, a görögökké és románokká kell, hogy maradjon. Azon gyalázatos osztályuralom, mely fél évszázad óta kormányozza Magyarországot, nem kelthet bennünk részvétet még akkor sem, ha egy népköztársaság álruhájában jelentkezik. Első feladatunk megszabadítani valamennyi szerbet, horvátot, szlovákot, ruthént és románt, akiket igazságtalanul Magyar- országba kebeleztek be.“ ; A Tempsnek ezen hangja nyilvánvaló- lag azon agitációnak az eredménye, amelyet a szerbek és délszlávok hónapok óta példátlan energiával folytatnak Párisban, hogy saját érdekükben befolyásolják az ántántot. j Azon magyar bizottság, melyet Ignotus ! vezet, tegnap este Bernbe érkezett. Lapunk mai száma 4 oldal. Az ántánt eljárását a civilizáció elleni merényletnek bélyegzik meg * Berlin, nov. 25. Solf külügyi államtitkár szikratáviratot intézett az antant kormányokhoz, amelyben hangsúlyozza, hogy a Németországra erőszakolt fegyerszünet nem a kibéküléshez vezet, hanem egy más eszközökkel folytatott háborúhoz, amely Németországot s az egész világot chaószba és anarchiába dönti. Továbbiakban a jegyzék a fegyverszünet kemény feltételeit a civilizáció alapelvei elleni merényiéinek minősiii, amelynek célja : Németország teljes megsemmisítése. Ezen eljárás ellen a német nép ismételten s legerélyesebben tiltakozik s kijelenti, hogy a német népet csak ideig óráig lehet legázolni, de megsemmisíteni soha, mert a német nép mindig fog élni s követelni fogja jogait. Batthyány belügyminiszter lemondott Bpest, nov. 25. Batthyány Tivadar belügyminiszter a tegnap délután tartott minisztertanácson beadta lemondását, mert a szociálisták részéről bizalmatlansággal találkozott. Ma délelőtt felkereste öt a kormány nevében Lo- vászy Márton és Búza Baíia s felajánlották neki a kultuszminiszteri tárcát. Batthyány még nem nyilatkozott. A szociálisták tanácsa Batthyány végleges távozását követeli. Később a Batthyány külügyminszter- ségéről szóló hírek kezdtek szállingózni. Budapest, nov. 25. A „Magyarország“ Batthyány Tivadar belügyminiszter lemondásával kapcsolatban jelenti, hogy itt tulajdonképen komoly válságról szó sem lehet, inkább csak félreértésről. mely még a mai nap folyamán elintézést fog nyes ni. 9 tizeRhettíis honvédéi! itthon A pótzászlóalj és az ezred hazaérkezése — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 25. A pótzászlóalj Szatmár-Németi honvéd háziezrede, a 12. gyalogezred, négy évi távoliét után végre megérkezett állandó lakhelyére, városunkba. Még a háború elején eltávoztak tőlünk és Egerbe tették át székhelyüket, de szivük és lelkűk a távoliét alatt is állandóan itthon volt és Szatmár németi közönsége is mindig figyelemmel kisérte a hős szatmári fiuk életét. A háború alatt a város vezetősége minden lépést megtett arra nézve, hogy a I \