Szamos, 1918. október (50. évfolyam, 233-259. szám)

1918-10-20 / 250. szám

2. oldal. SZAMOS (1918. október 20., 250. szám.) is, aki már elvesztett háborúról beszél, f úgy vélekedik, hogy nem szabad aWilson- nai való megegyezés idejét nagyon kitolni. Wilson különbékét is köthet a központiakkal, A koporsó konjunktúrája Mines áru — Drágák a temetések „Sem élni, se meghalni“ — A Szamos eredeti tudósítása. — Kopenhága, okt. 19. Az amerikai újságok azt jelentik, hogy Wilson azon esetben, ha az ántánt kormá­nyok és különösen Franciaország az ismert tizennégy pont alapján vonakodnak a köz­pontiakkal békét kötni, kész arra, hogy ezekkel különbékét kössön, amely után az amerikai csapatokat haladéktalanul haza­rendelné Franciaországból. A megállapo­dások értelmében Wilsonnak ezen lépésre joga is van. Bulgária köztársasággá alakul. Pétervár, okt. 19. A Pravda értesülése szerint Bulgáriá­ban elkerülhetetlenül bekövetkezik a forra­dalmi köztársaság kikiáltása. A párisi szerb követség közlése sze- jint Bulgáriából két héten belül szovjet köz­társaság lesz. A bankokat a közönség meg­ostromolja a betétek kiadásáért, a bankok azonban a betéteknek csupán tiz százalé­kát fizetik vissza. POLITIKAI HÍREK A képviselőhöz ülése Budapest, okt. 19. A képviselőházban ma délelőtt foly­tatták a miniszterelnök nyilatkozata feletti vitát. Szabó István szerint a háborút nem mi vesztettük el, hanem Németország. Ha Magyarországnak a különbéke biztosítaná a területi integritását, akkor azt haladék­talanul meg kell kötni. A béke kérdésében a kisgazdák pártja még a szociálistákat is hajlandó támogatni. Határozati javaslatot terjeszt be, melyben pártja nevében követeli Magyarország tel­jes függetlenségét önálló külügyminiszterrel és a béketárgyalások azonnali megkezdését. A Németországgal kötött szövetségünk Ausztria átalakulása folytán semmivé vált. Kívánja végül a határozati javaslat a bir­tokreformot, az élelmiszerek kiszállításának beszüntetését, a központok feloszlatását. Ezután Juriga Nándor beszél. Meg­bízása van a szlovák nemzeti tanácstól egy deklaráció felolvasására, mely szerint a tót nemzet követeli a teljes önrendelke­zést. Beszédét zaj és derültség kisérte. Kimondták, hogy a Ház legközelebb kedden ülésezik. Tárgyalni fogják Károlyi, Apponyi és Ráth Endre indítványait, azután pedig az indemnitást. Szerdán a Ház 8 órás ülésben az indemnitást fogja tárgyalni. A munkapárt és a 48-as alkotmánypárt fúziója. Budapest, okt. 19. A képviselőház folyosóján ma a mun­kapárt és a 48-as alkotmánypárt fúziójáról úgy beszéltek, mint befejezett dologról. Ez­zel kapcsolatban erősen hiresztelték a kor­mány összetételében való változás eshető­ségeit is. 9 színházi iroda közleményei. Felkéretnek az igen tisztelt bérlők, hogy bérleteiket legkésőbb vasárnap déli 12 óráig a színházi irodában kiváltani szíveskedjenek, mert elleneseiben bérleteik más jelentkezők­nek fognak kiadatni. A bérletes előadások hét­főn kezdődnek. A bérletek d. e. 9—1-lg és d. u. 3—6-ig válthatók ki. Mielőtt bármit venne, vagy eladna, az „ATLAS“ hirdetést olvassa. — Megjelenik szerdán és vasárnap. Szatmár, okt. 19. Leeresztett fejű, szomorú falusi lovak, méla tekintetű bubánatos ökrök, az állat­hiányban igavonásra kényszeritett apadt tőgyü tehénkék álldogálnak — néha sorok­ban — a temetkezési intézetek előtt, ahol nagy betűk hirdetik, hogy kész koporsók, szemfedelek, koszorúk kaphatók, temetések rendezése jutányos áron elvallaltatik. Most, hogy a hősi halálok mellett a spanyol influenza borzalmas pusztításai is fellenditették a koporsók forgalmát, kiván­csiak voltunk, hogy miképpen állanak a konjunktúrák ebben az elsőrangú szükség­leti cikkben, amely ugyan egyáltalában nem mondható életszükségleti cikknek, de mindnyájunknál sor kerül rá egyszer és akkor bizony nélkülözhetetlen a koporsó ... a lepedő ... a szemfedél. Felkerestem hát a szatmári temetke­zési intézeteket, beszéltem Papp Endrével, a Láday Józset utóda cég tulajdonos nejé­vel, Tiba Gyulánéval. A harmadik üzlet tulajdonosát, Kovács Gyulát nem sikerült üzletében megtalálnom. Papp Endre lehangoltan beszél a pompes tunébres konjunktúráiról. A brancs- hoz illő szomorúsággal mutatja, hogy a nagy üzlethelyiségben mindössze két ko­porsó, egy halott szállításhoz való koporsó, néhány ezüstpapirral bevont gyerek ko­porsó s pár egyszerű művirág koszorú ké­pezi a raktárt. községekbe, Szamoskrassóra, Nagykolcsra, ahol eddig kézen vagy szekeren vitték ki a haló'ttakat, most gyászkocsit kérnek. Az ára nem számit. » A legdrágább temetés, amit mostaná­ban rendeztem, a Szabó Norberté volt. A vasutig való szállítással 5000 koronába került. Ezután a Láday József utóda cég Ka­zinczy-utcai üzletét kerestem fel, amely a szomorú portékákkal foglalkozó üzletben mézesheteit töltő Tiba Gyuláné tulajdona. Az üzletben éppen szegény Székely János, az amaci gör. kath. le kész tárgyal a tulajdonosnővel spanyol influenzában el­hunyt fiatal hitvesének temetését illetőleg. Megnéztem a számláját: 4000 korona, pe­dig — amint a tulajdonosnő mondja — nem valami fényűző lesz a temetés. A na­pokban 6000 koronába került egy szatmári úri asszony temetése. A spanyol járvány pusztítása — mondja Tibáné — nálunk is rettenetes módon megnövelte a forgalmat. Különösen vidékre visznek sok koporsót Amig a hősi halót taknak egyszerűbb temetést adtak, most a járvány áldozatainak eltakarításában való­ságos luxust fejtenek ki, mintha csak a fájdalom a temetés fényűzésében tombolná ki magát. Az érckoporsók közt van egy szárko- fág is. Békeben 2000 K volt az ára, ma 7000 korona. — Nincs áru. Békében 55—60 érc- j koporsó volt nálam állandóan raktáron, a gyárosok örültek, ha rendelést adtam fel, most két érckoporsóm van s a gyárosok nem reflektálnak az pjabb rendelésekre. Egy ilyen érckoporsó békében 140 korona ! volt, most éppen a tízszerese: 1400. De i ezekért Ígértek már 200 koronával többet is. Vitték volna Csengerbagosra, Kiskolcsra, de nem adtam. Hátha itt kell a városban. Bár a városban most nem olyan nagy a • forgalom, mint a falukban. Amaczra egy , napon három koporsót kértek. Bizony sok­szor el kell engedni a kuncsaftot. — Fakoporsókat házilag csináltatok, i de a mesterem nem győz eleget gyártani, j Mire egy koporsó elkészül, már várja a I vevő. Bevisz a műhelybe, félig kész, fes- j tetlen koporsók közé. Az életet konokul szerető ember megundorodik bennem, egy fedetlen koporsó fekszik a földön, mint egy vetetlen ágy, a hátamon végig fut a hideg: itt van ni, ezért él az ember, ezért fárad, küzd, tépi-marja egymást, egy gö- bös deszkából készült szűk ferslágért. .. Egy ilyen fakoporsó békében 28 K volt, most 240. Nézzük a többi kellékeket. Egy pa­piros lepedő, amit békében nem is ösmer- tek, mert akkor siffonból valót lehetett kapni 5 koronáért, ez a papirlepedő most 50 korona. De van selyemből is. Az 1500 korona. Egy olcsó szemfedél békében 2 K — 2 K 40 f volt. Most 200 K. Selyem szem­fedél párnával együtt 1500 K. Mutat is egy szépen hímzett selyemgarmturát. Bizony isten kár a földbe tenni. Egy csinált-virág koszorú, ami béké­ben szalaggal együtt 18—20 K volt, most papírszalaggal együtt 68 K. De van 120— 140 koronás is. Persze papir és moll vi­rágokkal. A legszegényebb temetés ma 1000 koronába kerül, de a minap egy németi gazda ember temetéséért — igaz, hogy érc­koporsóval, selyem garnitúrával — 4440 ! koronát fizettek. A falusiak különösen sokat költenek ! hozzátartozóik temetésére. Valóságai luxust I fejtenek ki a temetkezésben. Messze fekvő Az árak különben megegyeznek a Papp Endre áraival. A legegyszerűbb te­metés itt is 1000 korona. — Higyje el szerkesztő ur, mondja a tulajdonosnő, jobban lehetett keresni az olcsó békeárak mellett, mint ma, amikor az asztalos, a munkás, a lótartás meg­emészti, amit keresnénk. Amig az üzletben tartózkodom, két vevő is jön be. Az egyik egy idősebb nő. Szegényesen van öltözködve. Látszik rajta, hogy neki nem hozott a háború. A kórház­ban halt meg egy rokona, azt akarja el- temettetni. Sokallja a fakoporsó árát, a 240 koronát. Próbálom magyarázni neki, hogy a kórházi koporsó olcsóbb és a szegény halottnak úgyis mindegy. — Nem is a halottért, az élőkért, a hátramaradottakért van minden, A szomorú asszony nem is képzeli, milyen bölcs életigazságot mondott. — Legalább bakacsint kaphatnék, amivel bevonhatnám a koporsót, ne lássék, hogy gyalulatlan, toldja meg az életigaz­ságot. Legalább gyászkocsit kér, de az sincs, mert három temetést kell a fekete lovaknak ellátni délután. • Tétovázik, gondolkozik az asszony, mikor bejön egy szatmárhegyi gazda. Egy 14 éves fiú részére kér koporsót. Nincs. Gazd‘ uram elégedetlenül csóválja meg a fejét: — Hát nem lehet már sem élni, se meghalni, böki ki ő is az elkeseredet igazságot. Vesz egy nagyobbat. A szegény fiú­nak már mindegy. # A riportot befejeztem. Ballagtam az utcán. Egy piros dunyhával bélelt ökrös szekéren halódat visznek. Orvoshoz hozták, de az utón elszállett belőle a lélek. S hogy magamban hányom-vetem a koporsó konjunktúráit, elkeseredve tépelő- döm rajta: mennyivel olcsóbb lenne el­égetni a halottakat. Miért, hogy az emberek csak elevenen szeretnék megégetni egymást ? ! (d, s.) a, Urániában csak egy nap, ma, vasárnap d. u. pont 3 órától 5 óráig és este 7 órától 10 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents