Szamos, 1918. október (50. évfolyam, 233-259. szám)

1918-10-20 / 250. szám

(1918. október 20., 250. szám.) SZAMOS 3. oldal. Bonyodalmait a görög Malta papiak hőről. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 19. Pár hét előtt a „Szamos“-ban egy hosszabb cikket irtunk arról, hogy a szat- márrészi gör. kath egyház lelkésze, Gönczy Pál milyen lehetetlen, a saját és gyermekei egészségére veszélyes lakásban kénytelen lakni. A lakásnak, amelyet az egyház ad a papjának, száraz időben is ernbermagas- ságnyira nedvesek és rodhadlak a falai úgy, hogy azt már orvosi vélemény is lakhatat­lannak minősítette. Gönczy Pál lelkész emiatt a Lakás­hivatalhoz fordult, ahol az orvosi véle­ményre való hivatkozással azt kérte, hogy a hivatal rekviráljon részére megfelelő la- kásl, ahol gyermekeinek egészsége nincs veszélyeztetve. Megírtuk azt is, hogy a Lakáshivatal elrekvirálta Gönczy Pál részére a Rákóczi- utca 38. sz. házban, amelyet Wiesel Dávid vett meg, az uj háztulajdonos öt szobás lakását 1600 K. évi bérért. A lefoglalásról szóló határozatot so­káig nem lehetett kézbesíteni, mert fürdő­helyen tartózkodott. Mikor azonban Wiesel hazajött s átvette a Lakáshivatal határoza­tát, előterjesztést adott be a határozat el­len a lakbérleti bírósághoz. Az előterjesztésben előadta, hogy ő a házat azért vette meg, hogy ott magának és Fried Alter nevű sógorának, akinek — nyolc tagból álló családja van, — lakása legyen. A lakbérleti bíróság azonbin elutasí­totta Wiesel előterjesztését s ezzel hozzá­járult a Laháshivatal határozatához. Minthogy igy Fried Alter családjával együtt lakás nélkül maradt, rokona ismét előterjesztést adott be a Lakáshivatalhoz, amelyben elmondja, hogy ő semmi esetre sem megy ki a lakásból addig, amig ré­szére más lakást ki nem jelölnek, mert családjával nem mehet az utcára. Egyben kijelenti, hogy az ügy simább lebonyolítása céljából hajlandó átengedni a lakást Gönczy Pál lelkésznek, ha viszont a Lakáshivatal átadja neki azt a lakást, amelyben most a lelkész lakik, s amelyet egészségügyi okok­ból kénytelen ott hagyni. A kérvényben Fried Alter jónak látta még azt is elmondani, hogy ő magyar hon­polgár, jó magyar érzésű ember, régen la­kik Szatmáron, tökéletesen beszél és ir magyarul és nem galíciai menekült. A Lakáshivatal természetesen úgy ha­tározott, ahogy Fried kérte: belátta, hogy nem lehet egy családot kitenni az utcára s kötelezte a gör. kath. egyházat, hogy adja át Fried Alternek a Gönczy Pál lakását. Így teljesen igazságosan rendbe is jött volna az ügy, de most meg a gör. kath. egyházközség adott be előterjesztést a Lakáshivatal határozata ellen azzal érvel­vén, hogy a Gönczy Pál lakását a Lakás­hivatal határozata előtt egy nappal bérbe­adta Jakab Mihály Csatorna-utcai lakosnak évi 1400 K bérért. A dolog most úgy áll, hogy a Fried Aller lakását átadták Gönczy Pálnak, a Gönczy Pál lakását bérbe^dták Jakab Mi­hálynak és Fried Alter 8 tagú családja ré­szére senki sem gondoskodik fedélről. Dr. Pit kiér Ernő, a Lakáshivatal ve­zetője a gör. kath. egyház előterjesztése folytán áttétté az iratokat a lakbérleti bíró­sághoz, még pedig az alábbi, fölöttébb ér dekes átirat kíséretében: Gönczy Pál g. kath. lelkész ré­szére a Lakáshivata! elrekvirálta Wiesel Dávid házában levő azon lakást, amely ben Fried Alter időközben beköltözőit. Fried Alternek, hogy Gönczy Pál részére a lakást átadhassa, szintén lakásra van szüksége, mert hiszen családjával még azon esetben sem költöztetheti az utcára, ha nevezett a zsidóvallásban él. A Lakáshivatal tehát úgy intézke­dett, hogy a gör. kath. egyház azon la­kása, amely nem jó a gör. kath. lelkész­nek, jó lesz ezen szegény megszorult zsidó embereknek és a gör. kalh. egyhá­zat az ügy mielőbbi lebonyoiitása céljá­ból rövidesen elnöki határozattal köte­leztem, hogy a Gönczy Pál kiköltözése folytán megüresedő lakrészeket adja bérbe Fried Alternek és ez esetben Gönczy Pál azonnal beköltözhet az ő társadalmi ál­lásának és rangjának megfelelő pompás úri lakásba és viszont a szegény, sok gyermekes zsidó család sem marad té! - víz idején az utcán. Dacára annak, hogy ezen kényes lakáskérdésnek ily módon való megol­dásába előttem tett kijelentése szerint úgy a lelkészség, mint az egyház főgond­noksága belenyugodott, időközben mégis az egyházközség azon álláspontra he­lyezkedett, hogy a zsidóember nem olyan ember és ezért utólagosan elállóit azzal, hogy az egyházközség időközben másnak adta ki a lakást, nehogy abba eey zsidó beleköltözzék. Előttem legalább szóbelileg ez a kijelentés tétetett. Minthogy pedig szerintem a zsidó épen olyan polgára a magyar államnak és a városnak, mint a gör. kath. egyház- község tagjai és igy a megszorult zsidó laxosok szükségletéről is gondoskod­nunk kell, azért jártam el oly módon, mint azt a kényszerítő helyzetben a józan ész diktált és követelt. A szatmári napilapok előfizetési ára Szatmár, okt. 18. A szatmári napilapok olvasó közön­ségét nem érheti váratlanul a szatmári napi­lapok Kiadóhivatalainak az, a kényszer ha­tása alatt létrejött elhatározása, hogy a la­pok előfizetési árát felemelik. A kiadóhivatalokat az az általános és rohamos áremelkedés készteti erre, amely a lapok előállításának összes tényezőinél be­állott. A papiros a békeidők áraihoz képest majdnem tízszeresen megdrágult, drágább a festék, a munkaerő, a gépek hajtóereje és a hírszolgálatnak minden eszköze, amelyek létérdekükben veszélyeztetik a lapkiadó vál­lalatokat. Ezekhez az t rszágszerte általános mi­zériákhoz, amelyeknek hatása alatt emelték fel előfizetési áraikat a fővárosi lapok is, Szatmáron még az is hozzájárul, hogy a villanyáram szolgáltatásának korlátozása miatt a nyomdai gépek a reggeli órákban igen korán megállanak s igy a nyomda nem képes a napi szükségletnek megfelelő pél­dányszámot sem előállitani. Ennek ellenében a szatmári napilapok minden áldozatot meghoznak, hogy olvasó- közönségüket a mai izgalmas idők minden eseményéről a fővárosi lapokat megelőzőleg lájékoziassák. Az uj előfizetési árak e hó 20-án, vasárnap lépnek életbe. Ettől a naptól kezdve a szatmári napi­lapok előfizetési árai a következők úgy helyben, mint vidéken : Egész évre.............48 K fél évre ...... 24 K negyed évre .... 12 K egy hónapra ... 4 K Egyes szám ára.........................20 fillér „ „ „ pályaudvaron 30 fillér fi „Szamos“ kiadáíiiuaíala és a „Szatmári Újság“ kiadóhivatala. "'K!H9!aanBBHEtHaK![S8$CS>3aS£lűaH!BIBflMtfEÜ v a » Qf te Sí SS ir r n r» w li « ti iw *t n w »i» w w w w sr B VT 51 ff! £?. I Istentisztelet. A szatmári ref.* tem­plomban ma délelőtt 10 órakor Bélteky Lajos lelkész, délután 2 órakor Thury Sán­dor s.-lelkész prédikál. Elmarad az istentisztelet a szat­márnémeti ág. h. ev. vallásuak Rákóczi-utcai imatermében, mert a lelkész ur gyöngél­kedik. Kath. sajtónap. A róm. kath. székes- egyházban a 11 órás mise alkalmából gyűj­tés lesz a sajtóalapra. Ez alkalommal a műkedvelő énekkar Schweitzer „Missa so- lemnis“-át adja elő a katonai zenekar kí­sérete melleit. Katonai kinevezés. A kitály Göröm- bey Kálmán cs és kir. 5. gy. ezredbeli zászlóst hadnaggyá nevezte ki. * Házasság. Dr. Vinter-Hofen Ottó a szatmári felső leány- és kereskedelmi iskolai tanára csütörtökön tartóba esküvőjét Varga Margit gazd. szakisk. tanítónővel Szolno­kon. Tanuk voltak Harsány! Gyula dr. pol­gármester és Szathmári Ákos tanár. A spanyol influenza halottat. Mély- gyász érte Szatmár vármegye két kiterjedt és előkelő családját: a Madarassy és Szo- boszlay családokat Szoboszlay István kispe- leskiei földbirtokos nejének mezőmadarasi Madarassy Margitnak elhunytával. Az élete virágjában levő 34 éves fiatal asszony bol­dog házasságának 10-ik évében halt meg spanyol influenzában, amely négy napi kí­nos szenvedés után oltotta ki életét. Halá­lát férjén és két kis gyermekén kivül, édes anyja: Madarassy Zoltánná, nagyapja Er­dőhegyi Gyula, testvérei és kiterjedt rokon­ság gyászolja. Temetése ma, vasárnap d. u. 1 órakor lesz Kispeleskén. — Szomorú rendet vág a halál a fiatalok, az életre hivatottak közt, mintha nem elégednék meg azzal, hogy áldozato­kat szed, hanem oda sújt, ahol tragédiákat tud előidézni. Csak nemrégiben, mintegy nyolc hónap előtt vette nőül Walter Gyula banktisztviselő, a 65. gyalogezred őrmes­tere Szatmár város egyik viruló szépségét, Schwartz Lujzát, Schwartz Miksa leányát. Nyolc hónapi boldog házasság után a spa­nyol kór kegyetlenül, 28 éves korában el­ragadta a fiatal férjet, aki mindössze 9 na­pig volt beteg. A tragédia nagyságát növeli, , hogy az elhunytnak fiatal felesége szintén súlyos belegen fekszik spanyol influenzá­ban. A gyászbaborult család iránt város­szerte őszinte és mélységes részvét nyilvá­nul meg. — Súlyos csapás érte szendrői Szé­kely Jánost, az amaci gör. kath. egyház lelkészít. Felesége, szül. Selegián Irén 35 éves korában, 12 évi boldog házasság ulán spanyol ' influenzában egy heti betegség u'án elhunyt. A megboldogultat férje, 11 éves fia, 5 és fél éves kis leánya gyászol­ják. Temetése ma d. u. 2 órakor lesz Ama- con Az egyházi szertartást Gönczy Antal kanonok, Buziba Romulus esperes, Rásthy László szatmái hegyi és Kimpián János oroszfjiusi g. kath. lelkészek fogják vé- gszni. — Forgó Gyula szatmári születésű, bihardiószegi református tanító életének 45 ik évében, e hó 9-ikén, spanyol in- fluenziában meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents