Szamos, 1918. október (50. évfolyam, 233-259. szám)
1918-10-20 / 250. szám
(1918. október 20., 250. szám.) SZAMOS 3. oldal. Bonyodalmait a görög Malta papiak hőről. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 19. Pár hét előtt a „Szamos“-ban egy hosszabb cikket irtunk arról, hogy a szat- márrészi gör. kath egyház lelkésze, Gönczy Pál milyen lehetetlen, a saját és gyermekei egészségére veszélyes lakásban kénytelen lakni. A lakásnak, amelyet az egyház ad a papjának, száraz időben is ernbermagas- ságnyira nedvesek és rodhadlak a falai úgy, hogy azt már orvosi vélemény is lakhatatlannak minősítette. Gönczy Pál lelkész emiatt a Lakáshivatalhoz fordult, ahol az orvosi véleményre való hivatkozással azt kérte, hogy a hivatal rekviráljon részére megfelelő la- kásl, ahol gyermekeinek egészsége nincs veszélyeztetve. Megírtuk azt is, hogy a Lakáshivatal elrekvirálta Gönczy Pál részére a Rákóczi- utca 38. sz. házban, amelyet Wiesel Dávid vett meg, az uj háztulajdonos öt szobás lakását 1600 K. évi bérért. A lefoglalásról szóló határozatot sokáig nem lehetett kézbesíteni, mert fürdőhelyen tartózkodott. Mikor azonban Wiesel hazajött s átvette a Lakáshivatal határozatát, előterjesztést adott be a határozat ellen a lakbérleti bírósághoz. Az előterjesztésben előadta, hogy ő a házat azért vette meg, hogy ott magának és Fried Alter nevű sógorának, akinek — nyolc tagból álló családja van, — lakása legyen. A lakbérleti bíróság azonbin elutasította Wiesel előterjesztését s ezzel hozzájárult a Laháshivatal határozatához. Minthogy igy Fried Alter családjával együtt lakás nélkül maradt, rokona ismét előterjesztést adott be a Lakáshivatalhoz, amelyben elmondja, hogy ő semmi esetre sem megy ki a lakásból addig, amig részére más lakást ki nem jelölnek, mert családjával nem mehet az utcára. Egyben kijelenti, hogy az ügy simább lebonyolítása céljából hajlandó átengedni a lakást Gönczy Pál lelkésznek, ha viszont a Lakáshivatal átadja neki azt a lakást, amelyben most a lelkész lakik, s amelyet egészségügyi okokból kénytelen ott hagyni. A kérvényben Fried Alter jónak látta még azt is elmondani, hogy ő magyar honpolgár, jó magyar érzésű ember, régen lakik Szatmáron, tökéletesen beszél és ir magyarul és nem galíciai menekült. A Lakáshivatal természetesen úgy határozott, ahogy Fried kérte: belátta, hogy nem lehet egy családot kitenni az utcára s kötelezte a gör. kath. egyházat, hogy adja át Fried Alternek a Gönczy Pál lakását. Így teljesen igazságosan rendbe is jött volna az ügy, de most meg a gör. kath. egyházközség adott be előterjesztést a Lakáshivatal határozata ellen azzal érvelvén, hogy a Gönczy Pál lakását a Lakáshivatal határozata előtt egy nappal bérbeadta Jakab Mihály Csatorna-utcai lakosnak évi 1400 K bérért. A dolog most úgy áll, hogy a Fried Aller lakását átadták Gönczy Pálnak, a Gönczy Pál lakását bérbe^dták Jakab Mihálynak és Fried Alter 8 tagú családja részére senki sem gondoskodik fedélről. Dr. Pit kiér Ernő, a Lakáshivatal vezetője a gör. kath. egyház előterjesztése folytán áttétté az iratokat a lakbérleti bírósághoz, még pedig az alábbi, fölöttébb ér dekes átirat kíséretében: Gönczy Pál g. kath. lelkész részére a Lakáshivata! elrekvirálta Wiesel Dávid házában levő azon lakást, amely ben Fried Alter időközben beköltözőit. Fried Alternek, hogy Gönczy Pál részére a lakást átadhassa, szintén lakásra van szüksége, mert hiszen családjával még azon esetben sem költöztetheti az utcára, ha nevezett a zsidóvallásban él. A Lakáshivatal tehát úgy intézkedett, hogy a gör. kath. egyház azon lakása, amely nem jó a gör. kath. lelkésznek, jó lesz ezen szegény megszorult zsidó embereknek és a gör. kalh. egyházat az ügy mielőbbi lebonyoiitása céljából rövidesen elnöki határozattal köteleztem, hogy a Gönczy Pál kiköltözése folytán megüresedő lakrészeket adja bérbe Fried Alternek és ez esetben Gönczy Pál azonnal beköltözhet az ő társadalmi állásának és rangjának megfelelő pompás úri lakásba és viszont a szegény, sok gyermekes zsidó család sem marad té! - víz idején az utcán. Dacára annak, hogy ezen kényes lakáskérdésnek ily módon való megoldásába előttem tett kijelentése szerint úgy a lelkészség, mint az egyház főgondnoksága belenyugodott, időközben mégis az egyházközség azon álláspontra helyezkedett, hogy a zsidóember nem olyan ember és ezért utólagosan elállóit azzal, hogy az egyházközség időközben másnak adta ki a lakást, nehogy abba eey zsidó beleköltözzék. Előttem legalább szóbelileg ez a kijelentés tétetett. Minthogy pedig szerintem a zsidó épen olyan polgára a magyar államnak és a városnak, mint a gör. kath. egyház- község tagjai és igy a megszorult zsidó laxosok szükségletéről is gondoskodnunk kell, azért jártam el oly módon, mint azt a kényszerítő helyzetben a józan ész diktált és követelt. A szatmári napilapok előfizetési ára Szatmár, okt. 18. A szatmári napilapok olvasó közönségét nem érheti váratlanul a szatmári napilapok Kiadóhivatalainak az, a kényszer hatása alatt létrejött elhatározása, hogy a lapok előfizetési árát felemelik. A kiadóhivatalokat az az általános és rohamos áremelkedés készteti erre, amely a lapok előállításának összes tényezőinél beállott. A papiros a békeidők áraihoz képest majdnem tízszeresen megdrágult, drágább a festék, a munkaerő, a gépek hajtóereje és a hírszolgálatnak minden eszköze, amelyek létérdekükben veszélyeztetik a lapkiadó vállalatokat. Ezekhez az t rszágszerte általános mizériákhoz, amelyeknek hatása alatt emelték fel előfizetési áraikat a fővárosi lapok is, Szatmáron még az is hozzájárul, hogy a villanyáram szolgáltatásának korlátozása miatt a nyomdai gépek a reggeli órákban igen korán megállanak s igy a nyomda nem képes a napi szükségletnek megfelelő példányszámot sem előállitani. Ennek ellenében a szatmári napilapok minden áldozatot meghoznak, hogy olvasó- közönségüket a mai izgalmas idők minden eseményéről a fővárosi lapokat megelőzőleg lájékoziassák. Az uj előfizetési árak e hó 20-án, vasárnap lépnek életbe. Ettől a naptól kezdve a szatmári napilapok előfizetési árai a következők úgy helyben, mint vidéken : Egész évre.............48 K fél évre ...... 24 K negyed évre .... 12 K egy hónapra ... 4 K Egyes szám ára.........................20 fillér „ „ „ pályaudvaron 30 fillér fi „Szamos“ kiadáíiiuaíala és a „Szatmári Újság“ kiadóhivatala. "'K!H9!aanBBHEtHaK![S8$CS>3aS£lűaH!BIBflMtfEÜ v a » Qf te Sí SS ir r n r» w li « ti iw *t n w »i» w w w w sr B VT 51 ff! £?. I Istentisztelet. A szatmári ref.* templomban ma délelőtt 10 órakor Bélteky Lajos lelkész, délután 2 órakor Thury Sándor s.-lelkész prédikál. Elmarad az istentisztelet a szatmárnémeti ág. h. ev. vallásuak Rákóczi-utcai imatermében, mert a lelkész ur gyöngélkedik. Kath. sajtónap. A róm. kath. székes- egyházban a 11 órás mise alkalmából gyűjtés lesz a sajtóalapra. Ez alkalommal a műkedvelő énekkar Schweitzer „Missa so- lemnis“-át adja elő a katonai zenekar kísérete melleit. Katonai kinevezés. A kitály Göröm- bey Kálmán cs és kir. 5. gy. ezredbeli zászlóst hadnaggyá nevezte ki. * Házasság. Dr. Vinter-Hofen Ottó a szatmári felső leány- és kereskedelmi iskolai tanára csütörtökön tartóba esküvőjét Varga Margit gazd. szakisk. tanítónővel Szolnokon. Tanuk voltak Harsány! Gyula dr. polgármester és Szathmári Ákos tanár. A spanyol influenza halottat. Mély- gyász érte Szatmár vármegye két kiterjedt és előkelő családját: a Madarassy és Szo- boszlay családokat Szoboszlay István kispe- leskiei földbirtokos nejének mezőmadarasi Madarassy Margitnak elhunytával. Az élete virágjában levő 34 éves fiatal asszony boldog házasságának 10-ik évében halt meg spanyol influenzában, amely négy napi kínos szenvedés után oltotta ki életét. Halálát férjén és két kis gyermekén kivül, édes anyja: Madarassy Zoltánná, nagyapja Erdőhegyi Gyula, testvérei és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése ma, vasárnap d. u. 1 órakor lesz Kispeleskén. — Szomorú rendet vág a halál a fiatalok, az életre hivatottak közt, mintha nem elégednék meg azzal, hogy áldozatokat szed, hanem oda sújt, ahol tragédiákat tud előidézni. Csak nemrégiben, mintegy nyolc hónap előtt vette nőül Walter Gyula banktisztviselő, a 65. gyalogezred őrmestere Szatmár város egyik viruló szépségét, Schwartz Lujzát, Schwartz Miksa leányát. Nyolc hónapi boldog házasság után a spanyol kór kegyetlenül, 28 éves korában elragadta a fiatal férjet, aki mindössze 9 napig volt beteg. A tragédia nagyságát növeli, , hogy az elhunytnak fiatal felesége szintén súlyos belegen fekszik spanyol influenzában. A gyászbaborult család iránt városszerte őszinte és mélységes részvét nyilvánul meg. — Súlyos csapás érte szendrői Székely Jánost, az amaci gör. kath. egyház lelkészít. Felesége, szül. Selegián Irén 35 éves korában, 12 évi boldog házasság ulán spanyol ' influenzában egy heti betegség u'án elhunyt. A megboldogultat férje, 11 éves fia, 5 és fél éves kis leánya gyászolják. Temetése ma d. u. 2 órakor lesz Ama- con Az egyházi szertartást Gönczy Antal kanonok, Buziba Romulus esperes, Rásthy László szatmái hegyi és Kimpián János oroszfjiusi g. kath. lelkészek fogják vé- gszni. — Forgó Gyula szatmári születésű, bihardiószegi református tanító életének 45 ik évében, e hó 9-ikén, spanyol in- fluenziában meghalt.