Szamos, 1918. szeptember (50. évfolyam, 208-232. szám)
1918-09-10 / 215. szám
ötvenedik évfolyam. 215 4k szám. ELŐFIZETÉS MELYBEN ÉS VIDÉKÉN: Egy évre 30 K —f. Pél „ 15 K—f. Negyedévre 7K50f. Egy hóra 2K801. Hirdetési dijak előre fizetendők. Politikai napilai SZHTMAR-NÉMETl, 1918,! Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 1® fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Eötvös-uíca A telefon-számok; Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal ..414 Fel. szerkesztő iauása .... SSS Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór SSSSSHI KEDD, SZEPT. 10. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, szept. 9. j Szatmár város törvényhatósági bízott- 1 sága ma délután tartotta sreptember havi i közgyűlését Jékey Sándor főispán elnöklete ! alatt. Székely Endre tb. tanácsos ösrnertette ; a polgármesteri jelentést, amelyben a polgármester beszámol a me- \ zögazdasági viszonyokról, amely szerint a cséplési eredtíteny várakozáson alul maradt j s a tengeri fejlődéséi a jumusi fagy visszavetette. Az idei rossz termés következtében nincs elegendő vetőmag és kilátás sincs rá, hogy a kormány ebből megfelelő mennyiséget bocsásson a város rendelkezésére A város csonkási gazdaságában a csépiés eredménye a következő volt: búza 730 mázsa, zab 280 mazsa, árpa 44 mázsa, rozs 100 mazsa. Búza, árpa és rozsból a Haditermény Részvény iái saságnak beszolgáltattunk 400 mázsa felesleget, a többit a leszámolás eredményéhez képest gazdasági szükségletre,' vetfrirrcrgra-és e-seléd kormaid tióra visszatartottuk. A köles most kerül vágás alá. A bevetett terület 45 hold, a melyből 33 házi művelés a’att van, 12 hold feles. Mivel a vetés gyönyörű, igen jó eredményre van kilátás. Az árvizsgáló bizottságok megalakítására yonatkozc^ ügyrend alapján a törvényhalósági árvizsgaló bizottság városunkban is megalakult. A bizottság tagjait arra kéri jelentéseben a polgármester, hogy hivatásukat szíveskedjenek a legnagyobb komolysággal s az ügy iránt való meleg érdeklődéssel és szeretettel venni s a hatóságot s különösen az ezzel is megint megterhelt tisztviselőket nehéz és nem a legnemesebb munkájukban támogatni. A hírlapoknak egyes vármegyék területi rendezéséről megjelent tudósításai között Szatmár vármegye rendezése és két vármegyére való osztása is tárgyaltatott s igy önkéntelenül újból napirendre került a vármegye székhely kérdése, amelyről különben a legközelebbi volt közgyűlésen egyik bizottsági tag kifejezetten is megemlékezett. Szatmár vármegye székhelyének Szatmárra való áthelyezése kérdését a vármegye közönsége úgy az eredeti nagy székhelymozgalomkor, amidőn a vármegye a székhelynek Szatmár-Németibe való átnevezését elhatározta, valamint 1908-ban, a vármegye törvényhatósági bizottságának többsége, a vármegye határozatának végre hajtását küldöttségileg szorgalmazta, a kérdés mindig úgy tárgyaltatok, hogy a jelenlegi vagyis a történelmi osztatlan Szatmár- vármegye székhelye téíessék át Szatmár- Németibe s igy érthető azon nyugtalanság, amelyet a közlemény okoz, amelv a kérdés megoldását a vármegye kettéosztása aita! akarja megoldani. Szatmár város közönsége a vármegye székhely kérdésében minden lépésben a vármegye velünk tartó férfiaival egyetértőleg járt el, s remélem és hiszem, hogy ez a kölcsönös bizalom és egyetértés a jövőben is összetart bennünket s a kitűzött cél eléréséhez egyetértő utat válasz tunk. Mintán a székhely áltétele ügyében 1905 ban eljárt küldöttségnek az akkor is kormányelnöki széken ülő jelenlegi minisz- teielnök, aki egyúttal jelenleg belügyminiszter, azon választ adta, hogy ezen kérdés a vármegyék rendezésekor lesz megoldandó, ez az idő elérkezettnek látszik s igy véle ményem szerint a város közönségének rneg kell ragadni a kezdeményező szót. A háborús közigazgatás meggyőzte úgy a kormányhalaimat képviselő főispánokat, mit az önkormányzat fejét, az alispánt, hogy Saatmár vármegyét csak Szatmár-Németi városból, mint központból lehet adminisHrálnÉ Minden általános rendelkezésnek ide fúlnak össze önkéntelenül a szálai, itt van a vármegye valódi természeted és földrajzi központja, minden intézkedés hatálya gyengül, ha a félreeső jelenlegi székhelyről történik az intézkedés, Szatmarról nyerhet áttekintést a tett intézkedés felen. Itt intézkedhetik -s*gyszjó!,5éán..napunki. ; egész vármegyével s igy mi sem természetesebb, ha a köz igazgatás javítása az uj rendezés célja, úgy az első leendő ennek legfőbb akadályának: a megye székhelyének jelen tarthatatlan elhelyezésének megváltoztatása. Hozzájárul ezen tarthatatlan helyzethez a megye székhelyével, bár erre a törvény imperative nem rendeJkezik'összekapcsoló intézkedés: a kir. pénzügyigazgatóságnak Nagykárolyba való elvitele, amely sérelmes intézkedésnek jóvátétele már úgyszólván el is rendeltetett, de végrehajtása fel lett függesztve. Eb! en a tekintetben is java-ölöm, hogy a kérdés a székhely kérdésévé! együttesen feliratilag tétessék szóvá. Szatmár vármegyének közgazdasági, kulturális és társadalmi főútvonalai Szatmár- Németi városba visznek, ezen természeladta helyzetet Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége megértette s igyekezett azon feladatoknak megfelelni, amelyek a várost valóban érdemessé teszik ezen szerepre s bizonyára a háború által megzavart ezen munkáját folytatja és fejleszteni fogja intézményeit, hogy a vármegye lakossága falai közt mindazt feltalálja, amit egy vármegye székhelytől joggal elvárhat. Épen azért bizva a vármegye többségének változatlan felfogásában, tekintettel az idő rövidségére indítványozom, hogy tétessék felterjesztés a m. kir. miniszterelnök úrhoz úgyis, mint a kormány .ejéhez, úgyis mint belügyminiszterhez, amelyben mutasson reá a város közönsége, hogy elérkezettnek látja az időt, hogy Szatmár vármegye azon 1890. évi közgyűlésében meghozott és 1908-bana vármegye többsége által újból elfogadott és küldött - ségileg szorgalmazott határozatának, amelyben a vármegye székhelyének Szalmár- Németiben való áthelyezése mondatott ki, a jelenleg tervezet; közigazgatási tervezés alkalmával érvény szereztessék s az végre hajtassék. írjon fel továbbá a közgyűlés, hogy a Szatmár-Németi városból 1890 be elvilt kir. pénzügyigazgatóság visszahelyeztessék. 1911-ben az akkori pénzügyminiszter rendeletét a pénzügyi adminisztrátió jelenlegi tarthatailansága és állami érdekből addig is, mig a vármegyei székhely kérdése is megoldható lesz, a pénzügyminiszter a hivatali elődje rendeletét hajtsa végre s a kir. pénzügyigazgitóság visszahelyezése iránt a már teljesen elkészített tárgyi adatok alapján a további renaelkezéseket tegye meg. * i IWSUil Megemlíti a jelentés, hogy a székhely kérdésben a szatmári székhely pártvezető i embereit folyó hó 11-éré értekezletre hívta össze, hogy velők a kérdést megbeszélje és önkent értetődik, hogy ezen kérdésben is a vármegyével egyetértőleg tartja helyes nek a további eljárást. Végül indítványozza, hogy az október havi rendes közgyűlés idejét a szüret időre való tekiniettel október 3-ára tűzzék ki. A polgármesteri jelentéshez elsőnek dr. Fischer József szólalt fel. Szó- váteszi az elsőrendű ruházati cikkek beszerzésének nehézségeit s indítványozza, hogy ha a város ilyenek birtokába juf, azt egy három iagu bizottság közbejöttével ősz szák szét , Szóvátette azt is, hogy a tűzifa árának maximálása folytán a legnagyobb termelő cég * beszüntette a kitermelést s ezért a város tegyen meg mindent, hogy a lakosságot tűzifával ellássa. Kifogásolja, hogy a város vezetősége nem gondoskodott eléggé arról, hogy a lakosság zsirszükséglete a fejkvóta arányában el legyen látva. Bélteky Lajos azt indítványozza, hogy a vármegyei székhely kérdésében fel kell kérni a főispánt, valamint a vármegyei törvényhatóságnak velünk rokonszenvező tagjait, hogy támogassák Szatmári ez ügyben. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester válaszol a felszólalásokra. Kijelenti, hogy célja : mindenkit, aki hive a szatmári székhelynek, egyesíteni a mozgalomban. Fischer József felszólalására utal arra, hogy legutóbb 100 pár cipő került kiosztásra a városnál s ebből a mennyiségből nem lehetett mindenkit kielégíteni. Ami a tűzifa kitermel sét illeti, magáncég sem termelt ki többet, mint a város. Végül ami a zsir ellátást illeti, a város 500 sertést hizlal városi kezelésben, ennél többet nem vehet hizlalás alá a hizlalással járó nehézségek miatt. Most is katonák őrzik a sertéseket, mert a város kondása elhagyta a helyét és Debrecenből kell másikat hozni helyette. Dr. Keresztszeghy Lajos utal arra, hogy ő már egy hónappal ezelőtt vetette fel itt az eszmét, hogy a megye székhely ügyében tenni kell valamit és mégis oly hosz- szasan húzódik a dolog megmozgatása. Fel kell kérni az összeülendő bizottságot, hogy Szatmári a hívjon össze egy tüntető nagygyűlést ez ügyben Egyben fel kell kérni a j varos képviselőjét, aki most a legjobb ösz- : szeköttetést tartja fenn a Károlyi család leg- • tekintélyesebb tagjával, gr. Károlyi Mihály.nounlt w?ai Pilisi,
