Szamos, 1918. szeptember (50. évfolyam, 208-232. szám)
1918-09-10 / 215. szám
2 oldal. lyal, hogy tudja meg hát, hogy mi a nézete és terve ez ügyben a grófi családnak és világosítsa fel Károlyit, hogy az igazi demokrata nemcsak szónokol, de tesz is és bírja rá, hogy ez ügyben világosítsa fel a Károlyi család többi tagjait is. A közgyűlés a polgármesteri jelentést elfogadta. A kórház zárszámadása Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a közkórház 1917. évi zárszámadását is, amely szerint a kórház múlt évi bevétele 153.566 K 69 f., kiadása 143.460 K 13 f. volt. — Egyben hozzájárult az 1918. évi költségelőirányzathoz Is, amely szerint 218.402 K kiadással szemben csak 2038 K fedezet mutatkozik. A fedezet pótlására az ápolási di • jat, amely eddig napi 3 K 48 f. volt, felemelték 5 K 20 fillérre. Az erdőgazdaság kérdései foglalkoztatták ezután hosszasabban a közgyűlést. Dr. Papp Zoltán bejelenti, hogy az 1918. évi erdőgazdasági előirányzattal szemben, amely 400 ezer koronára tette a bevételt, nem egészen 8 hónap alatt 986,900 K tiszta jövedelem folyt be, amelynek hová- forditására nézve ismerteti a városi főszámvevő javaslatait. E jövedelem nem az erdő túlságos kihasználásából állott elő, hanem a konjunkturális hasznokból. E jövedelemből kívánja a főszámvevő a közkórház átalakítási költségeit, valamint a ref. egyháztól vásárolt Rákóczi-utcai épület vételárát fedezni, miután az erdő tartalékalapjai és a beruházási alapok is bőséges összegekhez jutottak. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. Az avasi erdöüzemhez alkalmazott Schreiner Lajos üzemvezetőt a közgyűlés állásában megerősítette, illetve hozzájárult a tanács azon intézkedéséhez, hogy a nevezettet üzemvezetőül alkalmazta, j Az erdöértékesités i megbeszélésére kiküldött bizottságnak a Szamosban már közölt javaslatához, amelyet dr. Papp Zoltán v. tanácsos ismertetett, elsőnek dr. Weisz Sándor szólalt fel. Bírálja az erdei bevételeket. Szerinte a város ráfizet a mostani kitermelési rendszerre Javasolja, hogy az ad hoc bizottság továbbra is permanenciában maradjon és oldja meg a fennforgó nehézségeket. Dr. Keresztszeghy Lajos szerint az erdőtanácsos nyíltan bejelentette, hogy nem képes jelenleg több fát kitermelni, mint amennyit kitermei. Az erdőtanácsos működésével nincsen megelégedve, mert agilitását úgy koránál fogva, mint betegsége miatt elveszítette. Ennek tudja be, hogy nem bírja a város kitermelni azt a famennyiséget, amelyet jogában állana kitermelni. így a látszólagos hasznok mellett sok-sok milliót kidobunk, mert a faárak idővel csökkenni fognak. Az erdőt tehát el kell adni olyan vállalkozónak, aki jobban ért a kitermeléshez és aki a fa mai árát is megtudja fizetni. Eladandók az avasi erdőterületen eddig megtakarított és ki nem termelt erdőterületek egy összegben úgy azonban, hogy a vállalkozó köteles a város közönségét is maximális áron fával ellátni. Az erdőtanácsosnak fenntartaná a tölgyerdő kitermelését, mert a tölgyfánál nem tart nagy értékcsökkenéstől. Kéri, hogy más alkalommal az erdőtanácsos is jelenjen meg a közgyűlésen. Dr. Vajay Károly polgármester kifejti, hogy az elhangzott javaslat nem valósítható meg, mert technikailag is lehetetlen, hogy egyidejűleg a város és a vevő is kitermelje az erdőt. Ajánlja a házi kezelés fenntartását. Dr. Fischer József hozzájárul dr. Keresztszeghy indítványához. A városnak 20 fűrész helyett 100 fűrészt kell beállítani. Dr. Farkas Antal kijelenti, hogy a külön bizottság azon tagjai, akik hivatásos erdőtisztek, a leghatározottabban elleneztek SZAMOS _______________________(1918. szeptember 10, 215. szám.j minden eladást, mert azzal a várost legalább 60—70 százalék veszteség érné. Maga is az intenzivebb kitermelés hive. Unger István és Thurner Albert felszólalásai után a közgyűlés elfogadta az előadó javaslatait olyan kiegészítéssel, hogy a külön bizottság továbbra is működésben marad és a városi tanács köteles lesz minden lehetőt elkövetni az erdőkitermelés kibővítésére. Több kisebb ügy elintézése után újabb vita fejlődött ki , a közkórház kérdése körül, amelyre vonatkozólag a gazdasági és jogügyi szakbizottság javaslatai a Szamos már ismertette. Dr. Papp Zoltán v. tanácsos adta elő az ügy egész komplexumát és közben ki- t'erjeszkedett arra is, hogy Bodnár György kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottsághoz a mai napon beadványt intézett, amelyben tiltakozását fejezte ki a polgári iskola épületének kórház céljaira leendő igénybevétele ellen. A szakbizottság indítványát a városi tanács pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Bodnár György tanfelügyelő kéri a közgyűlést, hogy ejtse el a polgári iskola épületének átengedése iránti kérelem tervét. Ha a polgári iskolát megfosztanák a részére épített iskolaépülettől, ezzel megbénítanák a szépen fejlődő iskolát, amelynex létjogosultságát az is igazolja, hogy a.most kezdődő iskolai évre már hat osztályt kellett beállítani. Kifejti, hogy a polgári iskolára a jövő iparos és kereskedő nemzedék tudásának megalapozása végett szükség van és nem tételezi fel a városról, amely olyan nagylelkűen hajlékot adott az iskolának, hogy azt most egy másik népjóléti intézménynek adja oda. Ha egyszer a kórház oda beköltözött, akkor — úgymond — évtizedekig nem lehet remélni, hogy onnan elhelyezzék, az ellen pedig pedagógiai szempontból is határozottan tiltakozik, hogy a kereskedelmi iskola István-téri épületének közvetlen szomszédságába Kórház telepíttessék. Ellene van olyan megoldásnak is, hogy a kereskedelmi iskola uj épületében kapjon helyett a polgári iskola, mert a két iskolatípus nem férhet meg egy fedél alatt, anélkül, hogy ez ne volna ártalmára a fegyelemnek, ami nélkül nem lehet tanítást elképzelni. A háború alatt sokat szenvedett népoktatásügy érdekében kéri a tanácsi javaslat e részének elejtését. Dr. Weisz Sándor abban találna megoldást, ha a közkórházat a kereskedelmi iskola jelenlegi helyiségében, a Hilmi-féle házban helyeznék el. Bélteky Lajos javasolja, hogy szavazzon meg a közgyűlés az uj kórház építésére 2 millió koronái, ha az állam 10 millióval hozzájárul az építkezés költségéhez. A mostani közkórházépületre azonban minden költséget ellenez. A kereskedelmi iskola építkezését be kell fejezni. Dr. Keresztszeghy Lajos kijelenti, hogy előreláthatólag a kormány nem fog 10 millió koronát adni és miután a kereskedelmi iskola felépítése is hosszabb időt venne igénybe, de a polgári iskolát sem lehet elvonni rendeltetésétől, világos, hogy közkórház nem maradhat mai helyzetében. A kórház masszív régi épületén szerinte lehetne segíteni és a befektetés nem lenne kidobott pénz, mert az uj közkórház felépítése után át lehetne adni egy gyermekmen- hely vagy dispensaire céljára. Ajánlja tehát a régi kórház kibővítésének azonnali foganatba vételét. Dr. Vajay Károly polgármester konstatálja, hogy a város már 1907-ben elhatározta a közkórház felépítését, aminek végleges tervei csak az 1912—13. években készültek et. A közbejött háború okozta a késedelmet, de a város vezetőségét nem érheti vád, hogy nem törődött e fontos kérdéssel. Az építési költségek azonban annyira megdrágultak, hogy mig annak idején egy betegre a maximális épitési költség 5000 K-t tett ki, az ma 60,000 korona. Nem reméli, hogy a kormány ma ennyit kiadjon egy beteg elhelyezésére. Hogy azonban a kormány is lássa, hogy Szatmár város hajlandó megfelelően áldozni, kéri kimondani, hogy város hajlandó 2 millió koronát felajánlani a kórházépítésre, ha az állam a költség többi részét fedezi és a kórházat a mi terveink szerint felépiti, ami annál köny- nyebb, mert az államnak módjában áll nyersanyaggal és munkaerővel támogatni az építkezést. Az iskolák elhelyezésének kérdését kapcsolja ki a közgyűlés. Ami pedig a kórház ideiglenes elhelyezését illeti, miután a régi kórház kibővítésének tervei most a minisztériumban vannak és nem lehet tudni, hogy a szakértők mit fognak javasolni, e kérdés megoldását bízza a közgyűlés a tanácsra, amely szükség esetén a katonai barakkokba fogja ideiglenesen » kórházat elhelyezni. A közgyűlés a polgármester javaslatát «lfogada. Az áldozatkészség szobrának terveiért a közgyűlés Papp Aurél tanárnak 11000 koronát, a műépítész tervezőnek pedig 1000 koronát megszavazott. A hosszú tárgysorozat annyira kimerítette a városatyák türelmét és munkabírását, hogy úgyszólván magára maradt a tanács, mire sor került a villamosmü átalakításának és fejlesztésének fontosságára. Dr. Papp Zoltán ismertette a villamvilágitási bizottság javaslatát, amely magáévá tette Markó Kálmán villanygyári igazgatónak elaborátumát a városi villamosmü fejlesztéséről. A javaslat rövid kivonata az, hogy miután a villamosmü meglevő berendezése a teljesítő képesség csődje felé halad, azonnali beruházásokra van szükség. Ezzel szemben a jövő szükségleteinek ellátása céljából egy teljesen uj telep felállítására van szükség. Az ideiglenes fejlesztésre 450,000 korona költség megszavazását javasolta a bizottság. A közgyűlés ezen összeget megszavazta. A végleges fejlesztésre nézve pedig a közgyűlés kimondotta annak elvi szükségességét. Több kisebb ügy letárgyalása után a közgyűlés az esti órákban ért véget. A nyugati harcokból Berlin, szept. 9 A nagyfőhadiszállái hivatalosan jelenti: Nyugati harctér : Helyi harcok a Plogsleert erdőtől északra és a Labassé csatorna mentén Ar- mentyertől északra az ellenség ismét támadott. Visszavertük a támadást és foglyokat ejtettünk. Arleux és Havrincourt között a csatorna mentén tüzérség: harc és felderítő csatározások. A Peronneból Cambraibe vezető országúból délre az ellenség folytatta támadásait nagyobb erők harcbavetésével a Conzeaucourt-Épehy-Templeuxtől északra haladó vonal ellen. A támadások az ellenség súlyos veszteségei mellett meghiúsultak. Előcsapataink tegnap a túlnyomó erejű ellenséget megakadályozták az előnyomulásban St. Simon és a Crosst csatorna felé. Az Oise és az Aillette között felderítő harcok. Az Aillette és az Aisne között az ellenség több hiábavaló részleges támadás után estefelé előtámadásra indult. Az egész fronton részben közelharcban és ellenlökésekkel visszautasítottuk az Aisne és Vesle között a részleges támadásokat, a Cham- pagnen részleges előtöréseket hiúsítottunk meg. Egy repülőrajból, amely Manheim ellen indult támadásra, 5 repülőgépet lőttünk le.
