Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-20 / 197. szám
Ötvenedik évfolyam. 197-ik szám. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egy évre 30 K — f. Fél „ 15 K—f. Negyedévre 7 K50í. Egy hóra 2K80Í. Hirdetési dijak előre fizetendők. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHÍV A TÁL: Eötvös-utca 4. Telefon-számok: Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal .. 414 pel. szerkesztő lak .... 358 SZATMÁRNÉMETI, 1918. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. KEDD, AUG. 20. Ismét Szatmárról írnak az ország összes lapjai azoknak a botrányos állapotoknak a kapcsán, amelyek a szatmári ispotályról ismét napfényre kerülnek. Minden lap majdnem szószerint citálja dr. Kölcsey Ferenc igazgató főorvosnak egy betűvel sem túlzó, a vesékbe vágóan őszinte szavait a szatmári gyilkos kórházról. Sajnos, megszoktuk már, hogy az ország közvéleménye ezzel a mi városunkkal csak botrányok kapcsán foglalkozzon. Mi vagyunk Magyarországon a szomorú nevezetességű város. Nem akarjuk itt elsorolni azokat az eseteket, amelyek kapcsán Szatmár erre a szomorú nevezetességre szert tett, de a bennünk élő újságírói patriotizmus nagyon ambicionálná, hogy álljunk ki már egyszer a sajtóban az ország szine elé valami olyan híradással, amire Szatmar büszke Ts lehetne. Hogy ne csak a botrányainkról, a közkórházunkról ismerjenek bennünket. Mélyen elszomorodott szívvel kell azonban konstatálnunk, hogy Szatmár hivatalos életében, Szatmár intézményeiben semmi olyat sem tudunk felfedezni, amit erre a célra felhasználhatnánk, ami a rólunk elterjedt notórius híreket ellensúlyozni tudná. Van egy gyönyörű piacunk, amelyhez hasonlóval az országnak csak 2—3 városa rendelkezik. Amig másutt mindenütt parkírozva van az ilyen piac (Kolozsvár, Szeged) nálunk, zöldség hulladék, trágya, pocsolya bűzlik rajta. Van egy Kossuth-kertünk, amire minden város féltő gonddal ügyelne, nálunk tönkre hagyták tenni. Van egy gyönyörű fekvésű Szamos partunk, kellő fásítás, rendezés, rendbentartás mellett micsoda pompás sétahely lenne! Nálunk szemétdombok szegélyezik, jószágok legelik és érzékeny arcbőrü ember nem sétálhat végig rajta. Van egy pompás bérpalotánk. Romlott élelmiszerek, mészárszékek bűze teszi tűrhetetlenné a levegőjét, udvarán, folyosóin és lakásaiban patkányok cikkáznak. Van egy helyi vasutunk, amely a tüdőnkbe köpi piszkos füstjét, kiégeti a fejünkön a szalmakalapot, bekormozza az életünket, de a forgalom lebonyolításán annyit sem lendít, mint egy rossz konflis. Ha Liwingston ezt előre látja, örökre eltitkolja korszak- alkotó találmányát. Van egy megbecsülhetetlen Szamosunk, nincs rajta egy népfürdő. Másutt egy ilyen viz a közegészség- ügyet szolgálja, nálunk szedi az úszni nem tudó áldozatokat. Gyönyörű utcáink vannak, gyalázatos a kövezetük, pocsolya, csatorna bűze fertőzi a levegőjüket. Nem akarunk régi mulasztásokat rekriminálni, de nem hallgathatjuk el, hogy nem volt mindig háború, ezek az állapotok nem is háborús keletűek. Ma persze tehetetlenül állunk a megoldásokkal szemben. Háború, drágaság, munkaerő Jii^v és ami a legfontosabb : anyaghiány van. Mind olyan kifogások, amelyekkel nehéz megküzdeni. És — bár mi voltunk az elsők, akik a kórház botrányos állapotát nem is először megbolygattuk — magunk is akceptálunk egyet-mást ama nehézségek közül, amelyek az uj kórház építésének útjában állanak. De ez nem jelentheti azt, hogy most már maradjon minden a régiben, hogy most már úgy tegyünk, mint az öreg zsugori, aki nagybetegen sem hivat orvost, mert doktor és patika pénzbe kerül. A mi köztisztasági állapotaink között nagyon könnyen kiüthet amitől Isten őrizzen — egy járvány. Annak nem szabad készületlenül találnia ezt a veszedelmes várost. Akkor aztán komolyan kell állani a felelősséget! Szeretnők reméllni, hogy az a bizottság, melynek kezében most van a kórház ügye, nem a bizottságok sablonos munkáját fogja végezni, nem temetője lesz az ügynek, amely a kezében van. Ennél komolyabb a dolog és most már elég nagyra dagadt ez a botrány ahhoz, hogy komolyan kelljen vele foglalkozni, tüzön-vizen, akadályokon — költségeken át megoldást találni és azt végrehajtani. iep&snk tok! aáms 4 ol dal. AJbéke kérdése a császártalálkozáson jBécs, aug. 19. A legulóbbi császártalálkozóról a külügyminisztériumban a Magyarország munkatársának a következő információt adták: „A találkozón az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor részletkérdések megbeszélésére. Ott az általános politikai jövő alapelveit vitatták meg. Elsősorban a béke kérdését. Minden felmerülő békeajánlatot komolyan és gondosan fontolóra veszünk és minden alkalmat, amely egyengeti a ! béke útjait megragadunk. A lengyel kérdésben kiemelték, hogy a döntésnél első szerep magukat a lengyeleket illeti meg. Rájuk bízzuk, hogy kit válasszanak meg királyuknak, de a lengyeleknek a király választói jogukat akként kell gyakorolniok, hogy az a Monarchia és Németország érdekeivel ne legyen ellentétben. A király személyének meghatározásába mi nem avatkozunk be. Csütörtökön reggel Radzivill herceg miniszterelnök a főhadiszállásról Berlinbe visszaérkezése után értesítette a .városi illetékes tényezőket Vilmos császárnál történt kihallgatásának lefolyásáról és Luden- dorffal folytatott tárgyalások eredményéről, amelyek kielégítő eredménnyél jártak. Amerika és a béke New-York, aug. 19. Lansing államtitkár a kongresszus utolsó ülésén kijelentette, hogy Amerikának a béketárgyalásokat illetőleg teljesen szabad keze van. A köztársaság a békefeltételekre nézve semmiféle megállapodást nem kötött a szövetségesekkel és nincs is szándékában ilyen megállapodásokat kötni. Anglia a cseh-tót bandák szövetségese. Luganó, aug. 19. A Corriere szerint a cseh-tótokat legközelebb az Egyesült Államok is elismerik Anglia szövetségeseinek. Az olasz sajtó féktelen örömmel fogadja a cseh-tótoknak Anglia által történt elismerését, amivel szerintük a Monarchia széthullása pecsételődött meg. Német csapatok mennek Pétervárra. Péter vár, aug. 19. Pétervári jelentés szerint az ottani semleges körökbe az a hir érkezett, hogy a németek meg akarják szállni a Pétervár- Zvickau vasútvonalat, hogy azt bázisnak használják fel a Murman-part felől előnyomuló angolok ellen Holnapra várják a német csapatok érkezését. A bolsevikiek győzelme a cseh-tótok felett. Stokholm, aug. 19. ABajkál .tó környékén küzdő cseh- szláv csapatok, miután erős szovjét csapa-