Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-08 / 187. szám
------------------■ 2 oldal. SZAMOS (1918. augusztus 3, >87. szám.) gását, mert az időközben nagyobb ajánlatokat kapott eladó maga igyekszik min den megengedett és meg nem/ engedett eszközzel megakadályozni a jóváhagyást, leszólja, megrágalmazza a becsületes vevő intencióit, viszont olyanok, akiknek utólag jött vételi kedvük, szintén minden eszközt megkísérelnek arra, hogy belebukhassanak az ügyletbe, de sokszor a vevő bánja me= a vásárt és ő intrikál a jóváhagyás megtagadása érdekében. Nem hisszük, hogy a közérdekből kívánatos volna a közerkölcsökne1' ilyen megrontása és az erkölcsi felfogásnak, az ügyleti becsületességnek elzüllesztése. A non ölet elvénél fogva a legbotrányosabb üzelmek lennének napirenden. Végeredményben pedig mit érhet el a kormány a rendelettel. Elérheti azt, hogy egy-egy eladó ingatlant megszerez. Erre a célra azonban nem szükségesek ily drasztikus, igazságtalan, károsító, nyíltan kimonajuk, gyűlöletes eszközök. Nem érheti azonban azt el, hogy aki meg akar válni ingatlanától, azt meg ne tehesse, mert mihelyt az óhajtott béke bekövetkezik és az árveréseket meg kell engedni, száz és száz módja lesz annak, hogy eladó és vevő együttes akarattaí árveréshez juttatják az ingatlan*. Az árverésig pedig magánjogi ügyletekkel szintén száz és száz módja van annak, hogy a vevő a birtokba*jusson és abban is maradjon. Természetesen ez csak a közerkölcsök további züllését fogj1 eredményezni és rá fog szorítani egy egész sereg embert a kormányrendeletek, törvények kijátszására. A tisztességes emberek károsodni 'fognak, azok ellen pedig, akik ellen védekezni akar a kormány, értéktelenek a rendszabályok. Ki kell ennélfogva jogrendszerünkből azt a szörnyszülöttet küszöbölni, helyre kell állítani a korlátlan szabad fogalmat és igénybe keik venni az egyedül helyes és jogos utat, nevezetesen a kisajátítási jogot. Egyelőre háborús rendelettel, azután törvényhozási utón fel kell hatalmazni a kormányt arra, hogy minden ingatlant, amire a népnek földhöz juttatása, vagy egyéb közérdekből szüksége van és minden ingatlant, ami állam és közérdekből nem kívánatos elemek kezén van, kisajátíthasson. Egyszerű és gyors kisajátítási eljárást kell életbeléptetni, minden bürokrata kus hosszadalmasság és minden felesleges formaság mellőzhető. Ily módon, de csakis ily módon elérhető az, hogy minden szükséges birtokhoz hozzájuthat az állam. Nemcsak ahoz, amit el akar adni tulajdonosa, hanem ahoz is, ami nem eladó. Hozzá juthat az állam különösen az ökszes kötött birtokokhoz, már pedig a valódi közérdek ezek mobilizálása és nem szabad birtokok tulajdonossainak károsítása és szekirozása. Hozzájuthat az állam a nem kívánatos elemekkel szemben nemcsak azokhoz az ingatlanakhoz, amelyeket azok most akarnak megszerezni, hanem azokhoz is, amelyeket már megszereztek. És itt nemcsak az erkölcsileg nem kívánatos elemekre gondolok, hanem gondolok a külföldiekre és nemzetiségeink megbízhatatlan elemeire is. Az ingatlan forgalmi korlátozásoknak összes hátrányai meg lesznek ily módon szüntethetők és maga a kitűzött helyes cél hypokrizis nélkül nyíltan követhető és megvalósítható lesz. Bízom benne, hogy a társtörvényhatóságok osztani fogják az indítványomban kifejtett álláspontot és az igy keletkező és megnyilvánuló közhangulat alkalmas lesz kiküszöbölni közéletünkből s bizonyára jó intenciók által sugall-, de az állam szempontjából jóformán értéktelen, a magánosokat szükségtelenül károsító rendszabályokat. Ami speciálisan a városi beltelkeket illeti, e részben épen nem célra vezetők és értéktelenek a fennálló rendelkezések. A nem kívánatos elemek bevándorolnak és beköltöznek a városba akkor is, ha ott házat nem vehetnek. Sőt ha-znave- hetöbb és kívánatosabb lakosa a városnak az, akinek háza van, ezt mégis köti valami a városhoz, nem úgy mint azokát, akiknek ép oly ingó a vagyonuk, mini becsületük és erkölcsük. Az ilyen elemeknek a városokból eltávolítására léptessen életbe nyilt és erélyes rendszabályokat a kormány, de ne okozzon a polgároknak ok nélkül , károkat és kellemetlenségeket. Végül még csak arra kívánok rámutatni, hogy az ingatlan forgalmi korlátozások jelenlegi rendszere ismét egy csomó uj hivatal Kreálását teszi szükségessé, elvon egy csomó képzett embert produktívabb pályától, haszontalan és felesleges munkával túlterheli a tisztviselőket s azok munáját szükségtelenül rendkívül megszaporítja. A nsrusaii harsolcből Beríin, aug. 7. A nagyfőhadiszállás Hivatalosan jelenti: ' Ruprecht íránőröiüs iisácsoperíja: A Sojnetó! északra a tegnap vívott harcokban* ejtett foglyok szánfa 280-ra emelkedett. A Brava—Conbile országúitól délre egy angol 1 ellentámadás uj vonalaink előtt omlott öss’e. Felderítő tevékenység a Lys mindkét oldalán és az Avre mentén különösen élénk volt. Egyes ellenséges részleges támadás a Monfdidiertől északnyugatra tüzelésünk hatása következtében nem fejlődhetett ki. fl német tpcnöröiiös hadcsoparfja: A- Vesld mentén a \ reggeli órákban részleges támadások. Fismestől keletre a Veslén át végrehajtott előretörés alkalmával foglyokat ejtettünk. Este élénk tűzharc, amelyet Braisne és a Mazoches mindkét oldalán erős ellenséges támadások követtek, amelyeket részben tüzelésünkkel, egyes helyeken pedig ellentámadással visszautasítottunk. LudentíOPff, első főszállásmester. Az olasz harctérről. Budapest, aug. 7. Hivatalos jelentés: Olaszországban tüzérségi harc és járőrtevékenység. Albániában, Beráttól nyugatra visszavertük az olasz előretöréseket. A felső devoli völgyben további előhaladást értünk el. & eszérbar fonók«. Trockijj intézkedik az angolok ellen Stokholm, aug, 7. Trotzkij Moszkbából való megérkezte után rögtön nagyarányú intézkedéseket tett az angolok elleni harcra. A hadkötelesek általános kiképzésén kivül elrendelte a határlakosság felfegyverzését és katonai szervezését. f Véres harcok a cseh dandár és szovjet csaoatok közt Stokholm, aug. 7. A cseh dandár Moszkvától nyolcvan kilométernyire áll. Tegnap Nikolszk és Luryel között összeütköztek a szovjet csapatokkal. A harc mindkét részről igen súlyos és véres veszteségekkel végződött. Ujjabb behívások Oroszországb zn Bern, aug. 7. Párisba orosz szikratávirat / érkezett» mely szerint a szovjetkormány elrendelte nagy- és fehér Oroszországban a kiiencven- háromtól kilencvenhétig terjedő évfolyamok azonnali behívását. A képviselőház ülése — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, aug. 7. Szász Károly elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a Ház ülését. Először báró Rajasich József a hor- vátok nevében szólalt fel. Kifogásolta, hogy öt Szmrecsanyi György hazaárulással vádolta meg. A bán a horvát saborban kijelentette, hogy ezek a vádak aljas rágalmak é? kiderült később az is, hogy a Pasics-féle liszta is hamis. Bartha-előadó kijelentései ellén tiltakozott. Bartha beszéde nem alkalmas aira, hogy a. magyar és horvát jó viszonyt ápolja. Wekerle : Újból visszautasítja a horvát követeléseket. Szmrécsányi vádja nem volt rosszhiszemű, bár elismeri, hogy Rajasich ügye tisztázódott. Ezután folytatták a katonai ellátás vitáját. Teleki a rokkantak ügyéről beszélt és örül, hogy az ügyet a Ház felkarolta. Teleki után Tisza István foglalkozik hossza-an a rokkant-kérdéssel. Hatósági támejgatás mellett társadalmi támogatásra is van szükség. Majd az antiszemitizmusról beszél. Sajnálja, hogy az antiszemitizmus kérdését a vitába keverték, melynek a rokkant | kérdéshez semmi köze. Mineen tekintetben elitéli az antiszemitizmust, mert a zsidók ! felett mondott általános Ítélet igazságtalanságokra vezet. Ö maga is látott vitéz zsidó tiszteket; baj az, hogy sok visszaságot feltüntető egyes foglalkozási ágak nagyobbrészt zsidók kezén vannak, innen ered az ellenszenv. Ha a kormány kötelességének tartja a visszaélések minnéi szigorúbb üldözését, azo r csökkenésével antiszemitizmus is csökkenni fog. Az alkalmatlan idegeneket végre eltávolítani kell, ötven-száz koronás pénzbüntetésre pedig ne büntessenek ár-^ drágilókat, mert ezzel^a tőrvényt illuzóriussá' teszik. A javaslatot elfogadja. Wekerle miniszterelnök kifejti, -hogy az előző kormány intézkedésein a hadi- gondozás tekintetében nem változtattak. Nyilatkozik az antiszemitizmusról, a bűnösöket nem szabad egy felekezettel azonosítani, de a bűnösöket szigorúan kell üldözni. Ezután áttérnek az interpellációkra.Fenyes László a galíciaiak sürgős eltávolítását követeli, nemzeti szerenc étien- ségnek tartja azok elhatalmasodását, a magyar zsidók is kárát vallják, mert azonosítják őket a galíciaiakkal, pedig a magyar zsidóság alaposan kivette részét a háborúból. Foglalkozik a csempészettel, melynek a budapesti tengerészeti különítmény parancsnoka állítja ki az igazolványokat. A gyermeknyaraltatásról előre meg mondotta, hogy botrány lesz belőle. Végül kérdezi a közélelmezési minisz!ert, vállalja-e a felelősséget, hogy a jelenlegi fejkvótát fenn tudja tartani." Választ nem kapott. • Radvánszky Antal a felekezeti tanítók ruhasegélye iránt érdeklődik. Zichy kultuszminiszter megnyugtatja Radvánszkyt. A késedelemnek a kiutalásban adminisztratív okai voltak. Tudomásul vették. Radvánszky Antal még a budapesti telefonközpontok hanyagsága tárgyában in- i terpellált a kereskedelmi miniszterhez.
