Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-08 / 187. szám
a gyakorlat már eddig is kimutatta, ritka kivételes esetektől ekekintve, a célt elő nem mozdíthatja, viszont mérhetetlen károkat okoz a tulajdonosoknak is, a jóhiszemű vevőknek is, és emellett az ingatlanok értékét lenyomja és ezáltal a nemzeti vagyon értékét devalválja. Nem csekély fontossággal bir az is, hogy a kormányhatalmat meg nem engedett módon megnöveli a rendelet, amely minden eladást jóváhagyástól tesz függővé, politikailag a mindenkori kormány rabigájába hajtja a fél országot és emellett a protekció hajhászat meg nagyobb felburjánzását egyenesen erőszakolja. Nem csekély fontossággal bir az is, hogy a falusi kis hatalmasságoknak szolgáltatja ki úgy az eladót, mint a venni szándékozókat. Mindenáron meg kell szerezni a falusi hangadóknak jóakaratát, hogy ne hátráltassuk a nép kivánaíára és szükségére hivatkozó alaptalan frázisokkal a felek jogos igényeinek érvényesülését. De ezeket nem is említve, elég a jelenleg fennálló rendszer elítélésére már csak annak a megállapítása is, hogy a honpolgároknak olymérvü károsodása következik be* amely nem áll arányban a közérdek javára néha kierőszakolt előnnyel. A jóváhagyás szüksége ugyanis, mint arra már utaltunk, csökkenti a vételkedvet és ez el-lerontja az ingatlan értékét,’ pozitív kárt okoz. Senkinek sincs kedve a véleményező és intézkedő körök által lekritizáltatni magát abból a szempontból, hogy ő kívánatos elem és hogy becsületes célja van-e az ingatlannal. Es senkinek sincs, kedve függőben maradni hónapokon, sőt sokszor féléven túl is, mig végre költséges szaladgálások, le- ilázó kilincselés és kunyorálás utján meg- lyeri a hatalmasok jóváhagyását. Maga az adásvétel tárgyát képező öldbirtok a függőben létei alatt szenved. \z eladó már nem gazdálkodik, a vevő nég nem gazdálkodik, beáll egy inter- egnum, amely' alatt nem műveli senki )ecsületesen a birtokot, az pusztul és :üllik. A jogi komplikációk viszont, ame- yek beállanak, mindenkor bonyodalmaik és károsak, de sokszor egyenesen égzetesek. Az eladó rendszerint meg van szorulva, előleget kénytelen adni, a vevő ává nem hagyás esetén nem tudja visz- zaadni az előleget. Következnek a be- ajtási perek és az árverés, az eladó inkretétele, mert hiszen az árverést lőbb-utóbb csak megengedik. De for- itva is történhet: a rosszhiszemű el- dónál a jóhiszemű vevő pénze veszet oda. S ha a vevő a jóváhagyás remé- yében gazdálkodik, micsoda számazko- ások, perek, leíőzések következnek be )vá nem hagyás esetén. Utalunk arra is, hogy megrontja ez a mdsaer az egész ország erkölcsi felfo.-v ínmiszieremoic ur Kijelentem hogy az őszi országgyűlési időszakban földbirtokpolitikával tüzetesen kivan kormány foglalkozni és programrnjába szerepel több olyan nagy fontosságú a! kotás, mely a tervbe vett földbirtokpoli tikánek lesz egy-egy láncszeme. Időszerürek tartom ennélfogva, hog a közyélemény foglalkozzék azokkal rendszabályokkal, amelyeket a kormán a háború tartamára rendeleti utón életb léptetett és szükségesnek tartom, hogy ; törvényhatóságok véleményt nyilvánítsa nak ezen rendszabályok felett. Hajlandók vagyunk ugyanis mi ma gyarok tetszetős frázisok előtt megadn magunkat s ritkán van elég bátorságunk • ahoz, hogy a jóakaratu, de az életet nen ismerő teoretikusok és bürokraták elmé; szüleménye előtt térdej-ki í ne hajtsunk Hasztalan látjuk és’erezzük,'hogy a teo ria a gyakorlatban nem válik be, fólünl szólani, tartunk a teoretikus urak nagy hangú szólamaitól. Jóakaratu elméleti emberek által'ki eszelt, -de a gyakorlatban a lehető leg kedvezőtlenebb eredményeket előidézet rendszabálynak tartom az ingatlanok forgalmának korlátozását tárgyazó rendele teket és alkalmat kivánok adni indítványom által a t. törvényhatósági bizottságnak, hogy azok felett véleményt nyilvánítson. A kormánynak azt a célját, hogy c népet földhöz kívánja juttatni és a nerr kívánatos elemeknek az ingatlanszerzési meg kívánja nehezíteni, természetesen csak helyeselni lehet. Ennek a célnak elérésére azonban az ingatlanok forgalmának korlátozása tárgyában kibocsátott kormányrendeletek egyáltalán nem alkalmasok. Elméletileg a korlátoló intézkedések kétségkívül reakcionáriusak és a tulajdonjogról, a szabadforgalomról, önjogu embernek saját vagyona feletti rendelkezési jogáról fennálló általános jogelveket mélyen sértik. Mindamellett zúgolódás nélkül meg kellene bennük nyugodnunk a salus rei publícae suprema lex szabálya alapján, ha elérni, vagy csak megközelíteni is lehetne általuk a kitűzött célt. Nem kell azonban fejtegetnünk, hogy az a cél, hogy a földmives nép ott, ahol reá szorul, földhöz jusson, a jelenlegi rendszerrel, amely csak a szabadkézből vagy kényszerárverés utján ingatlaneladásra nem kerül a sor, míg az ellenkező eset, hogy ugyanis ahol a tulajdonos válni akar, vagy kénytelen ingat- lannától, a nép bőségesen el van látva földdel, igen gyakori. A jelenlegi rendszer eként, mint azt Szatmár, aug. 7. Múlt évi ok.óber 27-én bocsátotta ki a kormány 4000—917. M. E. sz. rendeletét az ingailanforgalom korlátozásáról, amelyet azóta számos újabb rendelet követett. E rendeletek egy csapással megszüntették a jogbiztonságot és olyan helyzetet teremtettek az országban, amely azt a meggyőződést érlelte meg mindenütt, hogy ezeket a rendeleteket minél előbb hatályon kívül kell helyezni. Szatmár város közönségének is sok keserű tapasztalatot szerzett a munkácsi kirendeltség gyakorlata, amelyet különösen a jogászi körökben fogadtak a legkedvezőtlenebb kritikával. Szatmár város közönségének nevében dir. K e rész tszeghy Lajos törvényhatósági bizottsági tag, az Ügyvédi Kamara elnöke több Ízben felszólalt e jogfosztó rendeletek alkalmazási módja ellen. Miután azonban azt tapasztalta, hogy egy lokális jelentőségű felszólalással nem lehet gyökeresen orvosolni a sérelmeket, elhatározta, hogy agy Szatmár város törvényhatóságát, mint a társtörvényhatóságokat is megszólaltatja abban az irányban, hogy a kormány megfelelőbb módon szabályozza e fontos kérdést. Evégből dr. Keresztszeghy Lajos az alábbi indítványt nyújtotta be a városi törvényhatósághoz tárgyalás végett, melyet fontosságánál fogva szó szerint közlünk: i inditvány. Benyújtja dr. Keresztszeghy Lajos :örvh. bizottsági tag: írjon fel a törvényhatóság a kor- nányhoz aziránt, hogy az ingatlanok orgalmának korlátozása kérdésében obocsátott összes rendeleteket helyezze íatályon kívül és állítsa helyre az ingatlanok eddigi szabad forgalmát és izon helyes célok elérésére, hogy a lépet ott, ahol arra szükség van, földlel lehessen ellátni és hogy a nem dvánatos elemek kezeiből az ingatlant ri lehessen venni, vegye igénybe egye- őre rendeletileg, majd utóbb törvény- íozási utón az ingatlanokra az állam ész-ére a korlátlan kisajátítási jogot. Indítványom indokait a következőkben vagyok bátor főbb vonalakban röviden kifejteni: • N A *. r; • Akció az inaattanforsatom szabadságának.! Sielyreáüifésáca. Dr. Keresztszeghy Lajos indítványa a törvényhatósági bizottsághoz j — A f>7.amn5 pr-prlpti tnHAcHAea __
