Szamos, 1918. július (50. évfolyam, 155-180. szám)
1918-07-12 / 164. szám
164-ik szám Ötvenedik évfolyam ELŐFIZETÉS HELYBEN SZATMÁR-NÉMETI, 1918 Felelős szerkesztő: Dénes aanuur. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. PÉNTEK, JULIUS 12. íl ftépvisBlőház elfogadta a választójogot A képviselőház ülése A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, julius 11. A képviselőházat ma féltizenegy^ órakor Szcitovszky nyitotta meg. Münnich Kálmán a pénzügyi bizottság apróbb jelentéseit terjeszti be. Azután Kovácsy Kálmánnal betöltik a megüresedett jegyzői állást, valamint több bizottsági tagságot. A választójogi javaslathoz elsőnek Assoinac András fiumei képviselő szólal fel, aki Fiume szempontjából » módosított javaslatot jogfosztónak tekinti. Reméli, hogy a hibákat kijavítják. A javaslatot elfogadja. Ezután Csermák Ernő szólal fel. Kifogásolja, hogy grófok állanak a nemzet élén és ők képviselik a nemzeti irányt. A vezetéshez erkölcsi erő szükséges. Csermák után az elnök a vitát bezárta és szünetet adott. Szünet után kihirdették a választások eredményét. Jegyzőül Kovácsy Kálmánt választották meg. A bizottsági tagok letették az esküt. Ezután Wekerle mondotta el záró beszédét. Elmondta, hogy a kormány beterjesztette a választójogot, de meggyőződött, hogy nem lehetett keresztül vinni. Ezért csak a v^asztások lettek volna hátra. Ha a választójog szempontjából igénybe vettük volna — úgymond — a Házfeloszlatást, akkor legalább egy évvel kitoltuk volna a reform megvalósítását, továbbá állandósítottuk volna a bizonytalanságot. A folytonos izgalmas hangulatban lehetetlenség lett volna a nagyfontosságu gazdasági és szociális kérdések megoldása. Vázsonyi maga azt mondta, hogy a magyar közélet nemzeti biztosítékait ne csak a választójogban keressük, hanem más egyebekben pl. a közoktatás fejlesztésében. (Felkiáltások a baloldalon : Az államosításban !) Wekerle : Ez nincs benne a kormány programmjában. Keressük továbbá a hadsereg nemzeti irányú kiépítésében, mindenek fölött pedig a keleti és déli határon szükséges intézkedések megtételében. Ezek sokkal fontosabbak, mint a választójog, mert a választójogban pótolhatjuk a mulasztásokat, de ezekben nem. Azért kellett a megértés útját keresnünk. A javaslatot nem tekinti a magáénak a munkapárt sem. Szóló sem. Tehát középutat kerestek. Nem végleges a megoldás, csak időleges. Nincs igazuk, akik a módosítások által százezrekre menő apasztást emlegetnek, mert a j javaslat két millió 700.000 választót kon- ! templál, de ezekhez hozzáveendők a Károly- keresztesek és a nők, sőt megvannak a javaslatban az automatikus fejlődés feltételei, pl. a kultuszminiszter intézményes biztosítékokat állít fel a felnőttek oktatására, ami évről-évre több választót jelent. Változás csak a második szakasznál van: a hat elemi feltétele. Még mindig nem tesz le a reményről, hogy a részletes tárgyalásnál érvényt szerezhet a négy eleminek. A másik tényleges változás a Karoly-keresztesek és a hadijogcimek korlátozása, de hiszi, hogy csakhamar kénytelenek leszünk, talán mar a véderő tárgyalásánál ezen jogcímet elfogadni. Feltétlenül hive a nők választójoginak, de csak bizonyos határig. Szabó István (nagyatádi): Talán csak a kalapos nagyságákat? Wekerle ezután a javaslat egyes pontjáról szól, közöttük a fuvarköltséget teljesen eltörölendőnek szeretné, de ha mégis szükséges lesz bizonyos fuvarköltséget engedélyezni, ott a legcsekélyebbre fogják redukálni. A birák mellőzéséhez a választásoknál csak azért járul hozzá, mert ők j maguk nem akarták ezen szereplést A titkosság kérdésében elégnek tartja, ha a kerületek egyharmadaban tiikos lesz a szavazás, ahol a válaszlók értelmiségi színvonala ezt megköveteli és ahol meg vannak a biztosítékok a terror ellen. Állást foglal a beadott határozati javaslatok ellen. Csi- csó javaslatát és beszédét egyenesen visszautasítja. A nemzetiségek nálunk jogegyenlőségben részesülnek. A javaslatnak nincs egyetlen pontja sem, mely a románokra serelmes volna. "Bethlen indítványához sajnálatára nem járulhat hozzá mint általános jogcímhez. A jogokat nem megszükíteni, hanem kiterjeszteni akarjuk. Aki a többnyelvű nemzet politikai energiáját kiakarja használni, nem favorizálhat egy erőforrást, mert a többi igy parlagon fog heverni. Sem tradícióinak, sem százados nemzeti politikánknak, sem a jogegyenlőség eszméjének nem felel meg Bethlen indítványa, mely csak a magyarságot gyengítené. Nem fogadja el az indítvány második részét sem, mely vagylagosan a 4 elemit akarja. Ez halomra döntené az egész javaslatot. A megértés alapja az volt. hogy a négy elemi kihagyassék. Azonban a magyar nyelvnek külön jogokat adunk, denem főjogcim, hanem mint különös jogcímen. A választójog keresztülvitelére csak ama feltétellel vállalkoztam — ug/mond — ha katonai követeléseink is teljesitletnek. Amig e biztosítékot meg nem kaptam, nem vállalom a miniszterelnökséget. (Taps és éljenzés.) Kéri a javaslat elfogadását. Ezután szavazás következett. Károlyiék, Vázsonyiék és Andrássy kivételével a javaslatot elfogadták, az összes határozati javaslatokat mellőzték. Két órakor a vitát uegszakitották. A délutáni ülést fél 5 órakor Szász Károly elnök nyitotta meg. Az első szakaszhoz Bethlen István szólalt fel, s nem fogadja el Wekerlének azon kijelentését, hogy módosítása sértené a hagyományokat és jogegyenlőseget. Számadatokkal bizonyltja, hogy indítványa nem jelent jogfelosztást, mert mindössze hatvanhatezer választót re- keszíene ki. A miniszterelnök nyilatkozata után nincs reménye, hogy indítványát elfogadják, de a zászló becsületéért mégis benyújtja indítványát. Tisza István gróf sajnálja, hogy Wekerle nem fogadta el Bethlen indítványát. Ez nem akart jogfosztás lenni. Figyelmezteti Wekerlét, hogy az a hiba, melyet Bethlen indítványának elvetésével elkövetnek, a második szakasznál nem reparálható. vázsonyi vumos azt kerül liszától, hogy Bethlen indítványát egész szövegében elfogadja-e ? Tisza : Igen ! Vázsonyi: Akkor ez ellenkezik nemcsak 1913 iki álláspontjával, hanem azon beszéddel is, melyet a bizottságban mondott. Bethlen indítványát nem fogadja el. Tisza visszautasítja Vázsonyi állításait. A magyar tudás áltál szerinte köny- nyeböen hozzáférhetőbbé lesznek a lelkek a m-sgyar kultúrára. Ezután az első szakaszt elfogadták, a módosításokat elvetették. A második szakasznál Falussy Árpád megindokolta különvéleményét. Batthyány Tivadar gróf ajánlja a javaslatának elfogadását. Szilágyi Lajos benyújtja az általános vitánál jelzett azon módosítását, hogy a bronz-vitézségi érmesek is megkaphassák a választójogot. Jánossy Zoltán módosítást nyújt be, mely szerint a Károly-keresztesek, rokkantak, sebesültek, azon nyolcboldasok, akik maguk művelik földjüket, ha nincs is meg más kellékük, megkapják a szavazati jogot. Ülés vége nyolc óra előtt. Vita a Malmi gyűlés főbizottságában. A német kancellár Kühlmann távozásáról. Berlin, jul. 11. A birodalmi gyűlés főbizottsága előtt ma délután a kancellár beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a külügyi hivatal vezetésében beállott változás az egész birodalmi politika irányán a legkevesebbet sem változtat. A birodalomnak külpolitikája továbbra is azon az utón fog haladni, melyet a kancellár nyilatkozatai megjelöltek. Amennyiben a kormány akarata figyelemben jön, a belpolitikai tekintetbe tett ígéretek megtartattak. Kifelé a birodalmi politika program- szerüleg a pápa békejegyzékére adott válaszban van lefektetve. Az egész világ előtt már régen, ismeretes a német kormány becsületes békekészsége. Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy ellenségeinknek megsemmisítésünkre irányuló akarata továbbra is a legélesebben lép előtérbe. így legutóbb Wilson és Balfour beszédeiben. Amig e tekintetben változás nem történik, kénytelenek vagyunk tovább harcolni szabadságunkért és jólétünkért. Abban a készéégben, hogy az ellenséges hatalmak valóban komoly tárgyalási indítványaiba belemenjünk, a birodalmi politikai vezetőség teljességgel egy a legfelsőbb hadvezetőséggel. A kancellár ezután részletesen érintette a keleti és nyugati problémákat és arra az eredményre jutott, hogy a kormányprogramul mindkét irányban egyezik azokkal a nyilatkozatokkal, melyeket 1917. novemberében tettek és melyeket a birodalmi gyűlés túlnyomó többsége helyeselt. lapunk mai száma 4 oldal,
