Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-24 / 21. szám

POLITIKAI NAPILAP

ELŐFIZETÉSI DIJAK: Kiadó és laptulajdonos:

Helyben és vidéken « a „Szabadsajtó“ könyvnyomda

Egész évre • 30 K f I Negyedévre . 7 K 50 f. Á é lapkiadó részvénytársaság Fél évre ... 15 „ — f. | Egy bora . . 2 „ 80 f. % „otmúb nFmpti

Egyes szám ára 12 fillér. 4 Pályaudvarokon 16 fillér, s SZnTMnR-flEMETl.

Hirdetési dijak előre fizetendők.

Myilttér sora 1 korona.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: RnKÓCZl-UTCH 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358.

Oroszország diplomáciai szakítása

Romániával.

Rotterdam, jan. 23. j

A Daily Maiinak jelentik Pétervár- TÓI, hogy a román kormánynak az orosz kormány ultimátumára adott válaszát nem tekintik kielégítőnek. A pétervári kormány uiasitotta jassii követét, hogy szakítsa meg az összeköttetést a román kormánnyal és térjen vissza Pétervárra.

Take Jonescunak

nem kell a béke.

Stokholm, jan. 28.

Take Jonescu, mint román külügyminiszter az ántántállamokban akreditált román követekhez jegyzéket intézett, amelyben felszólítja a román követeket, hogy tudassák azzal a kormánynyal, amelynél akkreditálva vannak, hogy a román kormány és hadsereg törhetetlenül hü marad az ántánthoz, még ha Oroszország békét akar is es az egész kormány a hadsereggel együtt inkább száműzetésbe megy Szibériába, semhogy kapituláljon, vagy letegye a fegyvert, vagy pedig külön békét kössön.

Nagyon valószínűtlen, bogy Take Jonescu eme szándékai felől előzőleg megszavaztatta volna a román hadsereget.

Az orosz-román

összeütközések.

Berlin, jan. 23.

Az Acht Uhr Blattnak jelentik az orosz határról, hogy Moldvában megtörténtek az első összeütközések az oroszok és románok között.

Az oroszok helyzete kedvezőtlennek látszik, mert az a veszély fenyegeti őket, hogy bekerítik.

Jassin túl harcok folynak. Mindkét fél erősítéseket kapott. Kisenevből egy orosz gyalogos dandár és egy tüzérezred indult Jassi felé.

Krílenko Moldvában átvette a maximálist» csapatok felett a főparancsnokságot. A ^jolseviki csapatok nagy tömegekben elhagyják állásaikat és Oroszország felé igyekeznek. Eközben véres harcokra került a sor a román biztositó csapatokkal, amelyek a feloszlott orosz osztagokat elvágni és lefegyverezni akarják.

A magyar-osztrák tömegsztrájk hatása Oroszországra.

Stokholm, jan. 23.

Szociálist» körökben örömmel üdvözölték a magyar osztrák munkásmozgalmak hírét. Nem lehet állítani, hogy a bécsi események az ántánkörökre kedvező hatással lettek volna. Áotántkörökben a tüntetésből arra következtetnek, hogy a monarchia Németországra való tekintet nélkül törekszik az áiulá- ' nos békére, másrészt azt hiszik, hogy a tömeges sztrájk aligha fogja nagyobb engedékenységre késztetni Lenint és Trcckijt. Az ukrajnável kötendő különbéke azonban jelentékenyen ellensúlyozná ezen eseményeket.

A szociáldemokrata párt- vezetőség lemondásához.

Budapest, jan. 23.

A szociáldemokrata pártvezetőség a sztrájkmozgalmak következtében mondott le. A pártbizalmi testület tegnapi ülésén egyhangúlag bizalmat szavazott a pártvezetőségnek, ez azonban len tartja lemondását. Legköze lebb a pártváiasztmány, február 10 6n pedig a rendkívüli pártgvü és fog dönteni a lemondásról.

A bolgár békekövetek nehány napra haza utaztak.

SzóGa, jan. 23.

Miután a bresztlitovszbi tárgyalásokat január 29 ig félbe szakították, a bolgár delegátusok nehány napra Szófiába érkeztek. Itteni mértékadó körolben a legutóbbi események után is szilárdan meg vannak győződve, hogy az Oroszországgal való békekötésnek nincsenek komolyabb akadályai.

Az olasz és franca tengerészeti miniszterek tanácskoztak.

Genf, jan. 23.

Tahol Din Reveli olasz tengerészeti miniszter hosszas tanácskozásokat folytatott a francia tengerészeti miniszterrel. Különösen az olasz—francia haditengerészetnek a bu- várbsjók leküzdésében való együttes közreműködéséről volt szó.

A hisBíBíofS jelentések.

Budapest, j&n. 23. Hivatalos jelentés:

Ol&sz harctér: *

A tüzérségi tevékenység a Brenta mindkét oldalán élénkebb volt, mint az utolsó napokon.

A vesérkdr főnöke.

Berlin, jan. 23. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti:

Nyugati hadszíntér:

Ruprecht trónörökös hadcsoportfa:

A tűzharc a délután folyamán csaknem, az egész fiaadriai arcvonalon fokozódott. A Scarpetól délre is újból feléledt a harci tevékenység.

St. Quentin mellett számos sikeresen végrehajtott felderítésből foglyokat szállítottunk be.

A német trónörökös hadcsoportia : Douaitól északra és Avocourtól északkeletre a franciák erős tnzhatás után előretörtek. Az ellenséget heves közelharcokban visszavertük. Malaucourtól keletre gyalogsági osztagaink benyomultak az elleuséges árkokba és foglyokkal tértek vissza.

Beumont és Ornes között a tüzérségi tevékenység este erősbödött.

Keleti harctér:

Nincs újság.

Macedón a*cvonal:

A helyzet változatlan.

Olasz harctér:

A Brenta mindkét oldalán tüzérségi harcok voltak.

Ludendorf, első főszállásmester.

Politikai fairek.

A kabinet személy változásai hamarosan megtörténnek. — A király Budapestre jön.

Budapest, jan. 23.

Az Est bécsi politikai körökből arról értesül, hogy a király a kabinet rekonstrukciójának kérdését Budapesten oldja meg. Egyelőre a belügy, pénzügy, közélelmezésügyi tárcák betöltéséről van szó. A belügyi tárcára újabban Jekelfaiussy Zoltán fiumei kormányzó nevét emlegetik. Az uj miniszterek Budapesten teszik le az esküt. Lehetséges, hogy a király a minisztereken kívül más politikusokat is fogad.

Bécs, jan. 23.

A Neue Freie Presse szerint budapesti politikai körökben Wekerle bécsi tárgyalásainak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak. Azt hiszik, hogy a tárgyalások olyan .stádiumba jutottak, amely sok tekintetben a mértékadó tényezők döntését teszi szükségessé. Az összes aktuális kérdéseket megtárgyalták és fontos döntések történtek.

Bécs, jan. 23.

Tisza István tegnap délután félóra hosz- szat tanácskozott Czernynnel. Innen Laxen- burgba ment a királyhoz kihallgatásra. Tisza Czernyn kívánságára egyelőre Bécsben maradt. Czernyn ugyanis tanácskozni óhajt még Tiszával.

Budapest, jan. 23.

Zichy János gróf nyilatkozott Az Estnek. Tisza felhívását a nemzeti srök egyesítésére helyesli és a koncentrációt most időszerűnek tartja. A nemzet a háború után kolosszális gazdasági és szociális problémák elé lesz állítva, amit csak az erők koncentrikus egyesítésével lehet megoldani. A választójog nem lehet akadálya az erők egyeLapunk mai száma 4 oldal.

/