Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-15 / 13. szám
L. évfolyam. Szatmár, 1918. január 15- kedd 13- szám. POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: | Kiadó és laptulajdonos: Helyben és vidéken I a „Szabadsajtó“ könyvnyomda Egész évre . 30 K — f. I Negyedévre . 7 K SO f. 5 és lapkiadó részvénytársaság Fel evre . . . 15 „ — f. j Egy hóra . . . 2 . 80 f. | qtqtmód nFmfti Egyes szám ára 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. % SZRTJHnR-NEMh 11. '»WHFaew»»»—»>»*<*<* Hirdetési dijak elére fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZI-UTCA 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. •»-innru-tr irm1** iin •wwmiir in •nrerm n tfv-nf"" * ~i■ • ~ H bresztlitovszkl tárgyalásokból. Kiihlmann és Czernyn nagy vitája az oroszokkal. Németország nem hajlandó a balti tartományokat kiüríteni. Budapest, jan. 14 A Magyar Távirati Irodának jelentik Breszt-Litovszkból: A bóketárgyalások folyamán nagy vita fejlődött ki egyrészt Kühlmann államtitkár és Gzernin, másrészt Trockij között. Kühlmann államtitkár azt vitatta, hogy az Oroszországtól elszakadt határ- kiigazitást is koncedálni kell. Trockij ellenben azon a nézeten volt, bogy ezek a népek ugyan nyilváníthatják akaratukat, hogy vájjon Oroszország mellett akarnak-e maradni, vagy sem, de a mostani tartomány gyűlések nem illetékesek arra, mert ezek csak egy kiváltságos osztályt képviselnek. A döntés az ország sorsa felett általános népszavazás által történjék Azután véleménykülönbség mutatkozott a demobolizáció dolgában is. A németek azt vitatták, hogy a kiürítés csak a béke után történjék, amikor az orosz hadsereg teljesen demobolizálva van. Ellenben Trockij azt követelte, hogy a kiürítés történjék a demobolizáció arányában. Hoffmann tábornok ezután visszautasítja az oroszoknak azt a kívánságát, hogy a németek vonuljanak ki a megszállott területekből és igy történjen meg a szavazás. Végül abban állapadtak meg. hogy a központi szövetségesek delegátusai mielőtt újabb nyilatkozatot tennének, beszéljék meg a helyzetei. A tárgyalások részletes menetéről a következőket jelentik : Budapest, jan. 14. Breszt-Litovszkból jelentik félhivatalosan : A megalakított német, magyar, osztrák és orosz bizottság, mely a területi kérdéseket volt hivatva tisztázni, tizenegyedikén és tizenkettedikén három hosszabb ülést tartott, melyeknek lefolyása a következő volt: Mindenekelőtt megállapodtak abban, hogy a megkötendő békeszerződés e bő pontja a hadviselők közötti hadiá lapot megszűntetésének teltételeit rendezi. Ezen kérdésnél Trotzkij kijelentette, hogy nem járul hozzá, hogy a békeszerződés & hadviselők jövőbeli viszonyát elhatározza, mert szerinte a jövőben a népek egymáskőzti viszonyát egészen más körülmények között fogják elhatározni. Rövid vita után úgy határoztak, hogy erre a kérdésre később visz- szatérnek. A megbeszélések további folyamán megállapították, hogy a hadviselő telek által megszállott területek kiürítését a teljes köicsőnössóg alapján fogják rendezni olyképpen, hogy Oroszország megszállott területeinek kiürítése Oroszország által Ausztriában. Magyarországban, Törökországban és Perzsiában elfoglal: területek kiürítésével egyidejűleg történjék. A tárgyalások további stádiumában a Perzsiára' vonatkozó megjegyzést törölték, miután Perzsia nem hadviselőiéi és miután az orosz delegáció kijelentette, hogy a megszállott perzsa területek átadására nézve a perzsa kormánnyal már megállapodott. Ezek után azon fontos kérdésre tértek át, hogy a megszállott területek kiürítése akkor menjen végbe, amikor a szerződés aláírása után Oroszország hadseregét demobilizálta. Németország azért ragaszkodik a megszállott területek kiürítésének az orosz hadsereg leszerelésével való egybeko- téséhez, mert különben előállhat ama lehetőség, hogy Oroszországban kormányrendszerváltozás állhat be. Erre Trotzkij kinyilvánította azon nézetét, hogy s megszállott területek kiürítését az orosz hadsereg leszerelésétől függetlenül kell végrehajtani. Khül- maim államtitkár ezzel szemben utal arra, hogy az orosz küldöttség javaslata a megszállott területek kiürítését az általános békekötésig tolná ki. Ezután a tanácskozást ezen j pontra nézve megszakították. A bizottság most ama kérdést vette napirendre, hogy a megszállott területek közül melyeket kell a megállapodás alapján kiüríteni ? Kühlmann azt mondta, hogy csak ama területekről lehet szó, melyek a hadviselő felek birtokához tartoznak. A most megkötendő békeszerződés érvénybelépése után és olyan területekre, melyek a békekötés alkalmával nem lesznsk többé ilyen állam részei, ez nem vonatkozik. Az orosz kormány az Oroszországban élő népek számára kivétel nélkül biztosította a teljesen elkülönülésig menő önrendelkezési jogot. Mi azt állítjuk, hogy ezen önrendelkezési jog gyakorlásában az általunk megszállott területek egy részében a népek képviseletére ténylegesen meghatalmazott testületek az Oroszországtól való különválás tekintetében odáig mentsk, hogy felfogásunk szerint azon területek ma már nem tekinthetők az egykori orosz birodalomhoz tartozóknak. Trotzkij esre a következőket válaszolta : — Mi teljes terjedelmében fenfartjuk nyilatkozatunkat, hogy azon néprétegeknek, melyek az orosz területeken laknak, minden külső befolyástól menten joguk van az önrendelkezésre odáig, hogy akár el is válhatnék Oroszországtól. Ma azonban ezen elvnek alkalmazását nem ismerjük el másként, csakis úgy, hogy az magukra a népekre és nem a privilegizált népekre vonatkozik. A központiak nevében Kühlmann kijelentette, bogy uj állam alakul és jogilag kötelező nyilatkozatot tehet, ha egy népképviseletre alkalmas testület ama határozatot hozza, hogy önálló nép akar lenni és gyakorolni akarja önrendelkezési jogát. Kühlmann felfogásával szemben Trockij ragaszkodott álláspontjához és megjegyezte, hogy Finnország és Ukránia eseteire tévesen hivatkozott Kühlmann, mert egyik ország sincs megszállva. A vita eredményét Kühlmann abban foglalta össze, hogy Trockij szerint külön szervezendő képviseletekre van szükség, hogy a népakarat népszavazás utján kifejezésre juthasson. Czernyn megállapítja, hogy decemberben meg meg volt az oroszokban a hajlandóság ezen álláspont elfogadására, mire Joffe kijelentette, hogy tényleg volt akkor szó ar- 1 rói, hogy a meglevő szervezetek is szerepet játszhatnak. Trockij szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy örömmel kész azon gondolatnak megvitatására, hogy a kérdéses nemzetek képviselői részt vehemek e é3 milyen formában a béketárgyalásokon. Czernin szintén késznek nyilatkozott arra, hogy a szóbanforgó területek képviselőinek bevonását közelebbről megvitassák, de tudni szeretné, milyen médon történjék ezen képviselők kijelölése. Ezután Trockij indítványozta, hogy tekintettel a központiaknak a 11-én délután tartott ülésén tett fontos nyilatkozatára, az ülést napolják el, hogy az orosz küldöttségnek lehetővé tegyék ezen kérdésről egymás között és kormányukkal a tanácskozást. A tizenkét!edikén tartott ülésen Kübl- mana össznfoglalta a megelőző tanácskozások eredményét és befejezésül megjegyezte, hogy az egykori orosz birodalom nyugati határán lakó népek azon akaratukat, hogy önállóak akarnak lenni, már kinyilvánították, még pedig ránk nézve mértékadó módon. Ezen államok mint Önálló jogiszemélyek már fennáilanak. Hálás volna, ha az orosz delegáció részéről ezen kérdésben minden kétséget kizáró módon választ nyerhetne. Utána Kamenev orosz delegált kifejtette, hogy az orosz delegáció azon meggyőződésre jutott, hogy félreértések elkerüléséből szükséges volna az eddigi tárgyalási rendszert megváltoztatni. Ajánlja, hogy mindkét részről foglalják Írásba az eddigi viták során kialakult felfogásokat. Megállapítja, hogy nem ismerheti el a megszállott területek népének akarata gyanánt azon nyilatkozatokat, melyeket. egyik vagy másik szocialista csoport tett. A megszállott orosz területeknek az előbbi orosz császárság területéhez való tartozásának téoyébői az orosz kormány nem von le olyan következtetést, mely ezen területek lakosságára bárminő jogi kötele? eít- ségeket róhatna az orosz köztársaság irányában. Az előbbi császárság régi határai, a Lapunk mai eaeáma 4 oldal.
