Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-13 / 12. szám
L. évfolyam. Szaírnár. 1918. január 13. vasárnap 12- szám. MMVMMWMfi POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f. Fél évre . . . t5 „ — f. Negyedévre . 7 K 50 f. Egy hóra ... 2 „ 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság SZHTMAR-NÉMETl. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÄK0CZ1UTCH 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. A „türelmes“ Románia. Szatmár város hétfői közgyűlésén egy érdekes felirat kerül tárgyalás alá. Sopron vármegye kezdeményezésére feliratot küld a város a képviselőházhoz, melyben a parlament intervencióját kéri' aziránt, hogy Moldvában és Besszará- biában magyar iskolák lótesittessenek. Újszerű, hogy a felirat Szatmárról | ezúttal nem a kormányhoz megy, mint j megannyi porlepte, odafen talán még j az elolvasásig sem jutott elődje, hanem j egyenesen a parlamenthez. Hiszen a I minisztériumok hivatalos helyisége va- ; lóságos temetője a vidékről érkezett j feliratoknak. Kormányok jönnek, kormányok mennek s a váltakozó minisztereknek legkisebb gondja is nagyobb, mint azokkal az ötletekkel és indítványokkal foglalkozni, melyeket a jó vidék liferál. Még fülünkben cseng az a méltatlankodás és felháborodás, mely a miniszteri rendelet nyomán lobbant lángra, mikor határaink védelme és nemzeti szempontból való biztosítása végett több román iákolát betiltottak. A méltatlankodás hangos megnyilatkozása Európa közvéleménye elé volt szánva, mert ezúttal újból alkalom kínálkozott a régi, ; bevált nemzeti gyakorlat folytatására, | mely a nemzetiségeknek Magyarországon S való barbár elnyomatását úgy állította j a külföld elé, mint tényekkel alátámasz- j tott igazságot. A közöttünk élő agitáto- j roknak és politikai ágenseknek emez í évtizedes taktikája szomorú gyümölcsöt termett a reánk szakadt világháborúban. A románok országos botránnyá dagadt lármája kellett hozzá, hogy észre vegyük, amit meg kellett volna tennünk évtizedek előtt: vájjon mi történik határainkon túl a mi odaszakadt magyar véreinkkel? Fordíthattunk volna már korábban is egy kis figyelmet rá, hogy kultúrájukban magyarok maradhatnak-e, avagy ki vannak védtelenül szolgáltatva a nemzetiségi tenger hullámainak, ahol egy-egy szorongatott, magyar szigetet képeznek ? Most .vesszük észre, most eszmélünk rá, hogy Moldvában és Besszará- biában az ott élő magyarok gyermekei j oláh iskolába1 járnak, ahol oláhokat ne- j veinek belőlük s kiirtják lelkűkből azt j a kis magyar világot, mit a szülői ház j düledezö négy fala szivükbe ültetett. \ Románia természetes ellenszenvvel viseltetik a magyar iskolák iránt. Románia magyar iskolákat nem tűr meg. Pedig a mi jámbor csángó magyarjaink nem folytatnak irredenta üzelmeket, köztük nincsenek agitátorok és politikai ügynökök, húzzák az igát a mindennapi száraz kenyérért és hallgat- j nak. Még pedig román előadásokat hall- j gatnak az oláh iskolákban, mert magyar j iskola nincs, azt a román kormány nem engedélyezte. Helyén és idejében való tehát, hogy felirat menjen a magyar parlamenthez a moldvai magyar iskolák érdekében. Állítsuk fel a tükröt, hadd lássák meg belőle az igazságot, akiKet illet. Lesze-e eredménye, nem lesz-e, bizonytalan. Egy azonban valószínű: cikket nem ir róla az angol lapokban Scotus Viator. Folyamatban vannak a bresztlitovszki tárgyalások. Budapest, jan. 12. A Magyar Távirati Iroda jelenti Breszt- Litovszkből dec. 11-éröl: A tegnapi együttes ülésen hozott határozat alapján Magyarország, Ausztria, Németország és Oroszország delegációi tegnap délután tanácskozásra ültek össze. Ezen tanácskozáson abban állapodtak meg, hogy az orosz delegáció által a muH évi, Ucerobar 27-én javasolt bizottságot, mely a politikai és területi kérdésekben tanácskozzék, meg kell alakítani és hogy ezen bizottságnak tanácskozásaival párhuzamosan egyes delegációk szakelőadói előzetes megbeszélést folytassanak a gazdasági és jogi kérdések rendezéséről. Továbbá abban is megállapodtak, hogy az elsőnek említett bizottság január 11 én délelőtt 10 órakor kezdi meg tanácskozását. Magyar, osztrák és német részről a két delegáció elnökét küldőtték ki & bizottság egy- egy diplomáciai és katonai tanácsadóval és két titkárral. Az orosz delegáció fenntartotta magának a bizottságba kiküldendö tagok számáról való határozathozatalt. Ezen bizottság ma délelőtt tiz órakor alakult meg és megkezdte tanácskozásait, amelyet délután egy órakor megszakított és délután íél hat órakor folytatott. (kz ukrán delegációt elismerték. Budapest, jan. 12. A Magyar Távirati Irodának jelentik Breszt-Litovszkból: A mai plenáris ülés elején, melyen Czernyn gróf elnökölt és a kővetkező kijelentést fette : — Az e hó 10-iki plenáris ülésen az ukrajnai népköztársasági állam titkára átnyújtotta az ukrajnai köztársaság jegyzékét. Ez a jegyzék azt tartalmazza, hogy az ukrán népköztársaság önállóan lép fel ős hogy a többi hatalomhoz hasonlóan az összes béketárgyaiásokon részt kíván venni. — Mi elismerjük az ukrán küldöttséget, mini önálló delegációt és mint az önálló népköztársaság meghatalmazott képviselőjét. Az uj népköztársaságnak mint önálló államnak elismerése a békeszerződés számára van fenntartva. Trockij kijelentette, hogy azok a konfliktusok, melyek az orosz állam és a főtitkárság között keletkeztek, nincsenek összefüggésben az ukrán nép önrendelkezési jogának kérdésével. Holujovics ukrán államtitkár kijelenti, hegy tudomásul veszi a négy szövetséges hatalom deklarációját és hogy az ukrán küldöttség e deklaráció alapján fog részt venni a béketárgyalásokon. Ezután Hoffm&on tábornok és Trockij között vita fejlődött ki a kifogásolt szikratáviratok és közlések tárgyában. A francia kamara ülése. Genf, jan. 12. A francia kamara megnyitásakor Dscha- ne-1 elnök ezeket mondta : — Mindaddig nem iesz nyugalom Európában, amig a németek birtokában vannak amaz útnak, ahonnan több mint hússzor tá madták a franciákat. Franciaország nem akarja & legyőzőitek békéjét, hanem a végsőkig folytatja a harcot és annál szilárdabban védi a frontot, minél közelebb van a veszély. Ezután a többség elhatározta, hogy az elnök beszédét a lakossággal falragaszok utján tudatja. Pichon külügyminiszter javasolta, hogy a külügyi vitát másnapra halásszák. Maxeras szociálista támadta a kormányt, mert nem nyilatkozott hadicéljairól. Jeanbon szerint valóságos kampány van a hadseregben a köztársaság eilen. Rena (idei kérdi, miért tiltottak ki a frontról rehány lapot. Követeli, hogy a fronton is legyen meg a sajtószabadság. Clemenceau felszólítja Renaudelt vádjainak bizonyítására. Magigéri, bogy ha a vádak igazak, meg fogja büntetni a sajtószabadság támadóit. Lapunk imm sseáms 8 oldal.
