Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-13 / 12. szám

L. évfolyam. Szaírnár. 1918. január 13. vasárnap 12- szám. MMVMMWMfi POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f. Fél évre . . . t5 „ — f. Negyedévre . 7 K 50 f. Egy hóra ... 2 „ 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság SZHTMAR-NÉMETl. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÄK0CZ1UTCH 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. A „türelmes“ Románia. Szatmár város hétfői közgyűlésén egy érdekes felirat kerül tárgyalás alá. Sopron vármegye kezdeményezésére feliratot küld a város a képviselőházhoz, melyben a parlament intervencióját kéri' aziránt, hogy Moldvában és Besszará- biában magyar iskolák lótesittessenek. Újszerű, hogy a felirat Szatmárról | ezúttal nem a kormányhoz megy, mint j megannyi porlepte, odafen talán még j az elolvasásig sem jutott elődje, hanem j egyenesen a parlamenthez. Hiszen a I minisztériumok hivatalos helyisége va- ; lóságos temetője a vidékről érkezett j feliratoknak. Kormányok jönnek, kor­mányok mennek s a váltakozó minisz­tereknek legkisebb gondja is nagyobb, mint azokkal az ötletekkel és indítvá­nyokkal foglalkozni, melyeket a jó vi­dék liferál. Még fülünkben cseng az a méltat­lankodás és felháborodás, mely a mi­niszteri rendelet nyomán lobbant lángra, mikor határaink védelme és nemzeti szempontból való biztosítása végett több román iákolát betiltottak. A méltatlan­kodás hangos megnyilatkozása Európa közvéleménye elé volt szánva, mert ez­úttal újból alkalom kínálkozott a régi, ; bevált nemzeti gyakorlat folytatására, | mely a nemzetiségeknek Magyarországon S való barbár elnyomatását úgy állította j a külföld elé, mint tényekkel alátámasz- j tott igazságot. A közöttünk élő agitáto- j roknak és politikai ágenseknek emez í évtizedes taktikája szomorú gyümölcsöt termett a reánk szakadt világháborúban. A románok országos botránnyá da­gadt lármája kellett hozzá, hogy észre vegyük, amit meg kellett volna tennünk évtizedek előtt: vájjon mi történik hatá­rainkon túl a mi odaszakadt magyar vé­reinkkel? Fordíthattunk volna már ko­rábban is egy kis figyelmet rá, hogy kultúrájukban magyarok maradhatnak-e, avagy ki vannak védtelenül szolgáltatva a nemzetiségi tenger hullámainak, ahol egy-egy szorongatott, magyar szigetet képeznek ? Most .vesszük észre, most eszmé­lünk rá, hogy Moldvában és Besszará- biában az ott élő magyarok gyermekei j oláh iskolába1 járnak, ahol oláhokat ne- j veinek belőlük s kiirtják lelkűkből azt j a kis magyar világot, mit a szülői ház j düledezö négy fala szivükbe ültetett. \ Románia természetes ellenszenvvel visel­tetik a magyar iskolák iránt. Románia magyar iskolákat nem tűr meg. Pedig a mi jámbor csángó ma­gyarjaink nem folytatnak irredenta üzel­meket, köztük nincsenek agitátorok és politikai ügynökök, húzzák az igát a mindennapi száraz kenyérért és hallgat- j nak. Még pedig román előadásokat hall- j gatnak az oláh iskolákban, mert magyar j iskola nincs, azt a román kormány nem engedélyezte. Helyén és idejében való tehát, hogy felirat menjen a magyar parlamenthez a moldvai magyar iskolák érdekében. Állítsuk fel a tükröt, hadd lássák meg belőle az igazságot, akiKet illet. Lesze-e eredménye, nem lesz-e, bizonytalan. Egy azonban valószínű: cikket nem ir róla az angol lapokban Scotus Viator. Folyamatban vannak a bresztlitovszki tárgyalások. Budapest, jan. 12. A Magyar Távirati Iroda jelenti Breszt- Litovszkből dec. 11-éröl: A tegnapi együttes ülésen hozott hatá­rozat alapján Magyarország, Ausztria, Német­ország és Oroszország delegációi tegnap dél­után tanácskozásra ültek össze. Ezen tanács­kozáson abban állapodtak meg, hogy az orosz delegáció által a muH évi, Ucerobar 27-én javasolt bizottságot, mely a politikai és te­rületi kérdésekben tanácskozzék, meg kell alakítani és hogy ezen bizottságnak tanács­kozásaival párhuzamosan egyes delegációk szakelőadói előzetes megbeszélést folytassa­nak a gazdasági és jogi kérdések rendezésé­ről. Továbbá abban is megállapodtak, hogy az elsőnek említett bizottság január 11 én délelőtt 10 órakor kezdi meg tanácskozását. Magyar, osztrák és német részről a két de­legáció elnökét küldőtték ki & bizottság egy- egy diplomáciai és katonai tanácsadóval és két titkárral. Az orosz delegáció fenntartotta magának a bizottságba kiküldendö tagok számáról való határozathozatalt. Ezen bi­zottság ma délelőtt tiz órakor alakult meg és megkezdte tanácskozásait, amelyet dél­után egy órakor megszakított és délután íél hat órakor folytatott. (kz ukrán delegációt elismerték. Budapest, jan. 12. A Magyar Távirati Irodának jelentik Breszt-Litovszkból: A mai plenáris ülés elején, melyen Czernyn gróf elnökölt és a kővetkező kije­lentést fette : — Az e hó 10-iki plenáris ülésen az ukrajnai népköztársasági állam titkára át­nyújtotta az ukrajnai köztársaság jegyzékét. Ez a jegyzék azt tartalmazza, hogy az uk­rán népköztársaság önállóan lép fel ős hogy a többi hatalomhoz hasonlóan az összes béketárgyaiásokon részt kíván venni. — Mi elismerjük az ukrán küldöttséget, mini önálló delegációt és mint az önálló népköztársaság meghatalmazott képviselőjét. Az uj népköztársaságnak mint önálló állam­nak elismerése a békeszerződés számára van fenntartva. Trockij kijelentette, hogy azok a konfliktusok, melyek az orosz állam és a főtitkárság között keletkeztek, nincsenek összefüggésben az ukrán nép önrendelkezési jogának kérdésével. Holujovics ukrán államtitkár kijelenti, hegy tudomásul veszi a négy szövetséges hatalom deklarációját és hogy az ukrán kül­döttség e deklaráció alapján fog részt venni a béketárgyalásokon. Ezután Hoffm&on tábornok és Trockij között vita fejlődött ki a kifogásolt szikra­táviratok és közlések tárgyában. A francia kamara ülése. Genf, jan. 12. A francia kamara megnyitásakor Dscha- ne-1 elnök ezeket mondta : — Mindaddig nem iesz nyugalom Euró­pában, amig a németek birtokában vannak amaz útnak, ahonnan több mint hússzor tá madták a franciákat. Franciaország nem akarja & legyőzőitek békéjét, hanem a végső­kig folytatja a harcot és annál szilárdabban védi a frontot, minél közelebb van a ve­szély. Ezután a többség elhatározta, hogy az elnök beszédét a lakossággal falragaszok ut­ján tudatja. Pichon külügyminiszter javasolta, hogy a külügyi vitát másnapra halásszák. Maxeras szociálista támadta a kor­mányt, mert nem nyilatkozott hadicéljairól. Jeanbon szerint valóságos kampány van a hadseregben a köztársaság eilen. Rena (idei kérdi, miért tiltottak ki a frontról rehány lapot. Követeli, hogy a fron­ton is legyen meg a sajtószabadság. Clemenceau felszólítja Renaudelt vád­jainak bizonyítására. Magigéri, bogy ha a vádak igazak, meg fogja büntetni a sajtó­szabadság támadóit. Lapunk imm sseáms 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents