Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-10 / 9. szám
L évfolyam. Szatmár, 1918. január 10. csütörtök /. | 9. szám; POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f. |lj Negyedévre . 7 K 50 f. Fél évre ... 15 „ — f. !| Egy hóra ... 2 „ 80 f. Egyes szám Éjra 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. uMaens Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság szhtmAr-németi. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-UTCH 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- i hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. Melegedő szobát Szatmár szegényeinek! A szatmári napilapok akciója. Szatmár, jan. 9. ' Teljes, könyörtelen erejével dübÖDg a tél. Recsegő, kemény fagy, hóvihar, jeges eső váltják fel egymást, egyaránt kínzóan keserves azoknak, akiknek nincs hova menekülni azok rideg könyörtelensége elő!. A tel örömei . . . igy tanultuk az iskolában . . . a tél borzalmas nyomorúságai ... igy tanitja kegyetlen valósággal az élet . . . Hideg van, meggémberednek a tagjaid, bagaria-cipőt huzol, felveszed a télit, hó van, bőcinő védi lábadat és ha a hideg eső szúrós cseppjei járják át testedet, meleg, fűtött szobádban meleg ágyban forró theát iszol ... Meleg szoba, fölött kályha, forró íhea... •tűz. . . Nem lettek még az emberók tüz- imádővá ? Elfásult szivük, elbizakodott lelkűk nem tudja átérezni, hogy micsoda hatalma*, nagyméretű boldogság az: meleg szobában, fűtött kályha mellett ülni. Véghetetlen elbizakodottságuk természetesnek tartja, hogy mindenkit;ek bagariacipője, meleg ruhája, fűtött kályhája legyen. Természetesnek tartja és nem tud neki eléggé örülni. Nem táncolja körül a Tüzet, a meleget afölötti örömében, hogy az neki szolgál. Nem tud örülni, mert nem látja azt a töméntelen, azt a borzalmasan szivettépő nagy nyomorúságot, amit a hideg tűzhely, a jőgvirágos abíak, a gyengén fedett test, a mezítelen láb, a gyermeki mell mélyéből előtör a köhögés, amit a vékony takaró okoz. Dunyhát húznak magukra, párnát tesznek a lábukra és nem tudják, hogy a világ legnagyobb szenvedése : fázűi és kis gyermeket fázni látni. A didergő, fagyos veréb a kémény mellé húzódik melegedni, a kivert kutya is talál egy vackot, egy dombot. A didergő, gyermeket, a vacogó szegényt ugyan ki ülteti a kályhája mellé ? Sajnos, még messze vagyunk attól az ideális állapottól, hogy ezeken & nagy nyomorúságokon radikálisan segíteni lehessen. A társadalom nem adhat fát mindenkinek, ruha, lábbeli ma a módosabbaknak is alig jut ... a hideg szobákat a legjótékonyabb kéz sem tudja meleggé varázsolni. De amit más város megtehet, azt Szatmár is meg tudja csinálni. * Alig van Magyarországon nagyobb város, amelynek ne lenne a szegények számára melegedő szobája, ahol a meggémberedett ember, a nincstelen koldus, a nyomorult anya fázós gyermekeivel egy kis jótékony, boldogító meleghez jusso.;. A sajtó munkásai legközelebbről látják ennek az áldásos intézménynek a hiányát. Hozzánk sok szegény fordul keserves panaszával és bizony sokszor elfacsarodik a szivünk, könny rzökik a szemünkbe, de segíteni nem tudunk mindenkin. A szatmári napilapok szerkesztőségei elhatározták, hogy megindítják a mozgalmat a melegedő, szoba megteremtése iránt. . A'két,'szatmári • napilap szerkesztősége — jótékonyság gyakorlásában mind egyek vagyunk — nagyarányú előkészületeket folytat, hogy a közeli hetekben, valószínűleg február 3-án délelőtt válogatott műsorral matinét rendez a városi színházban a melegedő szoba alapja javára. Ha csak egy egy órai meleget nyújtunk azeknak, akiknek rideg, kietlen, szegény otthonuk nélkülözi azt, már akkor is nagyon ... nagyon sokat segítettünk. A matinéval nem múlik el minden, amit a melegedő szoba megteremtése érdekében tenni akarunk. Az akciót folytatjuk és ehhez segítségét kérjük, várjuk a városnak, a jótékony egyesületek mindenikének és Szatmár város közönségének . . . A brasztlitovszkl tárgyalásokhoz. iiäS - -------Tr ociof^ érint az ántánt is tárgyalni kiván : > Berlin, jan. 9. A Naiionaízentmg a jzcvjetnék a breszt- litovszki tárgyalásokról folytatott tanácskozásairól a kővetkezőket írja : A hadseregbizottságnak 26 képviselője tiltakozott a tárgyalások esetleges megszakítása ellen. A központi bizottság ezután úgy határozott, hogy a tárgyalásoknak Stokholm- ban való folytatását követeli. Joffa Breszt- Litovszk meilett szólalt fel, mert erre köte-" lezték magukat. Trockij ekkor nagy izgalom között közölte az ántánt határozatát, hogy a semleges országban való tárgyalásokon még ők is képviseltetnék magukat. A gyülekezet erre megbízta Troefeijt, hogy utazzék Breszt Litovszkba és szorgalmazza & tárgyalásoknak semleges országba való áttételét. Huysmans az antant politikájában békefordulatot vár Berlin, jan. 9. A Déli Hírlap tudósítója jelenti: f Huysmans, a holland-skandináv bizottság titkára, a skandináv bizottság előtt kijelentette, hogy az európai politikában most olyan fordulat lehetséges, hogy Anglia máról-holnapra békebarát lesz. Huysmans most Angliába utazik, hegy segítségére legyen a szocialistáknak béke- proklamációjuk meghozatalánál. Reméli — mondotta — hogy e missziójában a francia és német szocialisták is támogatni fogják. Szerinte a különbéke ellen egyetlen orvosság van: az általános béke. Wökerle N a béketárgyalásokról. Interjú a miniszterelnökkel. . Berlin, jan. 9. Wekerle Sándor miniszterelnök Az Est tudósítója előtt a következőket jelentette ki: A valutáról — mondotta — nem tárgyal, csak a hitel- és pénzügyi kérdésekről. A béketárgyaiásokról sem tárgyalt hivatalosan, de meglátogatta a kancellárt, akinél szóba került Oroszország. Szerinte s tárgyalások kedvezően fognak alakulni. Trockijt, aki Pétervárott azt mondta, hogy a tárgyalások kátyúba kerültek, emiatt megrohanták, úgy, hogy kénytelen volt Breszt- Litovszkba utazni. — A kereskedelem — úgymond — már megindult Oroszországgal. Örvendünk, hogy az ukránokkal mint külön állammal kezet foghatunk. . — A berlini tárgyalások azért szükségesek, mert mi Magyarországon ha- maros békét remélünk, miért is az átmeneti gazdasági kérdéseket tisztázni kellett. — A háború után az országnak hatalmas hitel kell, a városoknak éppúgy mint a vidéknek. A nyersanyagok nagy tömegben való behozata is jelentékeny hitelt igényel. — A gazdasági kérdéseket az oroszokkal a főbb pontokban tisztáztuk. A többit is hamarosan elintézzük. A románokra nézve Wekerle kijelentette, hogy velük később fognak leszámolni. Lapunk mai »zárna 6 oldal.
