Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-10 / 9. szám

2. o’cUí. SZAMOS {1918. január 10., 9. szám.} Oroszország vádja az ántánt ellen. Berlin, jan. 9. Egy páter vári szikratávirat, melyet.,.Min­denkihez“ címzéssel hatodikán tettek közzé, azzal vádolja az ántántot, hogy Oroszországot külön békébe akarják kényszeríteni és ők az­tán tárgyalnának Németországgal. Námetor szág hadd kártalanítsa magát Oroszország rovására keleten és az ántánt tárgyalásainál ezt kihasználja és Lengyelország, Litvánia, Kurland és Románia rovására fog békét kötni, gy a felelősséget is elhárítják magukról­Wilson nyilatkozata a béke általános feltételeiről. Amsterdam, jan. 9. Washingtonból jelentik, hogy Wilson üzenetét a béke kérdésében átnyújtották a kongresszusnak. Wilson üzenetében kijelenti, hogy a központiak újból kifejezték hivánsá gukat a hadicélok általános béke alapjainak tárgyalására. Valamennyi hadviselő állam fi gyelme Breszt-Litovszkba fordult, hogy vájjon lehetséges-e az ottani megbeszéléseket álta­lános békekonferenciává kibővíteni. Az oro­szok nemcsak békehajlandóaágukat fejezik ki, hanem bókealapelveiknek tényleges alkal mazásáról is programmot nyújtottak. A köz­pontiak is előterjesztették irány dveiket a megegyezésre, amelyek liberális értelemben vett kifejtésre alkalmasak addig, amíg beható programmot pozitív feltételekkel nem fűztek hozzá. E programm röviden azt jelenti, hogy a központiak minden megszállott tartományt, várost, amely a jövőben hatalmukat növel betné, meg akarnak tartani. Feltehetjük, hogy . az általános &lap3lvskst a központiak állam férfiai, akik megértik a népek törekvését, gondolkozását, mig a tényleges megegyezés konkrét feltételeit a katonai vezetők készítet­ték el. A tárgyalásokat az oroszok megsza­kították, mert nem vehették komolyan a hó ditási vágy ilyen indítványait. Az incidens annyiból izgató, mert az oroszok tudni akar­ják, kiknek nevében beszélnek a központiak népképviselői. A többség vagy a katonai im perialista kisebbség nevében, amely irányí­totta a balkán államoknak a háborúban való részvételét is. Oroszország képviselői igen helyesen ragaszkodtak ahoz, hogy a konferencia ne zárt, hanem nyílt ajtók mellett folyjon. Kiket hallgatunk tehát, azokat e, akik a múlt évi k Szatmári erdők tündérei. Irta: Hűnek Emil. Séták és kirándulások alkalmával sokat csevegtem eme láthatatlan polgártársnőinkkel, kiinek ékesen szóló nyelvét oly sók ember hallja és élvezi. Valamit hallani, valamit él vezni lehet, sőt talán csak úgy lehet, ha ezt nem értjük egészen, Velem az erdők tün­dérei — lovagiatlanul elárulom — bizalmas viszonyban élnek. Némely erőszak árán ke­rültem ugyan ehhez, de ők nem haragszanak érte, valamint azt sem veszik rossz néveD, hogy most itt crevegek. Szeretik ők az em­bert és adják kincseiket szívesen, de meg kell tanulni nyelvük grammatikáját — a chó- miát és egyéb természettudományt. Ha ezt megtettük, ök arannyal fizetnek mindea perc­ért, mit szolgálatukban eltőltötlünk. Megvé denek, ha ellenség tör reánk, sietnek gyógyí­tani, ha betegség gyötör, óvják javainkat az enyészettől, segítenek táplálkozásunkban, il latossá varázsolják korzónkat és ragyogó szin - pompába burkolják hölgyeinket. Művészeink palettájára ülnek, hogy azok ecsetükkel si mogatva őket, vászonra vessék lelkűket. Se­gítenek a nappalt meghosszabbítani, hatal­mas munkát végeznek helyettünk gépírásaink hengereiben, eszközt nyújtanak gondolataink julíus tizenkííencadiki elhatározásból beszél- j tek, vagy akik a hóditó szempontot képvise j ük. Ezek igen komoly, sürgős kérdések, ame j lyektől függ a világ béke. Bármi legyen a ; brestlitovszki béketárgyaiások eredménye, j az, hogy az oroszok megkísérelték ellenfelei­ket kihívni békecéljaik megismertetésére. Nincs okunk nem válaszolni teljes nyíltság­gal a kihívásra. Kívánjuk a béketárgyaiások nyilvá nosságát. Titkos megállapodások a jövőben na köttessenek. A hódítások, terliletszer zések ideje elmúlt, épugy a titkos szer I ződéseké. Mi azért csatlakoztunk a hábo j ruhoz, mert olyan sérelmek érték a jogo- j kát, amelyek lehetetlenné tették volna né- j pünk életét. A vilagbéke program nja a mi ! programozunk is. Első pontja : Az, hogy minden béke j szerződés nyilvános legyen. Na legyenek ; többé titkos nemzetközi szerződések. A J diplomácia mindig nyíltan, a világ szine előtt dolgozzék. A második pont: A tengeri hajózás teljes szabadsága. Harmadik pont : Mind a gazdasági korlátozás megszüntetése, mindazon nem­zetek kereskedelmi viszonyának egyenlő­sége, amelyek csatlakoznak a békéhez és egyesülnek önnek fenntartására. Negyedik pont: Megfelelő biztositó i kok a »épek fegyverkezésének legkisebb méretekre való leszállítására. . Ötödik pont: Az összes gyarmati köve- i teléseknek őszinte és pártatlan rendezése, j A kormányok jogának határt kell szabni. Hatodik pont: Az egész orosz terület j kiürítése. Oroszországnak biztosítani kell azt, hogy saját maga dönthessen politikai fejlődését illetőleg. Hetedik pont: Belgiumot ki kell ürí­teni és ismét helyre kell' állítani. Nyolcadik pont: Az egész francia te­rületet fel kell szabadítani és a megszál­lott területeket helye kell állítani. Kilencedik pont: Az olasz határ kiiga­zítása a világosan felismerhető nemzeti szempontok szerint. Tizedik pont: Ausztria Migyarország népeinek biztosítani kell az autonom fejlő­dést. Tizenegyedik pont: Romániát, Szerbát és Montenegrót ki kell üríteni és helyre állitáni ' Tizenkettedik pofit: Az ozmán biro dalom török részének a szuverónitás biz tositása. A Dardsnellákat szabad tengeri átjárónak kall nyilvánitani. Tizenharmadik pout: Független len­gyel államot kell teremteni. Tizennegyedik pont : Meg keli te­remteni & népek általános szövetségét. Wilson üzenetét azzal fejezi be, hogy Amerika a népek általános jogaiért fogott fegyvert és e jogokért a legvégsőkig küzdsni fog. Nem akarja Németorsíág megsem­misítései, csak azt, hogy Németország ne foglaljon el kiváltságos helyet a ná- pék között. k MvbíbIos jalsoíásek. Budapest, jan. 9. Hivatalos jelentés : Keleti harctér: Fegyverszünet. Olasz harctér: Kedveződen látási viszonyok következ­tében a harci tevékenység csupán egyes rajta­ütésekre szorítkozott. A vezérkar főnöke Boriin, járt. 9. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: Olasz harctér: A helyzet változatlan. Nyugati hadszíntér: Ruprecht trónörökös hadcsnportja: Angol íelderilő osztagok erős tüzelés védelme alatt előretörtek a Houlster-erd5 dőli szegélye ellen. A boesioghs-staadeni vasútvonal mentén néhány század támadást intézett ellenünk. Az ellenség sehol sem tudta vonalainkat elérni; tűsünkben súlyos vesz­teséget szenvedett. Lens két oldalán élénk tüzérségi tevékenység folyt. Builcourttól ke­letre ki3 árokdarabo kórt számos kézigránát- harc folyt. Albrecht würtembergi herceg hadseregénél: Flireytől nyugatra a franciák délután heves tüzhatás után négy kilométer széles­ségben erős támadásokra törtek előre. Az ellenség néhány helyen benyomult előörsvo nalaiakba. Arra irányuló kísérletei, hogy eze­ken túl is területet nyerjen, meghiúsultak. Ellentámadásainkkal az ellenséget az éj tolya - mán mindenütt eredeti áfásaiba vetettük vissza. Keleti harctér: Nincs újság. Ludendorf, első főszáliásmesíer. tenyésztésére és sok, nagyon sok egyébbel ajándékoznak meg. De miért beszélek minderről, és miért akarom mindezt elmondani? Két okból: Elő­ször azért, mert Szatmárnémeti foglalkozik erdei értékesítésével és másodszor, mert Al- bionban a Linnean Society üléstermében 1916 május 3 an történt valami, amiről most sze­reztem tudo.inást és ami azt súgja, hogy be széljek. A váró i erdők hasznosítása érdeké b3n elhangzott tervek majdnem kivétel nél kül — a chémia nyelvén szólva — az „ener gia pizarlás* cimét és jellegét viselik. Gaz dasági szempontból pedig megelégszenek a cukordobozzal, annak tartalma nélkü!. 1916. májusában pedig az történt, hogy igen tebin télyes angol körös, — alkalma int a kemlmy ném.t gránáttól megpuh tva — felemelték szavukat a természettudományok, az iskolák ban való alaporabb oktatása érdekében; .nem a természettudományok, hanem az angol nagyhitalom érdekében.“ Érzik azon előnyö­ket, melyeket a németek a természettudo­mányi ismeretek terjedése, főleg azonban a természettudományi gondolkodás általánosabb volta folytán élveznek. E tekintetben van ne­künk is igazunk — talán a britteknél is több — pótolni valóak. Ha pl. az erdőhasznositás terén termú- szettudományiiag gondolkodnánk, semmiesetre sem arra gondo’nánk, hogy mentül magasabb áron adjuk el a fát tüzelőanyag gyanánt. Nem pedig azért, mert ez a módja az éké­kesi ésuek a legnagyobb mérvű energiapa- zarlás és bármily magas árt érünk is el, az mégis elkótyaveté és marad. A helyzet nem sokkal jobb, ha mi fának értékesítjük a szá zados törzseket. De vegyünk az értékesítés tervezése alkalmával kezünkbe valamely bár- mi’y kis méretű chómiát vagy chémiai tech nologiát először is azt látjuk, hogy a fa cei- luleséból’áll, mely papírgyártásra alkalmas. Módunkban áll tehát azt a papirost, főleg ujságpapirost, melyért nagy pénzeket fizetünk a külföldnek, itthon gyártani. Ezt megtóve, mindjár. egy okkal kevesebb lesz, a taulva dolgozó osztrák szidására avagy gyülölóséra. Nem ő lesz a .kizsákmányoló“, hanem mi leszünk a keresett jó cég. Torpedóink lőgya potját pedig az a papiros fogja szolgáltatni, mit érdünkből nyerünk. Fenyősrdeinkben pe­dig gyantát és terpentin-, mini: is épugy tu­dunk gyártani, mint a franciák — ha aka­runk. Egyáltalában nem szükséges, hogy el­lenségeinknek e cikkekért puskagolyóra ad­junk pénzt. A faszenet ma már nagy vétek a vasán módjára gyánani, mert ez a legnagyobb mér­tékű pazarlás, mely tetejében silány árut eredményez. Modern fa'epároló készülékek-

Next

/
Thumbnails
Contents