Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-10 / 9. szám

2. o’cUí.

SZAMOS

{1918. január 10., 9. szám.}

Oroszország vádja

az ántánt ellen.

Berlin, jan. 9.

Egy páter vári szikratávirat, melyet.,.Mindenkihez“ címzéssel hatodikán tettek közzé, azzal vádolja az ántántot, hogy Oroszországot külön békébe akarják kényszeríteni és ők aztán tárgyalnának Németországgal. Námetor szág hadd kártalanítsa magát Oroszország rovására keleten és az ántánt tárgyalásainál ezt kihasználja és Lengyelország, Litvánia, Kurland és Románia rovására fog békét kötni, gy a felelősséget is elhárítják magukrólWilson nyilatkozata a béke általános feltételeiről.

Amsterdam, jan. 9.

Washingtonból jelentik, hogy Wilson üzenetét a béke kérdésében átnyújtották a kongresszusnak. Wilson üzenetében kijelenti, hogy a központiak újból kifejezték hivánsá gukat a hadicélok általános béke alapjainak tárgyalására. Valamennyi hadviselő állam fi gyelme Breszt-Litovszkba fordult, hogy vájjon lehetséges-e az ottani megbeszéléseket általános békekonferenciává kibővíteni. Az oroszok nemcsak békehajlandóaágukat fejezik ki, hanem bókealapelveiknek tényleges alkal mazásáról is programmot nyújtottak. A központiak is előterjesztették irány dveiket a megegyezésre, amelyek liberális értelemben vett kifejtésre alkalmasak addig, amíg beható programmot pozitív feltételekkel nem fűztek hozzá.

E programm röviden azt jelenti, hogy a központiak minden megszállott tartományt, várost, amely a jövőben hatalmukat növel betné, meg akarnak tartani. Feltehetjük, hogy . az általános &lap3lvskst a központiak állam férfiai, akik megértik a népek törekvését, gondolkozását, mig a tényleges megegyezés konkrét feltételeit a katonai vezetők készítették el. A tárgyalásokat az oroszok megszakították, mert nem vehették komolyan a hó ditási vágy ilyen indítványait. Az incidens annyiból izgató, mert az oroszok tudni akarják, kiknek nevében beszélnek a központiak népképviselői. A többség vagy a katonai im perialista kisebbség nevében, amely irányította a balkán államoknak a háborúban való részvételét is.

Oroszország képviselői igen helyesen ragaszkodtak ahoz, hogy a konferencia ne zárt, hanem nyílt ajtók mellett folyjon. Kiket hallgatunk tehát, azokat e, akik a múlt évi

k Szatmári erdők tündérei.

Irta: Hűnek Emil.

Séták és kirándulások alkalmával sokat csevegtem eme láthatatlan polgártársnőinkkel, kiinek ékesen szóló nyelvét oly sók ember hallja és élvezi. Valamit hallani, valamit él vezni lehet, sőt talán csak úgy lehet, ha ezt nem értjük egészen, Velem az erdők tündérei — lovagiatlanul elárulom — bizalmas viszonyban élnek. Némely erőszak árán kerültem ugyan ehhez, de ők nem haragszanak érte, valamint azt sem veszik rossz néveD, hogy most itt crevegek. Szeretik ők az embert és adják kincseiket szívesen, de meg kell tanulni nyelvük grammatikáját — a chó- miát és egyéb természettudományt. Ha ezt megtettük, ök arannyal fizetnek mindea percért, mit szolgálatukban eltőltötlünk. Megvé denek, ha ellenség tör reánk, sietnek gyógyítani, ha betegség gyötör, óvják javainkat az enyészettől, segítenek táplálkozásunkban, il latossá varázsolják korzónkat és ragyogó szin - pompába burkolják hölgyeinket. Művészeink palettájára ülnek, hogy azok ecsetükkel si mogatva őket, vászonra vessék lelkűket. Segítenek a nappalt meghosszabbítani, hatalmas munkát végeznek helyettünk gépírásaink hengereiben, eszközt nyújtanak gondolataink

julíus tizenkííencadiki elhatározásból beszél- j tek, vagy akik a hóditó szempontot képvise j ük. Ezek igen komoly, sürgős kérdések, ame j lyektől függ a világ béke. Bármi legyen a ; brestlitovszki béketárgyaiások eredménye, j az, hogy az oroszok megkísérelték ellenfeleiket kihívni békecéljaik megismertetésére. Nincs okunk nem válaszolni teljes nyíltsággal a kihívásra.

Kívánjuk a béketárgyaiások nyilvá nosságát. Titkos megállapodások a jövőben na köttessenek. A hódítások, terliletszer zések ideje elmúlt, épugy a titkos szer I ződéseké. Mi azért csatlakoztunk a hábo j ruhoz, mert olyan sérelmek érték a jogo- j kát, amelyek lehetetlenné tették volna né- j pünk életét. A vilagbéke program nja a mi ! programozunk is.

Első pontja : Az, hogy minden béke j szerződés nyilvános legyen. Na legyenek ; többé titkos nemzetközi szerződések. A J diplomácia mindig nyíltan, a világ szine előtt dolgozzék.

A második pont: A tengeri hajózás teljes szabadsága.

Harmadik pont : Mind a gazdasági korlátozás megszüntetése, mindazon nemzetek kereskedelmi viszonyának egyenlősége, amelyek csatlakoznak a békéhez és egyesülnek önnek fenntartására.

Negyedik pont: Megfelelő biztositó i kok a »épek fegyverkezésének legkisebb méretekre való leszállítására.

. Ötödik pont: Az összes gyarmati köve- i teléseknek őszinte és pártatlan rendezése, j A kormányok jogának határt kell szabni.

Hatodik pont: Az egész orosz terület j kiürítése. Oroszországnak biztosítani kell azt, hogy saját maga dönthessen politikai fejlődését illetőleg.

Hetedik pont: Belgiumot ki kell üríteni és ismét helyre kell' állítani.

Nyolcadik pont: Az egész francia területet fel kell szabadítani és a megszállott területeket helye kell állítani.

Kilencedik pont: Az olasz határ kiigazítása a világosan felismerhető nemzeti szempontok szerint.

Tizedik pont: Ausztria Migyarország népeinek biztosítani kell az autonom fejlődést.

Tizenegyedik pont: Romániát, Szerbát és Montenegrót ki kell üríteni és helyre állitáni

' Tizenkettedik pofit: Az ozmán biro

dalom török részének a szuverónitás biz tositása. A Dardsnellákat szabad tengeri átjárónak kall nyilvánitani.

Tizenharmadik pout: Független lengyel államot kell teremteni.

Tizennegyedik pont : Meg keli teremteni & népek általános szövetségét.

Wilson üzenetét azzal fejezi be, hogy Amerika a népek általános jogaiért fogott fegyvert és e jogokért a legvégsőkig küzdsni fog. Nem akarja Németorsíág megsemmisítései, csak azt, hogy Németország ne foglaljon el kiváltságos helyet a ná- pék között.

k MvbíbIos jalsoíásek.

Budapest, jan. 9. Hivatalos jelentés :

Keleti harctér:

Fegyverszünet.

Olasz harctér:

Kedveződen látási viszonyok következtében a harci tevékenység csupán egyes rajtaütésekre szorítkozott.

A vezérkar főnöke

Boriin, járt. 9. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti:

Olasz harctér:

A helyzet változatlan.

Nyugati hadszíntér: Ruprecht trónörökös hadcsnportja: Angol íelderilő osztagok erős tüzelés védelme alatt előretörtek a Houlster-erd5 dőli szegélye ellen. A boesioghs-staadeni vasútvonal mentén néhány század támadást intézett ellenünk. Az ellenség sehol sem tudta vonalainkat elérni; tűsünkben súlyos veszteséget szenvedett. Lens két oldalán élénk tüzérségi tevékenység folyt. Builcourttól keletre ki3 árokdarabo kórt számos kézigránát- harc folyt.

Albrecht würtembergi herceg hadseregénél:

Flireytől nyugatra a franciák délután heves tüzhatás után négy kilométer szélességben erős támadásokra törtek előre. Az ellenség néhány helyen benyomult előörsvo nalaiakba. Arra irányuló kísérletei, hogy ezeken túl is területet nyerjen, meghiúsultak. Ellentámadásainkkal az ellenséget az éj tolya - mán mindenütt eredeti áfásaiba vetettük vissza.

Keleti harctér:

Nincs újság.

Ludendorf, első főszáliásmesíer.

tenyésztésére és sok, nagyon sok egyébbel ajándékoznak meg.

De miért beszélek minderről, és miért akarom mindezt elmondani? Két okból: Először azért, mert Szatmárnémeti foglalkozik erdei értékesítésével és másodszor, mert Al- bionban a Linnean Society üléstermében 1916 május 3 an történt valami, amiről most szereztem tudo.inást és ami azt súgja, hogy be széljek. A váró i erdők hasznosítása érdeké b3n elhangzott tervek majdnem kivétel nél kül — a chémia nyelvén szólva — az „ener gia pizarlás* cimét és jellegét viselik. Gaz dasági szempontból pedig megelégszenek a cukordobozzal, annak tartalma nélkü!. 1916. májusában pedig az történt, hogy igen tebin télyes angol körös, — alkalma int a kemlmy ném.t gránáttól megpuh tva — felemelték szavukat a természettudományok, az iskolák ban való alaporabb oktatása érdekében; .nem a természettudományok, hanem az angol nagyhitalom érdekében.“ Érzik azon előnyöket, melyeket a németek a természettudományi ismeretek terjedése, főleg azonban a természettudományi gondolkodás általánosabb volta folytán élveznek. E tekintetben van nekünk is igazunk — talán a britteknél is több — pótolni valóak.

Ha pl. az erdőhasznositás terén termú- szettudományiiag gondolkodnánk, semmiesetre

sem arra gondo’nánk, hogy mentül magasabb áron adjuk el a fát tüzelőanyag gyanánt. Nem pedig azért, mert ez a módja az ékékesi ésuek a legnagyobb mérvű energiapa- zarlás és bármily magas árt érünk is el, az mégis elkótyaveté és marad. A helyzet nem sokkal jobb, ha mi fának értékesítjük a szá zados törzseket. De vegyünk az értékesítés tervezése alkalmával kezünkbe valamely bár- mi’y kis méretű chómiát vagy chémiai tech nologiát először is azt látjuk, hogy a fa cei- luleséból’áll, mely papírgyártásra alkalmas. Módunkban áll tehát azt a papirost, főleg ujságpapirost, melyért nagy pénzeket fizetünk a külföldnek, itthon gyártani. Ezt megtóve, mindjár. egy okkal kevesebb lesz, a taulva dolgozó osztrák szidására avagy gyülölóséra. Nem ő lesz a .kizsákmányoló“, hanem mi leszünk a keresett jó cég. Torpedóink lőgya potját pedig az a papiros fogja szolgáltatni, mit érdünkből nyerünk. Fenyősrdeinkben pedig gyantát és terpentin-, mini: is épugy tudunk gyártani, mint a franciák — ha akarunk. Egyáltalában nem szükséges, hogy ellenségeinknek e cikkekért puskagolyóra adjunk pénzt.

A faszenet ma már nagy vétek a vasán módjára gyánani, mert ez a legnagyobb mértékű pazarlás, mely tetejében silány árut eredményez. Modern fa'epároló készülékek-