Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)

1917-05-10 / 111. szám

2. oldal. S z A MOS (1917. »ájus 1#., 111. szaaa.1 Délkeleti harctér -. Az Oehrida ás Prespa tó közti szoros­ban osztrák-magyar és ozmán osztagok teg­napelőtt az ellenség előretörését meghiúsí­tották. H6för, altábornagy. A buvárhejóháboru. A Daily News Anglia válságáról Rotterdam, május 9. A Daily News Írja : A helyzet valóban komoly. Olyan vál­sághoz közeledünk, melynek nem volt párja a történelemben. Olyan szörnyűségeket és szenvedéseket hozhat a jövő, aminőket em­beröltő óta nem ért ország. A nemzet jo­gosan követeli a tengernagyi hivataltól, hogy a legvégső erőfeszítéseket tegye meg a lé­tünket fenyegető veszély leküzdésére. Berlin, május 9. [Wolff-jelentés] Az Atlanti Óceánon újabban 37,500 tonna hajóteret sülyesztelt k el tengeralat- tiaink, köztük a fel fegyverzett Orion Lagos an­gol hajót hatezer tonna cukorral, a Troilos és Hesperides, továbbá két más ismeretlen gőzöst, melyek angol kikötőbe igyekeztek. LEGU JA1SS* Huysmans a bekéről és a $zociéIi$tik konferenciájáról Stokholm, május 9. Vészi Margit, mint a Lloyd tudósítója, meginterjúvolta Huysmanst, aki rendkívül érdekes nyilatkozatot tett: Kijelentette, hogy a béketár­gyalás alkalmával Belgium fenn­maradását politikai szükségnek kell kimondani. A konferencia első jelentősége: a vitás kérdések, felfogások tisztá­zása. A remediumok keresésének tisztázása az ellenségeket közelebb hozza egymáshoz. — Véleményem szerint a pétervári munkástanács és Czernin felfogása kö­zött nincs ellentét, sőt har­mónia van. A franciák ma táviratilag ér­deklődtek a konferencia szerveze­téről, a részvétel teltételeiről, tehát azon hír, hogy a franciák nem vesznek részt, valótlan. — A magyar kiküldötteket örömmel várom, különösen érdekel­nek. Évek előtt jártam Budapesten és tanulmányoztam a nyomdászok szervezetét. — Vandervelde eljövetele bi­zonytalan. —A konferencia munkaprogram • járói szólva kijelentette, hogy a program még bizonytalan. Termé­szetes, hogy a lengyel kérdés is szőnyegre kerül, úgyszintén Elszász- Lotharingia. — A konferencia határozatait minden párt tartozik a saját orszá­gában mindenáron keresztülvinni. — A béketárgyalásokon a sem­legeseknek is részt kell venni, úgy­szintén a munkásosztálynak. — Lloyd George régen kije­lentette, hogy a munkásoknak is részt kell venniök a háborús célok megállapításánál. Annál inkább kell tehát részt venni a hivatalos béke- tárgyalásokon. A béke feltételei. Stokholm, május 9. A munkástanács gyűlésén Borgbjerg közölte a német szociálisták békefeltételeit, amelyek a következők: Az összes meghódított terü­letek visszaadása. Szerbia ad­riai kikötőt kap, Bulgáriáé lesz Bolgár-Macedoni», Orosz-Len- gy elországban népszavazás dönti el az állam hovátartózandósá- gát, Elszászban barátságos meg­egyezés alapján határkiigazitás­Genf, május 9. A francia szociálista kiselbség béke rezeluciójában kimondja, hogy elkövetkezett a pillanat, amikor a békéről beszélni és in- ternacionálét helyreállítani kell. Stokholmba mindenesetre képviseletet küldenek. Pétervár, máju3 9. A munkástanács a kormány- hatalmat csakugyan átvette. Még sikerül a kadettpártiak- nak a táviratokat visszatartani. A tanács negyedikén a külföldi sajtónak táviratozott, a melyben elitéli a hódítási terveket, a Dar­danellák megnyitását, Erdélynek Romániához, az adriai tengerpart­nak Itáliához való csatolását. A pétervári zavargások. Stokholn, május 9. A legutóbbi pétervári tüntetésen alkal­mával a tüntetők feltartóztatták Miljukow autóját, Mi'jukowot pedig letartóztatták és csak a kormány erélyes intézkedésére tud­ták kiszabadítani. H sonlóan járt Purieskievits képviselő, akinél monarkista iratokat találtak. A svéd 'apók szerint Pótérvárról na­ponta zsúfolt vonatokon menekül a lakosság. Miljukow jegyzéke után százharmincezer munkás lépett sztrájkba. A tüntetés elfojtá­sára kivezényelt csapatok egyrésze csatlako­zott a tüntetőkhöz. Az utcai harcoknak hatvan halottjuk volt. Lenin eltűnt. Pétervár, május 9. Lenin két napja nyomta­lanul eltűnt. Ellentét Olaszország és az ántánt között. G nf, május 9. Utólag kiderült, hogy a januári római konferencián Lloyd George és Sonnino között erős összeütközés volt, mert Sonnino megtámadta Venizelost. Itália expanziós háborús céljai nem egyez­nek Wilsonóval. Ezért Itáliát kellemetlenül érintené Oroszország kiválása a háború­ból, mert a Dardanellák eloroszitása veszélyeztetné a kisázsiai olasz érde­keket. \ 46-50 évesek pót$zemlé]e. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 9. Hajdú Károly tb. főkapitány, a városi katonai ügyosztály vezetője a következő hirdetményt tette közzé: Közhírré teszem, hogy a 6100— 1917. ein. sz. honvédelmi ministeri körrendelettel elrendelt és az 1867. évtől az 1871. évig terjedő időben szü­letett B. népfelkelőkre vonatkozó IV. pótszemle ez évi május hó 22. és 25. napjain a Gubaszin helyiségeiben lesz megtartva. Május hó 22. napján elóállanak a Szatmár-Nómetiben szüle­tett illetve a városunkban illetőséggel biró összes nópíelkelők, május hő 23. napján elóállanak az idegen illetőségű és itt összeírásra jelentkezett összes népfel­kelők. A szemle mind a két nap reggel 7 órakor kezdődik. Figyel­meztetem a népfelkelőket, hogy a szemlén pontosan jelenjenek meg. Azok a népfelkelők, akik a szemléről igazolatlanul elmaradnak, a honvéd kiegészítő parancsnokság­hoz gyorsított szemlére lesznek előállítva és ellenök büntető eljárás fog megindittatni. ÍE3 HÍREKÉ ummntnwinnwa 3 színházi közönségről, úgy érezzük, illik egy háborús felvé­telt „eszközölni nem csak őzért, mert már magunk ia meguntuk, hogy min­dig cs»k a színészeket gyalulgassuk, de azért is, mert ba majd tízntmár háborús tőr éneimét a Szamosból fog­ják ősszsá'litani, ez a történelem hiá­nyos lenne, ba nem lenne benne a színház tipikusan háborús közönségé­nek ösmertetése. A háborús közönség már a pá­holyokban kezdődik. Van ugyan né­hány régi, tősgyökeres bérlő — pá­holybérlő —, de sokkal több az újfajta bérlő — regálebérlő —, egy-két ka­tonapáholy, igen sok 8—12 nézővel túlzsúfolt felsöpiholy. amelyikbe né­hol nemcsak a csecaemőgy érmékét, de még a tejesedényt is elhozza a t. c. publikum. De mégis a földszint az, ahol a háborús jelleg legjobban kidomborodik. A parterre összes jegyei elkel­tek a penziárr ál, de mégis alig van fél ház, mikor az előadás megkezdő­dik. Mindössze néhány régi, rendhez szokott szinházkukac ül be előadás kezdetére a helyére. A háborús közönség rendszerint a drámai bevezetés után, a bonyoda­lom köz pin csoszog, kopog, zörög, amíg bejön. Mikor a helyé e ér, ke­délyesen lepattantja a székét, azután hatalmas lendületlel Itveii a téli ka bájá\ miközben a lendület legna­gyobb kanyarulaténál orrbaüti a háta mögött ülőt, a hat méteres boájával vé­gig törli a szomszédja száját és elhe-

Next

/
Thumbnails
Contents