Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)
1917-05-27 / 125. szám
\ ( I ILÖPíZBTÍfl-9S K — f » „ — f « . S&t ©1.8*421* ft Z a R — ( X t , 8® f . — f \ I I f[hadikölcsöQ léngege 8,3 8 psqz. Irta: Unger István. A régebbi időben alig húsz évvel ezelőtt az osztrák-magyar bankon kivül az állam maga is bocsájtott ki pénzjegyeket, az úgynevezett államjegyeket 1, 5 és 50 forintosok alakjában. Ha ezek az államjegyek, melyek semmi kamatot a tulajdonosaiknak nem hoztak, hanem az államnak a nemzet létfen- tartó erejére támaszkodó hatalma által rendes fizetési erővel és kötelező forgalommal voltak felruházva, most is léteznének, úgy az állam a háborús kiadásainak jórészét ezen kényszerforgalmu, kamatozás nélküli fizető eszköznek el- lenőrizhetlen mennyiségben való kibocsátása által fedezhetné. Nem fordulna már hatodszor a haza polgáraihoz a hadikölcsön jegyzéssel. . Ezt az állapotot azonban ne tartsuk semmi okból kívánatosnak, mert az állampénzügyek konszolidáltságának legelső és elengedhetlen feltétele, hogy az állam maga, mint olyan, ne hozzon pénzjegyeket forgalomba. Arra hivatott a jegybank. Normális békés viszonyok közt az állami ellenőrzés alatt álló jegybank csak annyi és oly értékű pénzmennyiséget bocsát a szabad forgalom rendelkezésére, a mennyi az illető országban termelt és a szükségletnek megfelelő áruk értékével arányban áll. Illetőleg, amennyit a törvényesen megállapított ércfedezet maximális határa megenged. Vagyis a pénzmennyiség nagysága ahhoz igazodik, mennyi áru van forgalomban és mennyi az elhasznált áruk értéke pénzben kifejezve. Ez a kép, ez az arány teljen megváltozik egy háború, különösen egy három éves világháború esetén. Ugyanis a háborúban az államnak igen sok mindenféle árura, marhára, ruházatra, fegyverre, munícióra stb. van szüksége. Mindezeket a dolgokat, mivel ingyen senki sem adja, pénzért szerzi be az állam. Az igénybe vett ezen javak fel- használása és elpusztulása folytán ismét újakat vásárol, tehát ezért ismét pénzt ad. Ily módon áll elő az a helyzet, a melyben most is élünk, hogy a termelt és előállított javakért pénz, a folyton növekvő drágaság miatt, mindig több-több pénz jön forgalomba, ellenben mindig fogyván, drágulván az áru, csökken a pénz vásárló ereje. Mivel pedig a pénz vásárló erejének csökkenését, az állam a végtelenségig nem engedheti lesülyeszteni, időközönként „hadikölcsönöket“ bocsájt ki. Ezen badikölcsönöket jegyző vagy vásárló közönség a birtokában levő pénzzel fizet az államnak, az állam viszont ezen befizetett bankjegyekkel törleszti tartozását a jegybanknál, mi által apadván a forgalomban lévő pénzmennyiség, javul annak bevásárlási képessége. Konsolidáltatik az állam adóssága, csökken a pénz elértéktelenedése és jó kamathoz jut az a polgár, aki hadiköl- csönt jegyez. Tehát a hadikölcsön lényege, pénzünk értékének az emelése. Minél magasabb fokon áll egy háborúban élő nemzet közgazdasági iskolázottsága, annál nagyobb sikerüek ott a hadikölcsön kibocs iL.sok, annál kevésbé van azon ország törvényes pénze az elértéktelenedésnek kitéve. Az eddigi öt hadikölcsön jegyzés eredménye Magyarországon 10'7 milliárd, Ausztriában 13*2 milliárd koronát, Németországban pedig 45 milliárd márkát, vagyis mintegy 60 milliárd koronának megfelelő összeget eredményezett. Hát a magyarjnemzet vagyona és jövedelme ennyire maradna mögötte Ausztria és Németország vagyonának és jövedelmének, hogy ez a roppant nagy külömbség pénzügyi szempontból ezzel megmagyarázható volna ? Nem. A szakemberek véleménye szerint ez a nagy differencia nem -műkul». Ez a nagy eltérés a jegyzés «.ülönbözetében legfőképpen a magyar nép tájékozatlanságára vezethető vissza a hadikölcsön lényegét illetőleg a pénz értékével szemben. A német nép tudja már, hogy ha módot nyújt az államnak a Keichsbanktól kölcsönvett pénznek hadikölcsön alakjában való visszafizetésére, akkor már előre elejét veszi annak, hogy a háhoru befejezése után még sok konsolidálatlan maradt függő adóssága legyen az országnak a jegybankkal szemben, s ez által nemcsak a forgalomban lévő pénz értékét, vásárló erejét emeli, hanem egyúttal konserválja is az állam valutáját. Erről egy más alkalommal bővebben. Jegyezzünk tehát tömegesen hadikölcsönt, hogy pénzünk értékét fenntartsuk. Az orosz kormány felmondta az ántánt összes szerződéseit. Kopenhága, május 26. Az orosz kormány felmondta az ántánttal kötött ösz- szes szerződéseket és kijelentette, hogy uj szerződéseket csupán más alapon fog kötni. A kormány ezen lépése a munkástanács befolyásának tulajdonítható. A munkástanács és Terescsenko külügypiiniszter között éles konfliktus támadt, mert a tanács nemcsak a szerződés felmondását, de azoknak közzétételét is követelte. A stokholmi békeakció. Stokholro, május 26. Két orosz szociálista frakción kivül ma a forradalmi szociálista csoport is bejelentette, hogy részt akar venni a konferencián. Kopenhága, május 26. Borghjörg a következőket mondta egy újságírónak: A stokholmi konferencia prognózisa tökéletesen kedvező. Kedden megérkeznek a német többségi szociálisták Scheidemannal. Szerinte Franciaországban sikerülni fog a többségieket rávenni, hogy vegyenek részt a konferencián. Az orosz munkástanács küldöttségét — úgymond — szintén várjuk. Ha a szociáldemokrácia Egyes szám ára: Helyben S fülér: X &pimk mii sátánnát 8 oldal» Egyes szám áras Vidéken Süliért
