Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)

1917-05-01 / 104. szám

2. oldal. Szamos (1917. május 1., 104. szám.) A hivatalos jelentései^. Budapest, április 30 Hivatalos jelentés : Egyik harctérről sincs különös jelen­teni való. Htöfter, altábornagy. Berlin, április 30 A nagy főhadiszállás bivataiosao jelenti: Nyugati hadszíntér: Ruprecht bajor trónörökös, vexér- tábornagp arcvonala : Az április hó 28 i nagy támadás meg­hiúsulása után az angolok csak egyes tárna dásokra vállalkoztak Oppy ellen, a Douaiból Arrasba vezető úttól északra. A heves vetél­kedés tárgyát képező hely ellen intézett négyszeres rohamban kimerítették erejüket. A falu kezünkön maradt. A Scarpe mindkét partján a tüzérség állandóan erős harci tevékenységet fejtett ki. Az angolok április 28 i veszteségei óvatos becslés szerint több mint hatezer ember, akik állásainkban és Állásaink előtt estek el. Ezenkívül csapataink több mint egyezer foglyot és negyven géppuskát szállítottak be, tiz páncélos gépkocsit pedig elpusztítottunk. A német trónörökös arcvonala: A franciák tegnap reggel erőszakos fel­derítésekkel megkísérelték, hogy megállapít­sák a Bery au Bac mellett a Brimonton és Reimstől északra levő állásaink ellen intézett francia pusztító tüzelés eredményét. Árok- védő csapataink az előretöréseket vissza­verték. A tűzharc Soissonstól a Suippe-ig dél óta kevés szünettel fokozódott. Az e3ti órák­ban a legnagyobb hevességet érte el és vál­takozó erővel éjjel is tartott és a reggeli szürkületkor a legerősebb hatásig emelkedett. Albrecht würtembergt herceg hadseregénél: Lényeges esemény nem volt. Nyugati ellenfeleink ápr. 28-án tizen­egy, 29 ón huszonhárom repülőgépet veszí­tettek. Ezenkívül még három kötött léggöm­böt. Az eredményben egyaránt része van repülőinknek s a repülők elleni védőágyuink- nak. Richthdíen báró százados s 48,49, 50, 51 és 52 edszer maradt győztes a légi harc ban. Az ő vadászkülönitményéhez tartozó Wolff hadnagy 22—26 ik ellenfelét lőtte le. Felderítő portyázások és bombavetés céljából végzett repülések alkalmával repülőink mé­lyen eljutottak a Somme és a tenger között levő angol Franciaországba az Aisne arcvo­naltól délre túl a Marneon. Keleti harctér : A helyzet változatlan. Macedón arovonal: A Prespa tó és a Cserna között élénk tüzérségi tevékenység. Egyik harci repülőgé­pünk, mely a Cserna hajlásban fekvő tábo­rok és vasútvonalak ellen intézett sikeres légi támadásról tért vissza, lelőtt két angol repülőt. Ludendorf, első főszállásmester. Az ántánt hajóvesztesége 5 millió és 711,000 tonna. Bécs, április 30. A központi hatalmak intézkedései­ből kifolyólag március hónapokban 400 kereskedelmi hajó pusztult el 885,000 tonnatartalommal. E hajók közül 345 az ellenségé, közülök 636,500 tonna pedig az angoloké volt. Az ellenség a háború kitörése óta március 31-óig összesen 5 millió és 711,000 tonnát veszített, amiből 4 mil­lió és 370,000 tonna angol hajótér volt. Ezzel Anglia a háború kitörésekor volt hajóterének 63 százalékát vesz­tette el. Az olaszok készülődése offenzivára. Lugano, április 30. Reuter jelentés.) Az olaszok egész télen át hadállásaik megerősítésével tavaszi offenzivájuk előké­szítésével voltak elfoglalva. Az offenziva ed­digi elhalasztása csupán a kedvezőtlen idő járásnak tudható be. Csdorna szándéka az volt, hogy az egész arcvonalon megsemmisítő csapást mérjen az ellenségre, de a tervet eleddig még nem vihette keresztül, de bizo nyos, hogy az oífenziva megkezdését nem halasztják tovább, mint ameddig szükséges. Olaszország élelmezési viszonyai megrosszabbodtak Lugano, ápr. 30. Tegnap Rómában hosszas miniszter- tanács volt, amelyen főleg pénzügyi kérdésekről volt szó. A lapok jelentéseiből kitűnik, bogy Olaszország élelmezési viszonyai főleg a bajótérhiány következtében rendkívül megrosszabbodtak. Kenyéradagrendszer Angliában. Amsterdam, április 30. Az angol kormány beletörődött a ke- nyéradagoási rendszer behozatalába. Rövi­desen szétosztják a meglepően kicsiny ada­gokra szóló kenyérjegyeket. A bevetett területek kötelező bfjelentése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 30. A háborús számításokban — amint a három év alatt szerzett tapasztalat mutatja — igen fontos adat a terméssel, a bevetett te­rületekkel való számvetés. Ez a célja annak az intézkedésnek, hogy a kormány elrendelte a bevetett terü­letek számbavételét, hogy igy a várható ter­més legalább hozzávetőlegesen kiszámitható legyen és a jövő élelmezési terve eszerint intéztessenek. Azt hisszük, hogy senkit sem kell kü­lön figyelmeztetnünk arra, hogy a bejelentés, még pedig a való adatok bejelentése min­denkinek hazafias kötelessége, amelyekhez fontos hadiérdekek fűződnek és aki a beje­lentést elmulasztja avagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be, az a hadi ér­dekek ellen vét. A polgármester idevonatkozó rendeleté igy szól: A m. hír. minisztériumnak 1377—1917 M. E. számú rendelete alapján fölhívom mindazokat, akik Szatmár Németi sz. kir. város terütén kisebb vagy nagyobb gazdasági birtoknak tulajdonosai, kezelői, vagy bérlői, hogy május hó 2, 3, 4. és 5. napjain a Vá­rosi Közélelmezési Hivatalban (Deák tér 6.) okvetlen jelentsék be, mely terjedelmű a birtokukban, kezelésükben vagy bérletükben levő összes szántóföld, továbbá azt is, hogy ezen területmennyiségből mily terület lett bevetve: őszi vagy tavaszi búzával, őszi vagy tavaszi rozzsal, őszi vagy tavaszi árpával és zabbal ? Szükségesnek tartom jelezni, hogy ezen sürgős összeírásnak nem az adózta­tás a célja, barem » legfontosabb négv gahonanem, a város hatarában levő 1917. évi egész vetésterületének a közélelme­zés céljából történő pontos megállapítása. A részmüvelésre, felesbe vagy konven­cióba adott vetés területről az illető birtokos­nak vagy bérlőnek kell a bejelentést meg­tenni. A Szatmárhegy határában levő birto­kosoknak és bérlőknek ha állandó lakásuk ott van, a Szatmárhegyen kell jelentkezniük; ellenben a városban lakó egyének a Közélel­mezési Hivatalban jelentik be vetés-terüle­tüket.' Oly gazdaságokat, amelyeknek szántó­föld területe más község határában (Vetés, Madarász, Zsadány stb.) van, itt nem keli bejelenteni, hanem az illető község elöljá­róságánál. A torlódás elkerülése végett május hó 2 án, szerdán jelentkeznek az A—D nevüek, május hó 3 án, csütörtökön jelentkez­nek az E—K nevüek. május hó 4-én, pénteken jelentkeznek az L—R nevüek, mbjus hó 5 én, szombaton jelentkeznek az S—Zs nevüek. Kelt Szatmár Németi, 1917. április 30. Dr. Vajay Karoly kir. tan. polgármester k cipőármaximáíási reqdelei. Irta: Mexey Béla, iparhatósági biztos. Pár héttel ezelőtt látott napvilágot a cipő és csizma-áruk árának és forgalomba- hozatatának szabályozása tárgyában kiadott 31—1917. M. E. számú rendelet, mely sze­rint minden cipész és csizmadia iparosnak — ha műhelyét, vagy üzletét továbbra is fent akarja tartani — behatóan meg kell ismerkednie a mennyiségtan alapelemeivel és az előképzettségét legtöbb esetben megha­ladó percentuális számítással kell kiszámí­tani a készítményének forgalmi értékét. Természetes, hogy az egyszerű, alacso • nyabb műveltséggel biró iparosság körében a rendelet nagy port vert fel s a széles kör­ben megindult eszmecsere során sokan az értelmetlenség és magyartalanság bélyegét sütötték rá az általuk nem értett rendeletre, sőt a budapesti cipészek között akadtak olyan vig kedélyű, tréfálkozó iparosok is, akik a Tudományegyetem magyarnyelv ta­nárát akarták fölkérni (s talán föl is kérték) arra, hogy a rendeletét fordítsa le — ma­gyar nyelvre ! Kétségtelen, hogy nem a nyelvezet, vagy a szövegezés, hanem a gyakorlati élet­ben nehezen keresztülvihető számítási mó­dozatok teszik értelmetlenné, magyartalanná az ilyenekhez nem szokott iparosok előtt a rendeletet, de hiszem, hogy az iparosság közismert józan gondolkodás módja kellő irányítás mellett most is meg fogja találni a helyes gyakorlati megoldási módszert. Épen ezen helyes kivezető ut megtalá­lása céljából s a rendelet pontos botarihatása érdekében óhajtok e helyen az érdekelt ipa­rosok számára a rendelet szellemének meg­felelő gyakorlati utasításokat adni, másfelől pedig a behatással biró összes tényezők (kü­lönösen a helyi beszerzési viszonyok) és a rendeletnek alapos tanulmányozása következ­tében szerzett tapasztalataim alapján — a nagyközönség tájékoztatása céljából is — az iparosságtól nyert adatok felhasználásával meg akarok felelni azon lépten-nyomon fel­vetődő kérdésre, bogy rendeleti alapon szá­mítva mennyibe kerülhet ma egy pár cipő, vagy csizma illetve hogyan állítható össze annak árkalkulációja. Menjünk tehát sorrendben. » ♦

Next

/
Thumbnails
Contents