Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-08 / 86. szám

(1917. Április ft . ■ ■•231m.; SUMOS vagy fel nem mentésére nézve a névjegy­zék megfelelő rovrtában konkrét’ véle­ményt ad Ha valahol cs<* egy ember van fel­mentve, illetve minjenki, akit közgazda­sági címen egyéienként mentettek fel, köteles lesz a meciírdetendö mgdon je­lentkezni. Ugyanig az összes mezó- és erdőgazdasági felrentettek is; de a mező- és erdőgazdasági/állaiatok összes felmen­teti: alkalmazotté * tulajdonos egüttesen jelenti be. Azt, aki jelentkezést elmulasztja, azonnal btvonuatják. A köiségtelőijárósagok, főszoigab:rak polgármesterei minden egyes felmentett nevénél véermyt adnak a felmentések szükségszeáistéról. Úgyszintén konkrét véleményt adrk másodfokon a főispán, a bányahatósac iparkamara, tanfelügyelő stb.. szóval aelterjesztésre hivatott ható­ságok is. Oly febntettek, akiknek potlasnél- küli nélkülöítőségét már az első- vagy a másodsorba/éleményezésre hivatott szerv kimondta, főispán, illetve a vélemé­nyezésre utó sorban hivatott felügyeleti hatóság, béahatóság, kamara, tanfelü­gyelő törvézéki elnök, stb. által az ille­tékes kiegéési parancsnokságnak a ka­tonai szolgára való bevonultatás céljából «seténként azonnal tudomására hozan­dók. A be^st a parancsnokság behívó jeggyel e^zli, a melyen kitüntetendő, hogy a b(ás a felmentés hatálytalaní­tása foiytförténik és hogy az illető ré- részére anentés újból való kérelmezése esetére sfldható bevárási engedély. Páfjoló követelmény — mondja a rendelet iogy minden csak valamikép nélkülözh illetve pótolható, arcvonalszol- gálatra dnas egyén az arcvonalba ke­rüljön^ tonai igazgatás ezek helyett hajlandónnalra nem alkalmas egyéne­ket renezésre bocsájtani. De ez is csak a legforbb esetben történhetik s ezért a pótlási elvileg saját hatáskörében kel! minden! női munkaerők,nyugállományú és nem<Öteles személyek bevonásáról gondos). Erre nézve minden hatóság és vállfáját kezdemenyezéseből már most ken e! minden lehetőt. Meg kel! a munfsztást változtatni, a munkaidőt kiterjes s csak ha ily módon nem te­hetség« pót! ás, ad a bevonult felmen­tettek t a hadsereg pótlásokat. A re­vízió cihát először a felmentések fel­tétlen mtése, másodsorban a felmen­tettek élése. kekelött minden fiatalabb arcvo- nmlszoC alkalmas egyént a hadrakelt sereg ikezésére kell bocsájtani, (8. szaka: yonalszolgálatra nem alkalmas fe!mee9yének, akiknek frontszolgá- lalra ilkalmas voltuk meglevő okmá- nyaiktséget kizáró módon megálla- pithaóbbra is felmentve maradnak. felet ezután intézkedik arról, miké>!ják a bevonultakat frontszol­gálat alkalmas egyénekkel. jegyzékek legkésőbb 1917. évi májul az illetékes minisztériumok előttogy tegyenek. jegyzékek alapján fogja a ve- gveság a revíziót megcsinálni. A bl- zottí*rozata érvényes, a fel nem mer/éneknek be kell vonuiniok. isztériumi bizottság határozata a kíképen fog hangzani.­elmentés azonnal érvényét veszti; elmentés . . évi érvényét veszti; elmentés érvényben marad . . ig vac/talao időre. °r eddig benyújtott, de még el neít felmentési kérelmek a jelen rerellernében biráltatnak el. delet szerint arcvonalbeli saol- gáölmasaknak tekintendők a) azok a ott népfölkelésre kötelezettéit, akiutolsó aápfölkelesi bemutat* ; szemle alkalmával kapott népfölkelési iga- zolványi lap szerint „népfölkelési fegyveres szolgá latra alkalmasának osztályoztattak és b) mindazok, akik bebizonyithaiólag nem , bírnak a következő határozatok egyikéve) I s „őrszolgálatra utalva*, — segédszolgá- 'latra* avagy „népfölkelési hadiszolgálatra fegyver nélkül alkalmas“ vagy „minden ' népfölkelési szolgálatra alkalmatlan“. E szakaszból az következtethető tehát, j hogy az a sokszor emlegetett felmentettek ]. sorozása elmarad, most csak az nem mi- ! nősíttetik frontszolgálatra alkalmasnak, aki 1 rendelkezik ezekkel a kellékekkel. A revízió j pedig a frontszolgálatra alkalmasoknál tisz­tára a nélülözhetöség, vagy pótolhatóság ! szempontjából fog a minisztériumban mű­ködő bizottságban eldöntetni. Akit azonban már az alsóbb hatóságok nélkülözhetőknek tartanak, azok nyomban bevonulnak. Qz drive. I. T. Q Kovács, EéÜnínéna\ Terkdía Kirónom, hogv fjeit terelem ogésssógbea (találja, 3ger. nagyon rtehó» nékem a* írás HÖi tagadás! Olykor, olykor kifog rajtam ja sírás. II. 3gy kezdte a tereiét a jó barál. 0. folytatást Ijogyan rédtókegyiiitesen a hazát. Könnyes szemmel elolvasni nem tehet. Kiejtette szegény asszony kezéből a lőréiéi- III­Tudja úgy is mi van henne, mi a hír Sajgó sehe fájdalmára nincs benn rigasz, (nincs benn ir. Telzoko- a szegény creg anyóka, Mew jön vissza aki őt majd széltől bajtól tmogóvio. ír. Talpig gyászban megy rasárnap misére Kózsaftizérí, imádságos könyuet szőrit (sarlrc-re hallgatja a iiszfelefes szent szarát, 3fogy a fia, riíéz fia miként rédte a hazái. V. (Síiként rohant az ellenre bátorán ÖÖikénf rolt az első mikor megkezdődött (a reham SÖiní temették é! ott a nagy fa alatt, Nem hallj* már szegény asszony, fájó szire [megszakadt. Dr Parányi Farén c. URÁNIA fia nsámp d. n. S 6., 30 p., & 6., ß o'. 30 p., 8 d. 10 p. kezdettel sem folyUtölajosan; ai amirikai kiicmatográfia diadal filmje: CCS ccra •-cs CB r*=> t£=3 O csr c=r 3“ O. Q) ~i ISI Ä 3 OK Q) cr O D) S3 "^s c-a cd" d. oldal. HIHEK Cipit afiartam Inti, mert hogy itt vannak a szép és szent ünnepek és könnyű volt az ősöknek száras lábbal átkelni a Vörös tengeren, mikor hozták sz egyptomi cigarettát, de ma már el vannak rekvirálva a csodák és bizony, ha nincsen topánka az ember lábán, még a templomig sem jut el száraz lábbal. Hogy aztán kedvelt lapunkban teg­nap megjelent & terjedelmes és tanulságos rendelet, amely a lábbeli jogviszonyait és társadalmi helyzetét szabályozza, elindul­tam cipőt venni. Az egyik zsebembe pénzt tettem, a másikba logaritmus könyvet, miután ezt megelőzőleg magánórákat vettem a m&the- matiftából egy fix jövedelmű állami tiszt­viselőtől. Ezek az urak ugyanis a legjobb mathemaliknsok, mert ezek ki tudják szá­mítani, hogyan lehet megélni a fixumból máma. Ilyen előképzettséggel indultam aeki a na?y járőr-vállalkozásnak, amelynek so­rán betértem a eipős bobba. — A főnök urat keresem. — A főnök nr nincs itt, a főnök ur el van utazva, felelte a női kiszolgá’ók kara. — Úgy ? El van utazva ? És mikor lesz hazajőve ? — A főnök ur sokara lesz hazajőve, felelte a eugos cipők kórusé, mert a fő­nök ur a Lipótmezőn ven. A főnök ur megbolondult. A főnök ur meg lett bolon­dulva. Részvéttől hallottam a szomorú hfrt a szimpatikus cipöuzsorás tragédiájáról. — Talán anyagi bajok miatt ? Kinevettek: egy cipőbereskedő és aayagi baji — Csak nem a hirtelen jött vagyon öröme ? Az sem. — A főnök ur tanulmányozta a rendeletét a cipőárak maximálásáról és mikor félig már megtanulta, kitört rajta a téboly : azt képzelte magáról, hogy ennyi tudással ő a mathematika tanára az ox­fordi egyetemen. Ezért vitték a Lipótme- zőre. — Egyébbel szolgálhatunk 'l danoita a kórus. — Egy pár cipőt kérek, feleltem anyagi helyzetemhez illő félénkséggel. Elóbem tettek egyet. Egy vaskos könyv volt reá akasztva. Kíváncsian la­pozgattam a könyvben. — Ezek azok az adaték, amelyeket a kormányrendelet értelmében minden láb­belin fel kell tüntetni: az előállító neve, telephelye, a bornyu származása, faja, amelyből a felsőrész kteszült, a papírgyár telepe, ahoanaa a talp került stb. stb. — Szóval ez & cipő pedigréje, mou- dom szellemesen. — Igenis, ureságod. a podegraja, felelte a kiszolgáló müveken, — Aztán ezt ie viselni kell a oi- pövel ? r

Next

/
Thumbnails
Contents