Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-07 / 85. szám

6. oldal, ______ ______ ____S Z A MOS _____________________(1917. április 7„ 85. vAtn.

17

. §■

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés- ses büntetendő az:

1. aki cipőárut az árun megjelölt árnál, illetőleg nagybani eladás esetében annál az árnál drágábban ad el vagy árusít, amelyet a kereskedelemügyi miniszter által megállapított árkiszámitási szabályok szerint nagybani árul felszámíthat;

2. aki cipőárut szándékosan vagy súlyos gondatlanságból magasabb árral jelöl meg és hoz forgalomba vagy mérték után készült áruért magasabb árt számit fel, annál, melyet a kereskedelemügyi miniszter által megállapított árkiszámitási szabályok me<e- g ■ ! *f-‘ •

3. aki cipőjavitásért tuímagas árt. „zárni t fel;

4. aki cipőárut a 2-4§-okban megszabott megjelölés nélkül, felismerhetetlené tett megjelöléssel avagy tudva helytelen vagy megváltoztatott megjelöléssel hoz forgalomba;

5 aki a kereskedelemügyi miniszternek a 13. vagy a 16. §. alapján kiboosátot valamely rendelkezését megszegi vagy kijátszsza, vagy a 14. §. alapján elrendelt ellenőrzést meghiúsítja;

6. aki a kereskedelemügyi miniszter által megállapított árkiszámitási szabályoknak a .Nyersanyagkönyv ‘ vezetésére vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

7. aki a 12. §. rendelkezéseit megszegi.

Ha megállapítható annak a nyereségnek

a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénz- büntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet.

Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti.

B kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik.

Horvát Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el.

18. §A jelen rendelet 1—5. § aiban foglalt rendelkezések az 1917. évi április hó 10. napján lépnek életbe; ugyanezzel a nappal kezdik meg működésüket a rendeletben említet árvizsgáló bizottságok. Egyebekben a jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe.

A rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát Szlavonorszá- gokra is kiterjed. A Horvát Szlavonoraz gokra kiterjedő rendelkezéseket, amennyiben végrehajtásuk nem a központi kormányt illeti, ott a bán hajtja végre.

Amennyiben ez a rendelet oly jogszabályokra utal, amelyeknek hatálya Horvát-Szla- vonországokra nem terjed ki, helyettük ezekben az országokban az ottani jogszabályok irányadók. ?

* 4

A kereskedelemagyi m. kir. miniszternek 9d2jl9;/. számú rendelete

a cipőárak (Ideértve mindenféle lábbelit csizmát és eladásra készült felsőrészt is) árénak megállapításánál Irányadó szabályok tárgyában.

A m. ki n misztérium 31/1917. M. B • számú rendeletem,a nyert felhatalmaz? lap- ,

I

án a cipőáruk árának számítása tárgy ..kan i [8vptkezőket rendelem:

\z alábbi szabályv‘ oly cipőárukra (ideértve mindenféle lábbelit és ela«, ...

került íelsé it is) érvényesek, amelyek egészen vagy i ben bőrből, kötött, szövött vagy i kötsz 5‘ött a. i *>1, nemezből vagy nemez- I szerű anyagbe ültek. i

A] t ~ .'.ói sa.

(Ide ne •*. 0 - ^..rtek után: -e’t é. - i re dolgozó, vi ..mt a. ’ ' vásározó - «ipart, i-mely az ina"-! tt is beleértve fog 6 j

se ,ódmunkást . ’keztat s ^ósziímóny.,. ti j vagy országo.; . w.~r .„t jvlenül k gyyztónak auja el.)

I. Az anyag költsége.

Felsőbőr és talpanyag.

1. Oly bőr, amelyre nézve* a követelhető legmagasabb ár hatóságilag meg van állapítva, legfeljebb ezen az áron és ha a tényleges beszerzési ár ennél kisebb volt, csak a tényleges beszerzési áron vehető számításba. A számításba vett beszerzési ár a mellékköltségek fedezése végett a bőrgyárosok eladásaira érvényes legmagasabb árt: a kereskedőtől való vételnél legfeljebb 6*/* kai, bőrgyárostól való vételnél legfeljebb 2*/,-kai haladhatja meg. (A saját üzemben előállított fuvarköltséggel meg nem terhelt bőr legfeljebb a hatóságilag megállapított legmagasabb áron vehető számításba.) A bőrszükséglet ellátására hatósági intézkedés alapján létesült szervezettől beszerzett bőrnél e szervezet költségjutaléka is felszámítható.

Oly bőr, amelyre a legmagasabb ár hatóságilag megállapítva nincsen, a beszerzési áron vehető számításba, ez az ár azonban a beszerzés idején érvényben volt piaci árakat nem haladhatja meg. Ez az utóbbi szabály a saját üzemben előállított ily bőrre nézve íb áll.

2. Minden oidőáru-előállitó (a mérték utáni rendelésre dolgozó, valamint a vásározó kisiparost kivéve) köteles \*gy evégből vezetendő „NyersanyagkÖDyv“ ben az alábbi beosztással folytatólagosan a következőket feljegyezni :

a) Beszerzés.

Ebben a rovatban a beérkezett bőrmeny- nyiséget a fajta és a mennyiség (felület vagy snlymértók), valamint az értük felszámítható összár és az egységár feltüntetésével kell bevezetni.

b) Felhasználás.

Ebben a rovatban feltüntetendő, vájjon a gyártás raktárra vagy mygrendelósre történik-e? Fel jegyzendő a megrendelési szám vagy folyószám, továbbá az elkészült cipőáruk minősége és pirszáma, annak világos megjelölésével, kogy melyik bőrküldemény felhasználásával készült

e) A buliadókok ás kivágások é tékelése.

aa) Ebben a rovatban a beszerzési és a felhasználási rovat vonatkozó tételeire való utalással fel jegyzendő az előállott hulladék értéke. Ezt az értéket, ha a hulladékot a fél saját üzemében más cipők előállításához használja fel, a további felhasználásának megfelelő értékkel, ha pedig a hnllakék eladásra kerül, az eladási árral kell feltüntetni.

bb) Ebben a rovatban és pedig ugyancsak a beszerzési és a felhasználási rovat vonatkozó tételeire való utalással fel kell jegyesni az egy pár cipőhöz Kiszabott bőranyag költséget. K költség számításánál a felhasznált bőr árához szabás! veszteség címén 5V® hozzászámítható. Az igy kapott összegből az előállott hulladék értékét le kell vonni.

A maradékösszeg elosztva a felhasznált bőrből készült cipők párszámáv&l adja az egy pár cipőhöz szükséges bőranyag költségét

Egyéb anyagok.

Az egyéb anyagokat az ár kiszámításánál csak a beszerzés idején érvényben volt piaoi áron, és ha a tényleges beszerzési ár ennél kisebb volt, a tényleges beszerzési áron szabad számításba venni.

A fontosabb anyagokból (szövet, fatalp, bélés, zsinór stb.) felhasznált meneyiséget az egyes cipőfajtákra nézve külön kell részletezni & anyagok számításánál selejtes ára és elkallódó* címén a cip őárukká tényleg feldolgozott mennyiség 6*/«-a számítható fel. Az apróbb kellékeket (fonál, kapoos, füzőkarika, szeg, szurok, viasz, csiriz, stb.) megfelelő átlagos mennyist "bon lehet számításba venni.

il. Mjnk bérek.

L‘ nkabérek í1»,- \z egész gyári vág/ műhely személyeik; k fejlett összegeket kell érteni. lő- artorih zoknak a tisztviselőknek fizet-*- - sk- * j pedig kizárólag ar illető gyárban vagy műhelyben a bérkönyveléssol, Mi-ellenőrzéssel, ” anyagkezeléssel, az üzem- f ügyelettel vagy az ' - vezetései vanr'’

a. „bízva. A kérést * ..Ä tennivalóik..*,

alamint az eladással foadr.’fe . aV.tt alkalmasa V és a g «-ír- ,r a itlf /" a mun- - - - „„ Inatok t„.

* —v a ’ ér „hez számit AVv/ Á i alkal- V ej ^edélyezett drágnság;, h di és e* t .kot, ■■ "Vatkozo a? - rs al- "v fizetc •'' .. tegség as a sset' .rulékok elit 1 . m nem.

Az időbéreket az üzemben előállítót* különféle cipőfajtákra az előállított cipőárak páronkénti számának arányában kell elosztani. A darabbéreket az illető egyes cipőfajtákra megállapitt bérszabás szerint kell számításba venni.

Ki. Egyéb költségek (rezsi)

1. Az önköltségi ár kiszámítása céljából

egyéb költségek (rezsi) címén az agyag- és mnnkabérköltségnek a fentiek szerint kiszámított összegéhez saját készítésű felsőrésze« felhasználása esetén legfeljebb az alább meghatározott százaléknak megfelelő pótlék számítható hozzá: ,

a) Merev fatalppal biró, talpbélés nélküli cipőáraknál, továbbá szandáloknál:

bezárólag a 35 nagyságszámig . . 20«f* 36 és en^él nagyobb nagyságszámnál 18o/*

b) Olyan cipőáraknál amelyeknek felsőrésze növényileg cserzett harha-, borjú- vagy lóbőrből hasitékból vagy összetűzött bőrdarabokból készült

bezárólag a 35 nagyságazámig . . 21®** a 36 énnél nagyobb nagyságszámnál IC*;* e) Másféle cipőárunál (kivéve a d) csoportban felsoroltakat)

bezárólag a 35 nagyságszámig . . 24*/* a 36 és ennél nagyobb uagyságszámnál

.................................................... 21®/»

d) Finom, kifordítva varrott női cipőknél és kézzel varrott rámás áraknál . . . 23V,

2. Cipőid ..tj-jzké'izitők a felsőrészekre eső anyag- és n uJs.-bőrköltségek összegéhez egyéb költségen (rezsi) cím ■ i HW°-ot számíthatnak.

3. Nem saját készitó-'ii ’ los- z fel- használása esetén az önköltségi ár számításánál a cipőárat előállító egyéb költség óimén az alábbi százalékodnak megfelelő összeget hozhatja számításban;

a) az aljnannkára eső auyag- és munka ■ bérköltség után felszámíthatok az 1. pout a) d) csoportjainak megfelelően az ott megállapított százalékok ;

b) a felhasznait felsőrészek ára után felszámítható a cipő fajtájának megfelelően a fenti 1. pontban körülírt

a) csoportnál a nagyságszám szerint 10,/*

vagy

b) csoportnál a nagyságszám szerint llo-* vagy 9*/»;

c) csoportnál a nagyságszám szerint 14** vagy li»A;

d) csoportnál a nagyság-sóm szerint 13»*

4. Cipőgyárak által a gyári raktárból fogyasztó resaére közvetlenül eladott egyes pár cipőnél a fenti költségekhez még felszámítható páronkint

a tömegárából eladott egyes pár cipőnél 2 korona,

a tömegáruból eladott egyes pár oipó- folső résznél 1 korona,

mérték után készített egyes pár cipőnél 3 korona,

mérték után készített egyes pár cipőfelsőrésznél 2 korona.

W. A haszott.

Az anyagköltség, a munkabérköltség éa az egyéb költség (rezsi) (1. I., IL, IILJ őse- szege adja az önköltségi árat

Az igy kiszámított önköltségi ár filléreinek összeg« k’kerekítendő oly módon, hogy minden 6 filléren aluli ös eg számításon kívül marad, minden 5 fillért meghaladó összeg pedig 10 fillérrel vétetik számításba (pl. 55 fillér helyet 50 fillér, 56 fillér helyett 60 fillér).

Ehhez az önköltségi árhoz az előállító 6»* hasznot számi tb.>, a melyet * «zámlában az önköltségi ártól elfcfilénitve köt - : foltiin- 'etui. Ugyancsak köteles a számi-'v „n az előái itó a cipőkön megjelölt azt a». is feltü; :otni, amely a ki- ínyben való e *- nil felszámítható.

Ha az előállító közvetlenül kiskereske- dői>-b ü el, a nagykereskedőt megillető ha^ on (1. B. IV.) ro- 'osztása tekintetben az r 'bitó és a kisköre edő szabadén egyee- B.oa**clnek. A számlában a n -»yV- 'esveiői megosztásának arányát - >cn fel

keh tüntetni

Ha f *rn elad*~a az előállító v ?ri rak+s.rából fogy" • > *o közvetlenül tör- t - , az elad», u. A, L-jeoet ül. részének 4. P' áj bar foglaltak figjuk ubc/b 'vei megái1 tito iköltségi árhoz c '•'.t.i‘.'V hasznon felül re’ ít jem számíthat no. s-á