Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)
1917-04-07 / 85. szám
1917. április 7., 85. szám). 7. oldal. SZAMOS B] A kicsinyben való eladásnál felszámítható ár kiszámítása. (Kivéve a mérték utáni rendelésre kisiparilag készült, valamint a vásározó kisiparos által készitott s általa követlenül a fogyasztónak eladandó cipőárut.) 1. A kicsinybeni ár kiszámítása, amikor ezt az elődlitó köteles az árun megjelölni A kicsinyben való eladásnál felszámítható ár kiszámításnál, amikor ezt az előállítónak kell a 31—1917. M. G. számú rendelet 2. §-a szerint az általa forgalomba hozott cipőárukon feltüntetnie, az A) fejezet szerint kiszámított előállítói önköltségi árhoz (haszon nélkül) legfeljebb az alább meghatározott százalékoknak megfelelő pótlékok számíthatók hozzá : 1. Merev — nem fumirokból készült — fatalppal ellátott cipőárunál és mindenféle szandálnál ............................26% 2. Az 1., 3. és 4. csoportban felsoroltak kivételével minden más cipőárunál . 30% 3. Oly cipőárunál, amelynek felsőrésze egészen vagy részben színes valódi chavreauból, színes borjubőrből vagy lakkbőrből vau, továbbá ily bőrből vagy selyem-, atlasz-, brokát- és bársonyból készült házi, esytólyi és báli cipőknél ............................................... 36% 4. Felsőrészeknél.................................16% Az igy kiszámított ár filléreine kösszege kikerekitendő oly módon, hogy minden 6 filléren aluli összeg számításon kívül marad és minden 5 filléren felüli összeg 10 fillérrel vétetik számításba (pl. 55 fillér helyett 50 fillér, 56 fillér helyett 60 fillér.) A fent megállapított százalékok magukban foglalják az előállító 6°/o os hasznát is, mihez képest közvetítő kereskedői pótlékképpen marad 20%, 24%, 80% és 10%. II. A kicsinybeni ár kiszámítása, amikor ezt az árun az a személy (cég) köteles megjelölni, aki a vámkülfölui származású cipőárut a belföldön elsőnek hozza forgalomba. A vámkülföldről behozott árunál a kicsinyben való eladásnál felszámítható árt, akor azt a cipőn a 31—1917. M. E. számú rendelet 3. §- értelmében az köteles megjelölni, aki az árut a belföldön elsőnek hozza forgalomba, a számla szerinti tiszta (netto) ár és a behozatali költség alapulvételével kell kiszámítani és az igy kiszámított összeghez legfeljebb az alább meghatározott százalékoknak megfelelő pótlékok számítható hozza, még pedig a jelen B) fejezet I. részének 1. csoportjába tartozó áruknál . 20% 2. „ . 24% 3. „ „ . 30*/. 4. » - . 10% HL A kicsinybeni ár kiszámítása, amikor ezt a tovább elárusító kereskedő tartozik az árun megjelölni. Oly cipőáruknál, amelyek a 31-1917. M. E. számú rendelet 1—5. §-ainak életbelépősekor már tovább elárusító kereskedő bir tokában vannak és amelyeket a 31—1917. M. £. számú rendelet szerint ennek a kereskedőknek kell az ármegjelöléssel ellátni, a kicsinyben való eladás ára azokra az árukra nézve, amelyeket az illető kereskedő 1916. évi november hó 1-je előtt vett meg, vagy a raktáron levő esetleg különböző időben és áron beszerzett azonos minőségű cipőárak beszerzési árának átlaga vagy a tényleges beszerzési ár alapján számítható. Tilos azonban az áru egy részét az átlagos ár, más részét a beszerzési ár alapján számítani. Az átlagos ár számításánál azonos minőségűnek tekintendők a cipők, ha anyaguk, fajtájuk, készitésmódjuk es rendeltetésük azonos. A férfi-, női és gyermekcipők árát külön külön kell megállapítani. Az átlagos árat úgy kell számítani, hogy az esetleg különböző vételből származó azonos minőségű cipők páronkénti tényleges beszerzési árának összegezése után az igy nyert összeg a párok számával elosztatik. Az 1916. évi november hó 1. után beszerzett cipőkért a kicsinyben való eladásnál felszámítható ár mindig a tényleges beszerzési ár alapján számítandó. A fentiek szerint számított átlagos árhoz, í * .«j > <j«s I < i: 1iti áibíg kicsinyben való eladásnál felszámítható ár megállapítása végett még az alább meghatározott százalékoknak megfelelő pótlékok számíthatók hozzá. A jelen B) fejezet 1. részének 1. oeoportjába tartozó áruknál . 17% <D n n » . 21% 3. „ » * . 27% n « n 7% IV. A nagykereskedelem és a kiskereskedelem részesedése. A nagykereskedőt a felszámítható kereskedői haszon (a százalékos pótlékok) háromtized része, a kiskereskedőt héttized része illeti meg. A nagykereskedő köteles a számlában, ha nem rámkülföldi áru eladásáról van szó, az előállító önköltségi árát és hasznát s minden esetben a kereskedői haszonból rá, mint nagykereskedőre jutó részt és azonfelül a kicsinyben való eladásnál felszámítható árt js feltüntetni. C) Mérték után kisiparilag készült cipőáru, valamint a vásározó kisiparos által készített és általa közvetlenül a fogyasztónak eladandó cipőáru árának számítása. Oly cipőáru ára, amelyet a fogyasztó megrendelésére a kisiparos mérték után készít, vagy amelyet vásározó kisiparos készít s heti vagy országos vásáron közvetlenül a fogyasztóknak ad el, az alábbiak szerint számítandó. felsőbőr és talpanyag. 1. Oly bőr, amelyre nézve a követelhető legmagasabb ár hatóságilag meg van állapítva, legfeljebb ezen az áron és ha a beszerzési ár ennél kisebb volt, csak a tőnyle ges beszerzési áron vehető számításba. A számitásha vett beszerzési ár a melléköltségek fedezéke végett a bőrgyárosok eladásaira nézve érvényes legmagasabb árakat nagy- kereskedőtől való vétel esetén legfeljebb 6 százalékkal, kiskereskedőtől való vétel esetén legfeljebb 14 százalékkal haladhatja meg. A bőrszüksóglet ellátására hatósági intézkedés alapján létesült szervezettől beszerzett bőrnél e szervezett költségjutaléka is felszámítható. Oly bőrt, amelyre a legmagasabb ár hatóságilag megállapítva nincs, a beszerzési áron kell számításba venni. 21 A más cipőáruk készítésénél felhasznált hulladék értékét, úgyszintén az esetleg eladott hulladék eladási árát a kiszabásnál felhasznált nyersanyag költségének számításánál le kell vonni. Egyéb anyagok, munkadijak. Az egyéb anyagok és mun ka dijak mi ként velő számításba vételére megfelelő alkalmazással az A) fejezet rendelkezései irányadók. Egyéb költség és haszon. Az anyagköltségre és a munkadijra eső összeghez egyéb költség és haszon fejében legfeljebb az alább meghatározott százalékoknak mngfelelő pótlék számítható hozzá. Oly üzemekben, amelyeknél az aljmunkáért fizetett munkadij egy pár férficipőnél 1. kevesebb mint 12 K ...................30o/, 2. 12-15 K . .................................35% 3. 15 koronánál magasabb . . . . 40% Kifejezetten orthopäd cipőkre (rövidláb csonka lábfej s hasonlói) ezek a szabályok általában nem érvényesek, de az ilyen cipőkért sem számítható fel magasabb ár annál, amely a különleges munka figyelembevételével a jelen rendeletben megállapított számítási módnak megfelel. D) Szállítási és fizetési feltételek. I. A nagyban való eladásnál. A fenti szabályok alapján számított előállítási árak a gyári raktárból történt eladásokra vonatkoznak. Csomagolási költségként felszámítható a felhasznált láda önköltségi ára, páronkint dobozokba való csomagolás esetén 30 fillér do- bozonkint. Egyéb csomagolási költség nem számítható fel. A jelen rendelet alapján felszámítható árak készpénzfizetés esetére szólnak. A vételár hitelezése esetében az évi kamat az Osztrák-Magyar Bank viszleszámitolási kamatlábát legfeljebb 2% kai haladhatja meg. II. A kicsinyben való eladásnál. A kicsinyben való eladásnál az árak aa árunak készpénzben levonás nélkül történő fizetésére szólnak. — Hitelezés esetén ehhez az árhoz a törvényes kamaton kívül semmi sem számítható hozzá. E) Általános rendelkezések. A fenti rendelkezések vámkülföldre való eladás esetére nem nyernek alkalmazást. A jelen rendelet megszegése vagy kijátszása a 31—1917. M. E. számú rendelet 17. §a szerint büntettetik. A jelen rendelettel megállapított árszá- mitási szabályok az 1917. évi április hó 10. napján lépnek életbe. A jelen rendelet hatálya kiteljed a magyar szent korona országainak egész területére. * * * A kereskedelemügyi m kir. miniszternek 993—1917. számú rendelte a bőrcipőáruk készítésére vonatkozó szabályok tárgyában. A m. ki”, minisztérium 31—1917. M. E számú rendeletének 16 §-a alapján a kövei v kezőket rendelem. Bőrcipőáruk készítésére vonatkozó szabályok. 1- §• A Bőrrel való takarékoskodás érdekében cipőárut a sarokig menő kettős bőrtalppal készíteni tilos. 2. §• 1. A sarkot alul legalább 5 mm. vastagságban bőrből kell készíteni abban az esetben is, ha a sarkon gumimból vagy hasonló anyagból készült védő vagy patkó van. 2. A sarok, talp (fóltalp is), talpbélés és hátsókéreg készítésénél vagy javításnál a bőr pótlására egyelőre a tett kísérletek alapján alkalmasaknak bizonyult csak azok a pótanyogok alkalmazhatók, amelyek a jelen rendelethez csatolt táblázatban vannak felsorolva és csak az ott közölt feltételek mellett. A táblázat adatainak módosítása vagy kiegészítése iránt az újabb tapasztalatokhoz képest fog intézkedés történni. Egyéb pótanyagok használhatóságának megállapítására irányuló esetleges kérelmeket a m. kir. ipari kísérleti és anyágvizsgáló intézet (Budafok) utján kell benyújtani, A kérelemhez bőrpótló anyagból olyan mennyiséget kell csetolni, amely 10 pár cipő elkészítéséhez szükséges. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik. 3. §. A bőrcipők készítésénél használt, vékonyabb bőrök összeragasztása utján készült, talpakat vízálló ragasztó anyeggal kell készíteni. E te Ipák vastagsága, ha azok két rétegből állanak nem lehet kisekb 4 mm.-nél. Ha több rétegből állanak, a legkisebb vastagság minden további réteg esetén 1 mm.-rel nagyobb. 4- •§ Talpbélés és hátsó kéreg céljaira használt hasitékbőr vastagságának legalább 2 5 mm.-nek kell lennie. Vékonyabb hasitékbőr csak z esetben használható, ha két vagy több réteg vízálló anyaggal össze van ragasztva, vagy a 2. §. értelmében engedélyezett bőrpőtló anyaggal meg van erősítve. 5 §• A 2., 3. és 4. §-ban foglalt rendelkezések csak bőrcipőáruk készítésére és javítására vonatkoznak, ideértve a szövetbetéttel készült cipőárukat és a lakkcipőárukat is. Pamutáruból, lenszövetből, vitorlavászonból készült cipőáruk, tornacipők és hasonlók, továbbá házi és bálicipők, papucsok s általában a kifordítva varott áruk nem esnek a 2 , 3. és 4. §. rerdelkezései alá. A katonai igazgatás által cipőáruk szállítása iránt kötött szerződésekben megállapított gyártási szabályokat, valamint e szerződésben egyébként kikötött a jelen rendeletben megállapítottaknál szigorúbb feltételeket a jelen rendelet nem érinti. 6. §• Merev fatalpu cipők talpát és sarkát, talpvődővel (felszegezett bőrtalpdarabokkal, nagyfejü vasszegekkel, vagy egyéb vasalással) kell ellátni. Szandálokra e szabály nem vonatkozik
